Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 9. szám

80 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám. 25. A vadőr fokozott gondosságot köteles fordítani arra, hogy szolgálati fegyverének tartása és viselése mások életét vagy testi épségét ne veszélyeztesse. A szolgálati fegyverét viselő vadőr személyi igazolványával együtt fegyvertartási engedéfyét is köteles magánál tartani és azt az arra jogosított hatósági közegeknek kívánságukra felmutatni. 26. A vadőr szolgálati fegyverét használni jogosult: a) lehetőleg előzetes figyelmeztetés és riasztólövés leadása után azzal a személlyel szemben, aki őt szolgálati működésében — életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető vagy veszélyeztető módon — akadályozza, vagy tettleg bántalmazza, ha az akadályozás, fenyegetés, veszélyeztetés vagy tettlegesség másként el nem hárítható; b) a munkakörével összefüggő vadászati tevékenység ellátása végett. A szolgálati fegyver használata az aj pont esetében sem lépheti túl a védelem szükséges mértékét. 27. A szolgálati fegyver használatáról a vadőr az illetékes rendőri szervnek és a vadásztársaságnak haladéktalanul részletes írásbeli jelentést köteles tenni. A jelentésnek mindazokat az adatokat tartalmaznia kell, amelyekből a fegyverhasználat körülményei, oka, mértéke és következményei megállapíthatók. 28. Ha a szolgálati fegyver használata következtében sérülés történt, a vadőr köteles a sérült elsősegélyben való részesítéséről és azonnali kórházba szállításáról gondoskodni. Ha a szolgálati fegyver használata következtében haláleset történt, a vadőr köteles a holttestet az illetékes hatóság intézkedéséig a helyszínen őrizni vagy őriztetni és a halálesetet a legközelebbi rendőrhatóságnak azonnal bejelenteni, illetőleg bejelentetni. A földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter 5 1960. (Mg. É. 4—5.) F. M—P. M. számú együttes utasítása az áruértékesítés alapján a termelőszövetkezetek részére 1960. évben nyújtható kedvezmény feltételeiről és eljárási szabályairól szóló 70 1959. (Mg. É. 49.) F. M. — P. M. számú együttes utasítás* kiegészítéséről. A 70/1959. (Mg. É. 49.) F. M. — P. M. számú együttes utasítás 1. pontját az alábbiakkal egészítjük ki: ..A járási mezőgazdasági osztály által az egyes termelőszövetkezetek számára 100 kh redukált szántóterületre megállapított 1960. évi áruértékesítési mutatószám teljesítésébe — a kiadott mutató változatlanul hagyása mellett, az áruértékesítés évvégi elszámolásakor — be kell számítani a termelőszövetkezet által az 1959. évi december hó folyamán állami és szövetkezeti szervek részére átadott és az 1959. évi áruértékesítés elszámolásakor figyelembe nem vett saját termelésű áruk értékét is." Nyers Rezső s. k., Tömpe István s. k., pénzügyminiszter. a földművelésügyi miniszter első helyettese. • Az utasítást a Tanácsok Közlönye 1959. évi 87. száma közli. A Központi Statisztikai Hivatal elnökének 2 1960. (T. K. 9.) K. S. H. számú utasítása a magánkisiparosok 1959. évi összeírásáról. A 8 1951. (I. 6.) M. T. számú rendelet 2. § (3) bekezdésében, illetve 6. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján — a könnyűipari miniszterrel egyetértésben — a következőket rendelem el: 1. §. (1) A* 1959. december 31-i éjféli állapotnak megfelelően össze kell írni valamennyi önálló magánkisiparost. (2) Az összeírás végrehajtása a) városokban: 1980. február 15—29., b) községekben: 1960. március 1—10. közötti időpontban történik. (3) Az adatfelvételt a Központi Statisztikai Hivatal által megbízott számlálóbiztosok (összeírási megbízottak) végzik, a Központi Statisztikai Hivatal területi szerveinek irányítása mellett. 2. §. Az összeírás körébe tartozó valamennyi magánkisiparos a 8/1951. (I. 6.) M. T. számú rendelet 2. § (1) bekezdése, illetve az állami statisztikáról szóló 1952. évi VI. törvény' 11. §-a alapján köteles az adatok szolgáltatására. 3. §. (1) A számlálóbiztosok (összeírási megbízottak) az adatszolgáltató magánkisipaiTts bevallása alapján töltik ki az összeírólapot, de kötelesek és jogosultak a szolgáltatott adatok helyességét ellenőrizni. Ebből a célból az adatszolgáltatóktól megfelelő igazolást is kérhetnek. (2) A számlálóbiztosokat (összeírási megbízottakat) a Központi Statisztikai Hivatal — területi szervei útján — bízza meg teendőik ellátásával és látja el az összeíráshoz szükséges nyomtatványokkal. Ugyancsak a Központi Statisztikai Hivatal területi szervei adják ki a számlálóbiztosok (összeírási megbízottak) részére a megbízólevelet és gondoskodnak díjazásukról. 4. §• A számlálóbiztosokat (összeírási megbízottakat) az összeírással kapcsolatos tennivalók ellátásában közhivatalnokoknak kell tekinteni. 5. §• Az összeírás adatai hivatali titkot képeznek, amelyeket csak a Központi Statisztikai Hivatal használhat íel. 6. §. Az első- és másodfokú iparhatóságok az összeírás végrehajtásához, a Központi Statisztikai Hivatal és területi szervei, valamint a számlálóbiztosok (összeírási megbízottak) részére nyújtsanak segítséget, adják meg a szükséges felvilágosításokat és vegyenek részt a számlálóbiztosok (összeírási megbízottak), teendőik ellátására irányuló oktatásában. 7. §• Azokkal szemben, akik az összeírással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségüket megszegik, s a valóságnak meg nem felelő adatokat szolgáltatnak, az állami statisztikáról szóló 1952. évi VI. törvény 15. §-ában meghatározott büntető rendelkezések, illetve a 16. és 17. §-okban foglalt szabálysértési rendelkezések (1955. évi 17. számú törvényerejű rendelet2 4. §-a) kerülnek alkalmazásra. A szabálysértések elbírálása tekintetében az 1955. évi 17. számú törvényerejű rendelet 12. §-a irányadó. Péter György s. k., a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. 1 Az idézett törvényt a Tanácsok Közlönye 1953. évi 2. száma közli. 2 A törvényerejű rendelet a Tanácsok Közlönye 1955. évi 38. számában jelent meg.