Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 24. szám

198 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 24. szám. valamint negyedévenként adott egyenlegközléssel teljesíti. Az esetenként küldött értesítésnek tartalmaznia kell, hogy a terhelés vagy jóváírás mely termelőszövetkezetnek az Alapba helyezett milyen eszközével kapcsolatban keletkezett. (R. 3. és Mr. 3. §-ához) 4. Az elszámoltatást végző bizottság elnöke felelős azért, hogy a bizottság haladéktalanul megalakuljon és a helyszíni elszámoltatást legkésőbb 1960. évi június hó 30. napjáig befejezze. Ugyanannak az elnöknek a vezetése alatt — a járás területén feloszlott termelőszövetkezetek számától függően — .szükség szerint több bizottság is alakítható. Az elszámoltatást végző bizottságnak vagy bizottságoknak a R. 3. § (1) bekezdése szerint a járási mezőgazdasági osztályt képviselő tagja a járási mezőgazdasági osztály vezetője, aki a bizottság munkájába bevonja a járási mezőgazdasági osztály főagronómusát, műszaki előadóját és termelőszövetkezeti főkönyvelőjét. Az elszámoltatást végző bizottság ügyviteli tennivalóit a járási mezőgazdasági osztály látja el. 5. Az elszámoltatást a bizottság a helyszínen végzi. a) Az elszámoltatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben tételesen fel kell sorolni a termelőszövetkezet felszámolási mérlegébe felvett és akár a termelőszövetkezet felszámoló bizottságának birtokában levő, akár onnan értékesítés következtében vagy más módon elkerült, illetőleg a jogszabály rendelkezése folytán kezelés vagy hasznosítás céljából a községi tanácsnak átadott vagyontárgyat. b) A jegyzőkönyvben — a felvett vagyontárgyak tekintetében — a következő adatokat kell feltüntetni: — a felszámolási mérlegben feltüntetett értéket; — a vagyontárgyat a termelőszövetkezet nevében birtokukban tartó felszámolók nevét és lakóhelyét; — ha a nem hasznosított vagyontárgy a termelőszövetkezet birtokából elkerült, annak a szervnek a megjelölését, amelynek a vagyontárgyat a jogszabály alapján kezelés vagy hasznosítás céljából átadták, ilyennek hiányában pedig annak nevét és lakóhelyét, aki a vagyontárgyat jogosulatlanul birtokában vagy rendelkezése alatt tartja: — az átmenetileg vagy véglegesen hasznosított vagyontárgy használójának, illetőleg tulajdonosának a nevét és lakóhelyét, valamint annak a szervnek a megjelölését, amely vele a hasznosítás tárgyában megállapodást kötött; — azt, hogy az átmenetileg vagy véglegesen hasznosított vagyontárgy használója vagy tulajdonosa a vételárra vagy a használati díjra az elszámoltatás időpontjáig mikor, mennyit és milyen módon (a hasznosításra kijelölt szervnek, a termelőszövetkezet bankszámlájára stb.) fizetett; — az átmeneti vagy végleges hasznosítás során a felek által megállapított használati díjat (bért) vagy vételárat és azt, hogy a használati díj vagy vételárkövetelés szerepel-e s ha igen, milyen összegben a termelőszövetkezet felszámolási mérlegében; — az elszámoltatással kapcsolatos esetleges egyéb lényeges körülményeket. 6. A jegyzőkönyvbe felvett adatok alapján a bizottságnak termelőszövetkezetenként meg. kell állapítania, hogy melyek azok a vagyontárgyak, amelyeket a R. 1. §-a, valamint a jelen utasítás 1. pontja szerint az Alapba kell helyezni, továbbá, hogy melyek az Alapba nem helyezhető vagyontárgyak. 7. A bizottság a 6. pont szerinti megállapításait köteles írásba foglalni és a megállapításokat az 5. pont alapján felvett jegyzőkönyv egy-egy példányával együtt megküldeni a megyei mezőgazdasági osztálynak, a járási mezőgazdasági osztálynak, a Bank fiókjának, a községi tanács végrehajtó bizottságának és a termelőszövetkezet felszámoló bizottságának. A bizottság megállapításai alapján teendő intézkedések ügyvitelével járó feladatokat a járási mezőgazdasági osztály köteles ellátni. 