Tanácsok közlönye, 1960 (8. évfolyam, 1-86. szám)

1960 / 7. szám

7. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 63 ládi pótlékra, mert 18 napon át munkát végzett, ezt a körülményt igénybejelentési nyomtatványon köteles a munkáltató bejelenteni, megjegyezve, hogy a dolgozó a hó folyamán a 18 napot ledol­gozta. A munkáltatók ilyen irányú tájékoztatásá­ról a helyiszerveknek gondoskodniok kell. (R. 10. § és Vhr. 22. §-hoz) 20. Ha a dolgozó a bevonulás hónapját megelőző hónapban, illetőleg a katonai szolgálat alatt csa­ládi pótlékra jogosult: a katonai szolgálatra bevo­nulás, illetőleg a leszerelés hónapjában a katonai szolgálatban eltöltött napokat és a munkaviszony alapján munkában töltött napokat, illetőleg a Vhr. 18. §-ában felsorolt beszámítható napokat össze kell számítani. Ha e napoknak az együttes száma a 18-at eléri, a családi pótlékot a bevonulás, ille­tőleg a leszerelés hónapjára is folyósítani kell. A katonai szolgálatból leszerelés hónapjára a fe­leség, mint egyedülálló dolgozó nő jogán abban az esetben is folyósítható a családi pótlék, ha a lesze­relést követően a hónap végéig van ugyan még 18 munkanap, a dolgozó azonban munkát még nem végez. [Vhr. 22. § (3) bek.-hez.] 21. E bekezdésben foglalt rendelkezés szerint kell eljárni minden korlátozás nélkül mindazok­ban az esetekben, amikor a gyermek eltartásában a hónap közben történik olyan változás, amelynek következtében a gyermek anyja, mint egyedülálló dolgozó nő lesz jogosult a családi pótlékra. Például: Azokban a hónapokban, amikor a dolgozó nő férje előzetes letartóztatásba kerül, illetőleg kisza­badul, vrgy szabadságvesztés büntetését megkezdi, illetőleg befejezi, vagy az egyedülálló dolgozó nő férjhez megy. [Vhr. 24. § (1) bek.-hez.] 22. Az eltartó sem részesülhet — a dolgozó jo­gán — az után a gyermek után családi pótlékban, aki után a meghalt férfi dolgozó azért nem volt jo­gosult, mert a gyermek árvaellátást kapott. Abban az esetben, ha a gyermek a dolgozó el­halálozása után születik, a nem dolgozó anyát a szülést követő hó első napjától, a Vhr. 24. §-ának első, illetve második mondatában foglaltak szerint számított hatodik naptári hónap végéig megilleti a családi pótlék, de természetesen csak az egyéb­kénti feltételek mellett. Tehát, ha az utószülött egyetlen gyermek, utána családi pótlék nem jár. Ha pedig az utószülött gyermek születése előtt már volt egy gyermek a szülők eltartásában és ez a gyermek az utószülöttel együtt az anya háztartá­sában él, az utószülött gyermek születését követő hó első napjától a Vhr. 24. § szerint számított ha­todik naptári hónap végéig havi 75 Ft családi pót­lék jár a nem dolgozó anyának. Ha viszont az anya egyedülálló dolgozó nő, az említett 6 hónapra saját jogán egy gyermek után havi 90 Ft, két gyermek után havi 240 Ft családi pótlékra jogosult. [R. 12. § (3) bek.-hez.] 23. Az a), b), c) pontokban említett feltételek fennállása esetében az anya jogán legalább két gyermek [vagy az R. 1. § (2) bek.-ben említett egy gyermek] után jár a családi pótlék az R. 14. § (1) és (2) bek.-ben felsorolt (tehát nem az egyedülálló dolgozó nőt megillető) összegben. Ha az apa igazoltan egyetemi hallgató és a nyári szünetben átmenetileg munkát vállal, a családi pótlékot továbbra is az anya jogán kell kiutalni. [R. 12. § (5) bek.-hez.] 24. Ha a szülők nem élnek együtt és a náluk levő gyermekek után a különváláskor nem igényelték külön-külön a családi pótlékot, hanem azt válto­zatlanul saját jogán az apa vette fel, de a családi pótlékot havonta, rendszeresen az anyának el­küldte, amennyiben az anya később — de még a különválástól számított 3 hónapon belül [R. 18. § (2) bek.] — a saját jogán igényli a családi pótlékot, abban az esetben, ha igazolják, hogy az anya a családi pótlékot rendszeresen megkapta — a fér­jének kiutalt, valamint az egyedülálló dolgozó nő­nek járó családi pótlék összege közötti különbö­zetet kell kiutalni. Egyéb esetekben különbözet utalásáról, tehát úgynevezett „betudásról" vagy „elszámolásról" nem lehet szó. Ha az anya a kü­lönválástól számíttott 3 hónapon túl igényli a csa­ládi pótlékot, abban az esetben az apánál a külön­válás időpontjától számítva túlfizetést kell megál­lapítani, előjegyezni és annak megfelelően a meg­térítés iránt intézkedni. Ugyanakkor az anyának legfeljebb három hónapra visszamenően kell ki­utalni a családi pótlékot. [Vhr. 27. § (3) bek.-hez.] 25. Tartásdíj alatt a nőtartási és gyermektartási díjat kell érteni. (Vhr. 28. §-hoz) 26. Ha az egyedülálló anya gyermekeit nevelőd otthonban stb. (R. 4. §) úgy helyezte el, hogy el-* tartásukért a reájuk eső családi pótlékkal legalább egyenlő összegű hozzájárulást fizet, majd később férjhez megy és a mostohaapa is hoz magával egy vagy több gyermeket a háztartásba, vagy házassá­gukból gyermek születik, az összes gyermek után a mostohaapa abban az esetben lesz jogosult csa­ládi pótlékra, illetőleg az összes gyermek a családi pótlék összegszerű kiszámításánál abban az esetben vehető figyelembe, ha a mostohaapa anyagi és bün­tetőjogi felelősség mellett nyilatkozik, hogy fele­sége gyermekeit a háztartásába befogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents