Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 24. szám

206 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 24. szám. Az 1960. évi hitel- és pénzellátási terveket április 20-ig kell a bankfiókhoz benyújtani. Tájékoztatásul közöljük, hogy a bankfiókok a vállalat részére az irányító szerv által kötelező mutatók vagy számítási anyag formájában megadott íeladatoknál kedve­zőtlenebb mutatókat nem fogadhatnak el finanszírozás alapjául. Egyes negyedévekre a fiókok az éves átlagnál kedvezőtlenebb mutatókat is elfogadhatnak, ha azok beilleszkednek az általános fejlődés keretébe, illetve ha a vállalat igazolja, hogy a feladatok rajta kívül álló ok miatt tolódnak át más negyedévekre, és valószínűsíti, hogy feladatait éves vonatkozásban teljesíti. Az éves termelési feladat és a költségszint megítélésénél a fiókok figyelembe veszik azokat a beruházásokat, fel­újításokat, átszervezési és műszaki fejlesztési intézkedé­seket, amelyeket a vállalat éves tervének keretében elő­irányoz. Olyan vállalatoknál, amelyeknél az anyaggazdálkodási helyzet nem teszi lehetővé a normák feltöltését, az üzem­viteli hitelkeretet a bankfiókok a ténylegesen várható készletek mértékének figyelembevételével állapítják meg. A vállalat készletgazdálkodási programját a bankfiókok egyrészt abból a szempontból vizsgálják, hogy a program milyen mértékben tartalmazza a meglévő inkurrens és immobil készletek hasznosítását, másrészt ellenőrzik a belépő új beruházásokkal együttjáró készletigény felmé­rését és a készletek reális feltöltési programjának kiala­kítását. Annak érdekében, hogy a vállalatok éves hitel- és pénz­ellátási tervükben a gazdálkodásuk várható fejlődésének ténylegesen megfelelő mutatókat alkalmazzák a finanszí­rozás alapjául, és ne érje hátrány a vállalatokat annak következtében, hogy a Bankhoz benyújtott tervükben a kötelezőnél nagyobb feladatot vállaltak, az üzemviteli hitelkeretek megállapításánál a következő gyakorlatot követjük: A bankfiókok az éves hitel- és pénzellátási terv kere­tében az egyes negyedévekre ütemezett üzemviteli hitel­keretet a vállalattal egyetértésben meghatározott mutatók (termelési érték, költségszint stb.) alapján állapítják meg. Abban az esetben azonban, ha a vállalat mégsem teljesít­hetné a vállalt nagyobb feladatot, a bankfiók az egyes negyedévekre az irányító szerv által meghatározott fel­adatnak megfelelő (vagyis magasabb összegű) üzemviteli hitelkeretet bocsátja a vállalat rendelkezésére. Ugyanezt az eljárást követjük, ha a vállalat a negyedévi operatív gazdálkodási tervében vállal a kötelezőnél nagyobb fel­adatot, de a negyedév folyamán kiderül, hogy a kedve­zőbb mutatók alapján kiszámított üzemviteli hitelkeret nem fedezi a tényleges szükségletet. A vállalat kedvezőbb mutatók alapján megállapított alacsonyabb hitelkeretét a bankfiókok a vállalat egyszerű levélben közölt igénylése alapján különösebb indokolás nélkül kiegészítik az irányító szerv által meghatározott feladatnak megfelelő mértékig. Az irányító szerv által meghatározott feladatnál kedvezőtlenebb mutatót azon­ban az éves hitel- és pénzellátási terv keretében a bank­fiókok nem vehetnek figyelembe. A negyedéves tervek tárgyalása során pedig csakis megfelelő feltételek mellett fogadhatnak el a bankfiókok az irányító szerv által meg­határozott feladatnál kedvezőtlenebb mutatókat a finan­szírozás alapjául. Ilyen esetben ugyanolyan eljárást köve­tünk, mint eddig, ha a negyedévi gazdálkodási terv nem biztosította az alapjövedelmezőség elérését (behozhatóság kérdésének vizsgálata, intézkedési terv stb.). A bankfiók által elfogadott éves hitel- és pénzellátási terv az év további folyamán a vállalat üzemviteli hitelé­nek alapdokumentuma. Amennyiben az éves terv össze­állításának alapjául szolgáló mutatók az év folyamán nem változnak számottevő mártákben, a Bank az üzem­viteli hitelt negyedévenként az