Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)
1960 / 19. szám
19. szám. TANÁCSOK K07T HNVF 159 Ha az azonnali hatályú elbocsátást kimondó fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt folyó per során a dolgozó meghalt, jogutóda a perbe beléphet, a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése esetén azonban a fegyelmi eljárást folytatni nem lehet. Az azonnali hatállyal elbocsátott dolgozó jogutóda nem indíthat pert a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt. A bíróság azonban az anyagi igény érvényesítésére irányuló perben az azonnali hatályú elbocsátást kimondó fegyelmi határozat jogszerűségét az anyagi igény előkérdéseként bírálja el. Az azonnali hatályú elbocsátást kimondó, illetőleg jóváhagyó fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt folyó per kimeneteléhez olyan anyagi jogi következmények (Mt. 35. §) fűződnek, amelyekben a dolgozó jogutóda érdekelt. A Pp. 111. §-ában foglalt általános szabály szerint a jogutód a perbe félként beléphet, s ezzel az általános szabállyal szemben a munkaügyi viták elintézésére nincs olyan különös rendelkezés, amely kizárná a jogutód perbelépését. Ha azonban a jogutód által folytatott perben a bíróság a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi, a fegyelmi eljárást lefolytatni nem lehet. A fegyelmi eljárás alapja ugyanis a munkaviszony, vagyis a dolgozó személyéhez kapcsolódó jog, aminek a halállal történt megszűnése a fegyelmi eljárás újbóli lefolytatásának lehetőségét zárja ki. A fegyelmi eljárás alapjául szolgáló jog személyes jellegéből az is következik, hogy ha a dolgozó nem indított pert az azonnali hatályú elbocsátást kimondó fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt, a jogutód ezzel a bíróság előtt nem léphet fel. Miután azonban az azonnali hatályú elbocsátást kimondó fegyelmi határozat alaptalanságához ilyenkor is fűződhetnek olyan anyagi jogi következmények, amelyek érvényesítésétől a jogutód nem zárható el, ezt az igényt a jogutód akként érvényesítheti, hogy a bíróság ebben a perben az igény előkérdéseként foglal állást abban, hogy az azonnali hatályú elbocsátást kimondó, illetőleg jóváhagyó fegyelmi határozat jogszerűnek minősül-e. A munkaviszonnyal kapcsolatban harmadik személy a dolgozóért, illetőleg az általa esetleg okozandó kárért anyagi felelősséget (kezességet) nem vállalhat. A munkaviszonynak a szocializmus építését szolgáló új tartalma mind a dolgozóra, mind a munkáltatóra új kötelezettségeket ír elő. A dolgozó joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék. A munkáltatónak kötelessége, hogy a dolgozó részére a megfelelő munkafeltételeket, a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást, valamint a dolgozók anyagi és műveltségi szín- onalának emelését biztosítsa. A munkáltató kötelességeibe az is bel°iat tozik, hogy a dolgozót az Mt. 1. §-ában foglalt ce'.ok minél jobb megvalósítása érdekében irányia, ellenőrizze és nevelje. Mindezek olyan teendők, amelyek a munkaviszonynak mind a dolgozó, mind a munkáltató vonatkozásában személyes jelleget adnak. Ezzel elvileg is ellenkeznék, ha harmadik személy a dolgozóért, illetőleg az általa a iövőben esetleg okozott kárért akár a munkajegi általános (az Mt. 121. és az Mt. V. 191. §-án alapuló) felelősség, akár a munkajogi különös felelősség (a leltárfelelősség) köbében anyagi felelősséget (kezességet) vállalna. Ez ugyanis alkalmas lehetne arra. hogy a kár megtérülésének biztosítása következtében a munkáltatót a munkaviszony létesítésénél, a dolgozó személyének kiválasztásánál, személyi tulajdonságainak vizsgálatánál, továbbá a dolgozó részére szükséges irányítás, nevelés és ellenőrzés ellátásában lazaságra késztesse. Harmadik személy anyagi felelősségvállalása tehát a munkaviszony új tartalmával és az Mt. alapelveivel összeegyeztethetetlen. Tájékoztató a dolgozók 1960. évi tüzelőanyag-beszerzésének megkönnyítésére szolgáló akció lebonyolításáról. A Gazdasági Bizottság 10.117/1980. számú határozata értelmében ez évben is meg kell szervezni a dolgozók kedvezményes tüzelőanyagakcióját. Az akció lebonyolítása — a kibocsátásra kerülő utalványok értékemelkedésétől eltekintve — a múlt évihez hasonlóan történik. Az akció lebonyolításáról az érdekelteket az alábbiakban tájékoztatjuk. Az akció április 1-én veszi kezdetét. Ebben az évben a szénféleségek vásárlására jogosító utalvány, az eddigitől eltérően, 400 Ft helyett 480 Ft értékű lesz. Ezért az összegért: háztartási szén, brikett és az ezekhez járó 15% tűzifa vásárolható. Továbbra is lehetőség nyílik arra, hogy a tüzifakataszterbe felvett „Igazolólap"-pal rendelkező dolgozók 718.50 Ft értékben (15 q.) fürészelt tűzifát vásárolhassanak. A torlódás elkerülése érdekében az akció keretében tűzifát csak a II. negyedévben szolgáltat ki a kereskedelem, az arra jogosult dolgozók részére. A tűzifára külön, 718.50 Ft értékű utalványok kerülnek kibocsátásra, amely összeg Budapest közigazgatási területén a házhozszállítás költségét is magában foglalja, vidéken pedig, ahol házhozszállítás nincs, ennek az összegnek megfelelő fürészelt tűzifát kap a jogosult dolgozó. A tüzelőanyag kiszolgáltatását Budapesten a Tüzelőanyag Kereskedelmi Vállalat (TÜKER), vidéken a TÜZÉP Vállalatok, illetve a földművesszövetkezetek végzik. Budapesten a tüzelőanyag házhozszállításáról a vevők kívánságára a szállítási vállalat (TÜSPED) gondoskodik. A TÜKER, illetve TÜZÉP telepek a múlt évihez hasonlóan, ebben az évben is minden utalvány tulajdonosnak az utalvány értékének megfelelő, tehát 480 Ft, illetve 718,50 Ft értékű tüzelőanyagot szolgáltatnak ki — Budapest területén — a szállítási költségeket is figyelembevéve. — Az utalvány teljes keretét tehát ki kell meríteni. Az