Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 87. szám

87. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 931 bekben a R. 5. §-a (2) bekezdése utr' ó mondatá­nak, 6. §-ának, 7. §-a (1) bekezdése utolsó monda­tának, 8. §-ának, 9. §-ának, 11. §-a (1), (2) és (5) bekezdésének, 13. §-a (1), (4), (5) és (7) bekezdé­sének, 14. §-a (2) bekezdésének, 15. §-ának és 17. §-a (1) bekezdésének rendelkezései terjednek ki. A volt községi mezőgazdasági felügyelőkre és a volt fcldművesszövetkezeti könyvelőkre a R. 12. §-ának a m^7ŐPazdá<;zoWa, illetőleg könyvelőkre vonatkozó, továbbá 13. §-a (3) bekezdésének ren­delkezései azzal az eltéréssel terjednek ki, hogy jövedelemkieeé^ítés helyett a munkabérnek az ál­lam terhére folyósított részét kell érteni. 4- §• Ez a rendelet az 1960. évi január hó 1. napján lép hatályba. Dögei Imre s. k.j földművelésügyi miniszter. A pénzügyminiszter 187 1959. (P. K. 34.) P. M. számú utasítása az 1959. decemberi és 1960. januári bérkifizetések teljesítéséről. A karácsony és újév előtti munkaidőbeosztásról szóló 1.034/1959. (XII. 1.) Korm. számú határozat 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján az 1959. december 25., 26. és 27., valamint az 1960. január 1. és 2. napjára eső munka­szüneti, illetve pihenőnapokra való tekintettel az esedékes bérfizetéseket az alábbiak szerint szabályozom. A decemberi és januári bérfizetéseket az előírt kifizetési napokon kell teljesíteni, az alábbi kivételekkel: az egyébként december 21-én, 24-én és 25-én esedékes bérek — — — — december 21-én, az egyébként december 22-én és 26- án esedékes bérek — — — — december 22-én, az egyébként december 23-án és 27- én esedékes bérek — — — — december 23-án, az egyébként december 29-én és ja­nuár 1-én esedékes bérek — — — december 29-én, az egyébként december 30-án, 31-én, Január 2-án és 3-án esedékes bérek — december 30-án kerülnek a dolgozók részére kifizetésre. A fent nem említett bérfizetési napok változatlanul ma­radnak, azokat előre hozni vagy az azokon esedékes bérre előleget folyósítani nem lehet. Borítékolásra a munka­bérek — a fennálló gyakorlat szerint — a bérfizetésre megállapított időpont előtti napon is folyósíthatok, de a dolgozók részére kifizetés csak a bérfizetés napján tör­ténhetik. Kardos Géza s. k., a pénzügyminiszter helyettese. A földművelésügyi miniszter 69/1959. (Mg. É. 49.) F. M. számú utasítása a termelőszövetkezetek közös állatállománya továbbfejlesztéséről s ennek érdekében állatnevelési és állathizlalási akciók szervezéséről^ A termelőszövetkezet közös állattenyésztésének fejlesz­tése érdekében a termelőszövetkezetek gazdasági megérő* sítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásról szóló 3.004/2/1959. (XI. 15.) Korm. számú határozat alap­ján — a pénzügyminiszterrel, az élelmezésügyi miniszter­rel, a könnyűipari miniszterrel és a Szövetkezetek Orszá­gos Szövetsége elnökével egyetértésben — a következő utasítást adom ki: A termelőszövetkezetek közös állattenyésztésének fej­lesztése a belterjes mezőgazdasági termelés kialakításának alapvető feltétele. A megfelelő minőségű közös állatállomány lehetővé te­szi az állatlétszámnak a termelőszövetkezet saját anyagi eszközeiből történő növelését és árutermelésével a terme­lőszövetkezetek részére állandó bevételt biztosít. A ter­melőszövetkezetek közös állattenyésztésének állandó fej­lesztése tehát a népgazdasági érdekek szolgálata mellett az egyes termelőszövetkezeteknek is elsőrendű érdeke. A régebben alakult és megerősödött termelőszövetkeze­tekben a közös állatállomány fejlesztésének természetes útja a saját állatállomány szaporulatának megfelelő felne­velése és tenyésztésbe állítása, az újonnan alakult és a jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezetek­nél pedig elsősorban arra kell törekedni, hogy a termelő­szövetkezetbe belépő tagok tenyészállataikat a közös állo­mányba vigyék. A közös állatállomány fejlesztését a saját állomány szaporulatán és a tenyészállatok bevitelén túlmenően fel­vásárlással is elő kell segíteni. A termelőszövetkezetek elsősorban a tagok háztáji állatállományának a szaporu­latát vásárolják meg. Ennek kiegészítésére az állam 1960­ban is megfelelő mennyiségű tenyész- és hízóállat felvá­sárlását teszi lehetővé. A termelőszövetkezetek a tenyész­és hízóállatok felvásárlásához hitelt kaphatnak, saját ne­velésű előhasi üsző ellésekor hitelelengedésben, tenyész­állatok után pedig ártámogatásban és a szállítási (rako­dási és kísérői) költségek megtérítésében is részesülhet­nek. A hitelnyújtás és hitelelengedés feltételeit és mérté­két részletesen a 4/1959. (XII. 5.) P. M. — F. M. számú együttes rendelet tartalmazza. 1. Szarvasmarhatenyésztés. 1. A termelőszövetkezetek közös szarvasmarhaállomá* nyukat elsősorban a saját szaporulat felnevelése útjárf növeljék. Ennek érdekében szükséges, hogy nagyobb gon* dot fordítsanak a tehén- és üszőállomány védelmére, f szüntessék meg a tehenek indokolatlan selejtezését éá hízóbaállítását. Gondoskodjanak a tehenek és üszők időben történő be* fedeztetéséről. Erre különösen az újonnan alakult és te* rületileg növekvő termelőszövetkezeteknél kell nagy fi* gyeimet fordítani. Biztosítani kell, hogy a belépő tagolj által igazoltan fedeztetve vagy vemhesen bevitt tehenefy illetve üszőt ennek megfelelően értékeljék.

Next

/
Thumbnails
Contents