éves terv negyedéves üte­mezése szerint engedélyezi. Ha viszont az éves hitel- és pénzellátási terv negyedévi ütemezéséhez alapul vett ada­tok, főleg pedig a vállalat gazdálkodásának lényeges mu­tatói az év folyamán változnak, a vállalat üzemviteli hi­tele is felülvizsgálatra kerül a negyedévi változott opera­tív feladatokat tartalmazó negyedéves gazdálkodási terv alapján. Negyedéves gazdálkodási terv. Továbbra is minden vállalat készít negyedévenként gazdálkodási tervet, amelyet a tárgynegyedévet megelőző hónap 15-ig kell a fiókhoz benyújtani. A fiókok azonbrn nem minden vállalattal tárgyalják meg a gazdálkodási tervet. A negyedévi gazdálkodási tervek elkészítéséhez új for­manyomtatványt rendszeresítünk, amely 1960. III. negyed­évétől kezdődően kerül alkalmazásra. 1960. II. negyedére a vállalatok a II. negyedévi gaz­dálkodási tervet az éves hitel- és pénzellátási terv kere­tében készítik el, mint annak II. negyedévi ütemét. Figye­lemmel azonban arra, hogy ez az éves terv számszerű készlettervet nem tartalmaz, az éves hitel- és pénzellátási tervhez II. negyedévi készlettervet kell csatolni. Erre a célra vagy az eddig is érvényben volt negyed­évi gazdálkodási terv nyomtatvány II. Készletterv része használható fel, vagy külön összeállíthatók a készletada­tok. A negyedéves gazdálkodási tervek új formanyomtatvá­nya hasonló az eddigihez. A változtatások azt a célt szol­gálják, hogy a negyedévi gazdálkodási tervek kapcsolód­janak az éves hitel- és pénzellátási tervhez. A terv ösz­szeállításával kapcsolatos változásokra majd a nyomtat­ványon hívjuk fel a figyelmet. Megemlítjük ezzel kap­csolatban, hogy a negyedévi gazdálkodási terv kitöltését bizonyos mértékig egyszerűbbé kívánjuk tenni. Pl. a ter­melés költségeire és az eredményszámításra vonatkozó adatokat csak akkor kell az eddigi részletességgel kö­zölni, ha a negyedévre tervezett költségszint rosszabb, mint az éves hitel- és pénzellátási tervben a finanszíro­zás alapjául elfogadott költségszint. Egyébként csupán néhány összefoglaló adatot kell közölni. A vállalatok a negyedéves gazdálkodási tervhez meg­felelő indokolást kötelesek mellékelni abban az esetben, ha a hiteligény indokolásául szolgáló gazdasági mu­tatók kedvezőtlenebbek az éves hitel- és pénzellá­tási terv alapjául szolgáló mutatók negyedévi üte­mezésénél, vagy az üzemviteli hiteligény meghaladja az éves hitel­és pénzellátási tervben a negyedévre ütemezett ke­retet, vagy a negyedévi forgóeszközszükséglet és a tervezett záró készletállomány különbözeteként mutatkozó célhiteligény eltér az éves hitel- és pénzellátási terv­hez tartozó készletgazdálkodási programtól (mint­hogy ez a program az éves tervezés idején a meg­állapított forgóeszközszükségleten felül mutatkozó készletek hasznosításának ütemét tartalmazza, a ne­gyedévi célhiteligényt akkor kell indokolni, ha az éves programban meghatározott készletcsökkentés ütemét nem tartják be, illetve további készlet-, növekedés meghaladja a korábbi készletek haszno­sításának tervezett ütemét; gyakorlatilag tehát a negyedévi gazdálkodási terv szerint mutatkozó cél­hiteligényt általában mindig indokolni kell). A benyújtott negyedévi gazdálkodási terv és a vállalat ahhoz csatolt indokolása alapján a bankfiók dönti el, hogy a tervet megtárgyalja-e a vállalattal. A hitelkönnyítésekben részesülő vállalatok negyedévi gazdálkodási tervét nem tárgyaljuk meg. Amennyiben a vállalat gazdálkodási tervében igényelt üzemviteli hitel­keret meghaladja az éves hitel- és pénzellátási terv ne­gyedévi ütemezését, a vállalat erre vonatkozó indo­kolását a fiók utólagos ellenőrzés mellett elfogadja. Abban az esetben, ha a hitelkönnyítésekben részesülő vállalat operatív negyedévi gazdálkodási tervében közölt gazdasági és pénzügvi mutatók (vállalati eredmény, ter­melési költségszint) kedvezőbbek az éves hitel- és pánz-

Next

/
Thumbnails
Contents