Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 19. szám

19. szám. TANÁCSOK K07T HNVF 159 Ha az azonnali hatályú elbocsátást kimondó fe­gyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt folyó per során a dolgozó meghalt, jogutóda a perbe beléphet, a fegyelmi határozat hatályon kí­vül helyezése esetén azonban a fegyelmi eljárást folytatni nem lehet. Az azonnali hatállyal elbocsátott dolgozó jog­utóda nem indíthat pert a fegyelmi határozat ha­tályon kívül helyezése iránt. A bíróság azonban az anyagi igény érvényesítésére irányuló perben az azonnali hatályú elbocsátást kimondó fegyelmi határozat jogszerűségét az anyagi igény előkérdé­seként bírálja el. Az azonnali hatályú elbocsátást kimondó, illető­leg jóváhagyó fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt folyó per kimeneteléhez olyan anyagi jogi következmények (Mt. 35. §) fűződnek, amelyekben a dolgozó jogutóda érdekelt. A Pp. 111. §-ában foglalt általános szabály szerint a jog­utód a perbe félként beléphet, s ezzel az általános szabállyal szemben a munkaügyi viták elintézésére nincs olyan különös rendelkezés, amely kizárná a jogutód perbelépését. Ha azonban a jogutód által folytatott perben a bíróság a fegyelmi határozatot hatályon kívül he­lyezi, a fegyelmi eljárást lefolytatni nem lehet. A fegyelmi eljárás alapja ugyanis a munkaviszony, vagyis a dolgozó személyéhez kapcsolódó jog, ami­nek a halállal történt megszűnése a fegyelmi el­járás újbóli lefolytatásának lehetőségét zárja ki. A fegyelmi eljárás alapjául szolgáló jog szemé­lyes jellegéből az is következik, hogy ha a dolgozó nem indított pert az azonnali hatályú elbocsátást kimondó fegyelmi határozat hatályon kívül helye­zése iránt, a jogutód ezzel a bíróság előtt nem lép­het fel. Miután azonban az azonnali hatályú el­bocsátást kimondó fegyelmi határozat alaptalansá­gához ilyenkor is fűződhetnek olyan anyagi jogi következmények, amelyek érvényesítésétől a jog­utód nem zárható el, ezt az igényt a jogutód ak­ként érvényesítheti, hogy a bíróság ebben a per­ben az igény előkérdéseként foglal állást abban, hogy az azonnali hatályú elbocsátást kimondó, il­letőleg jóváhagyó fegyelmi határozat jogszerűnek minősül-e. A munkaviszonnyal kapcsolatban harmadik sze­mély a dolgozóért, illetőleg az általa esetleg oko­zandó kárért anyagi felelősséget (kezességet) nem vállalhat. A munkaviszonynak a szocializmus építését szol­gáló új tartalma mind a dolgozóra, mind a mun­káltatóra új kötelezettségeket ír elő. A dolgozó joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék. A munkáltató­nak kötelessége, hogy a dolgozó részére a megfe­lelő munkafeltételeket, a végzett munka mennyi­ségének és minőségének megfelelő díjazást, vala­mint a dolgozók anyagi és műveltségi szín- onalá­nak emelését biztosítsa. A munkáltató kötelességeibe az is bel°iat tozik, hogy a dolgozót az Mt. 1. §-ában foglalt ce'.ok mi­nél jobb megvalósítása érdekében irányia, ellen­őrizze és nevelje. Mindezek olyan teendők, amelyek a munkavi­szonynak mind a dolgozó, mind a munkáltató vo­natkozásában személyes jelleget adnak. Ezzel elvileg is ellenkeznék, ha harmadik sze­mély a dolgozóért, illetőleg az általa a iövőben esetleg okozott kárért akár a munkajegi általános (az Mt. 121. és az Mt. V. 191. §-án alapuló) felelős­ség, akár a munkajogi különös felelősség (a leltár­felelősség) köbében anyagi felelősséget (kezességet) vállalna. Ez ugyanis alkalmas lehetne arra. hogy a kár megtérülésének biztosítása következtében a munkáltatót a munkaviszony létesítésénél, a dol­gozó személyének kiválasztásánál, személyi tulaj­donságainak vizsgálatánál, továbbá a dolgozó ré­szére szükséges irányítás, nevelés és ellenőrzés el­látásában lazaságra késztesse. Harmadik személy anyagi felelősségvállalása tehát a munkaviszony új tartalmával és az Mt. alapelveivel összeegyeztet­hetetlen. Tájékoztató a dolgozók 1960. évi tüzelőanyag-beszerzésének megkönnyítésére szolgáló akció lebonyolításáról. A Gazdasági Bizottság 10.117/1980. számú határozata ér­telmében ez évben is meg kell szervezni a dolgozók ked­vezményes tüzelőanyagakcióját. Az akció lebonyolítása — a kibocsátásra kerülő utalványok értékemelkedésétől el­tekintve — a múlt évihez hasonlóan történik. Az akció le­bonyolításáról az érdekelteket az alábbiakban tájékoz­tatjuk. Az akció április 1-én veszi kezdetét. Ebben az évben a szénféleségek vásárlására jogosító utalvány, az eddigitől eltérően, 400 Ft helyett 480 Ft ér­tékű lesz. Ezért az összegért: háztartási szén, brikett és az ezekhez járó 15% tűzifa vásárolható. Továbbra is lehető­ség nyílik arra, hogy a tüzifakataszterbe felvett „Igazoló­lap"-pal rendelkező dolgozók 718.50 Ft értékben (15 q.) fürészelt tűzifát vásárolhassanak. A torlódás elkerülése érdekében az akció keretében tű­zifát csak a II. negyedévben szolgáltat ki a kereskedelem, az arra jogosult dolgozók részére. A tűzifára külön, 718.50 Ft értékű utalványok kerülnek kibocsátásra, amely összeg Budapest közigazgatási területén a házhozszállítás költ­ségét is magában foglalja, vidéken pedig, ahol házhoz­szállítás nincs, ennek az összegnek megfelelő fürészelt tűzifát kap a jogosult dolgozó. A tüzelőanyag kiszolgáltatását Budapesten a Tüzelő­anyag Kereskedelmi Vállalat (TÜKER), vidéken a TÜ­ZÉP Vállalatok, illetve a földművesszövetkezetek végzik. Budapesten a tüzelőanyag házhozszállításáról a vevők kí­vánságára a szállítási vállalat (TÜSPED) gondoskodik. A TÜKER, illetve TÜZÉP telepek a múlt évihez hason­lóan, ebben az évben is minden utalvány tulajdonosnak az utalvány értékének megfelelő, tehát 480 Ft, illetve 718,50 Ft értékű tüzelőanyagot szolgáltatnak ki — Buda­pest területén — a szállítási költségeket is figyelembevéve. — Az utalvány teljes keretét tehát ki kell meríteni. Az

Next

/
Thumbnails
Contents