8. a) A bizottság köteles felhívni azokat a hátralékosokat, akik az 5. pont alapján felvett jegyzőkönyv szerint az átmenetileg vagy véglegesen hasznosított vagyontárgy vételárát vagy használati díját nem egyenlítették ki, továbbá azokat a hasznosítás céljából kijelölt szerveket^ amelyek a náluk befizetett vételárat vagy használati "díjat nem utalták át a feloszlott termelőszövetkezet számlájára, hogy az Alaphoz tartozó vagyontárgy utáni tartozást az Alap bankszámlájára, az Alapba nem helyezhető vagyontárgy utáni tartozást pedig a feloszlott termelőszövetkezet számlájára 15 nap alatt fizessék be, a felhívás eredménytelensége esetén pedig felkéri a járási ügyészséget, hogy indítson keresetet a követelés érvényesítése iránt. b) Abban az esetben, ha érvényes megállapodás nélkül, jogellenesen került ki a vagyontárgy a feloszlott termelőszövetkezet birtokából, továbbá, ha az ellenérték ki nem egyenlítése miatt a vagyontárgy visszakövetelésének lehet helye, nem az ellenérték megfizetésére, hanem a vagyontárgy 15 nap alatti visszaadására kell a birtokban tartót felhívni, s a felhívás eredménytelensége esetén a vagyontárgynak az Alap, illetőleg a hasznosításra kijelölt szerv rendelkezésére bocsátása iránti kereset megindítására kell a járási ügyészséget felkérni. c) Ha a bizottság az a) és b) pont szerint a keres?tindításra kéri fel a járási ügyészséget, köteles ezzel egyidejűleg megküldeni a jelen utasítás 5. pontja szerint felvett jegyzőkönyvnek a szóbanforgó ügyre vonatkozó adatokat tartalmazó kivonatát és a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokat, illetőleg megjelölni az egyéb bizonyítékokat. d) Ha a kötelezett személyét a bizottság megállapítani nem tudja, az a) és b) pont szerinti eljárás helyett ismeretlen tettes ellen a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt a járási ügyészségnél büntető feljelentést kell tenni. (R. 4. és Mr. 4. §-ához) 9. Az Alaphoz tartozó, a R. 1. és az Mr. 1. §-ában m?gjelölt épületeken a helyreállítási vagy befejezési munkillatokat — beruházási keretükön belül és a szükségletnck megfelelően — azok a termelőszövetkezetek végzik el, amelyek a végleges hasznosítás során ezeket az épületeket átveszik. Az Alaphoz tartozó vagyontárgyakról, pontos megnevezéssel és állaguk leírásával, a bizottság jegyzőkönyvet köteles felvenni. 10. a) Az Alaphoz tartozó vagyontárgy végleges hasznosítása esetén a vételárat a megyei mezőgazdasági osztály köteles a kisajátítással kapcsolatos kártalanításról szóló 25/1957. (VI. 26.) P. M. számú rendelet3 értelemszerű alkalmazásával megállapítani; ha a végleges hasznosításra kerülő vagyontárgy értékét az idézett rendelet alapján nem lehet megállapítani, azt az értékesítéskori forgalmi értékének, de legalább a termelőszövetkezet felszámolási mérlegében feltüntetett értéknek megfelelő áron kell eladni. A végleges hasznosításról a megyei mezőgazdasági osztály haladéktalanul értesíti a Bank illetékes fiókját. Az értesítésben közölni kell a tulajdonosként kijelölt igénylő nevét, székhelyét, a megállapított vételár összegét és a felszámolási mérleg szerinti értéket. A vételár kiegyenlítése hitelátvállalás útján is eszközölhető. b) A vételárfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a jelen utasítás 8. a) és c) pontja szerint kell eljárni. 11. a) Az Alapba helyezett és a R. 4. § (3) bekezdése alapján — átmeneti hasznosításképpen — bérbeadott vagyontárgyakat, amennyiben a végleges hasznosításra történik intézkedés , a bérlő olyan időpontban köteles viszszaadni, hogy azon a tulajdonosként kijelölt termelőszövetkezet a következő gazdasági év kezdetéig a szükséges átalakítási, helyreállítási, javítási stb. munkálatokat elvégezhesse. Ezt a kötelezettséget a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell. b) Az Alapba helyezett vagyontárgyakat eredeti rendeltetésüktől eltérő célra csak abban az esetben lehet átmenetileg hasznosítani, ha a bérlő kötelezi magát arra, hogy a bérleményt a bérleti idő elteltével eredeti állapotába visszaállítja. 3 A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 43. száma közli.