Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 87. szám

87. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 931 bekben a R. 5. §-a (2) bekezdése utr' ó mondatának, 6. §-ának, 7. §-a (1) bekezdése utolsó mondatának, 8. §-ának, 9. §-ának, 11. §-a (1), (2) és (5) bekezdésének, 13. §-a (1), (4), (5) és (7) bekezdésének, 14. §-a (2) bekezdésének, 15. §-ának és 17. §-a (1) bekezdésének rendelkezései terjednek ki. A volt községi mezőgazdasági felügyelőkre és a volt fcldművesszövetkezeti könyvelőkre a R. 12. §-ának a m^7ŐPazdá<;zoWa, illetőleg könyvelőkre vonatkozó, továbbá 13. §-a (3) bekezdésének rendelkezései azzal az eltéréssel terjednek ki, hogy jövedelemkieeé^ítés helyett a munkabérnek az állam terhére folyósított részét kell érteni. 4- §• Ez a rendelet az 1960. évi január hó 1. napján lép hatályba. Dögei Imre s. k.j földművelésügyi miniszter. A pénzügyminiszter 187 1959. (P. K. 34.) P. M. számú utasítása az 1959. decemberi és 1960. januári bérkifizetések teljesítéséről. A karácsony és újév előtti munkaidőbeosztásról szóló 1.034/1959. (XII. 1.) Korm. számú határozat 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján az 1959. december 25., 26. és 27., valamint az 1960. január 1. és 2. napjára eső munkaszüneti, illetve pihenőnapokra való tekintettel az esedékes bérfizetéseket az alábbiak szerint szabályozom. A decemberi és januári bérfizetéseket az előírt kifizetési napokon kell teljesíteni, az alábbi kivételekkel: az egyébként december 21-én, 24-én és 25-én esedékes bérek — — — — december 21-én, az egyébként december 22-én és 26- án esedékes bérek — — — — december 22-én, az egyébként december 23-án és 27- én esedékes bérek — — — — december 23-án, az egyébként december 29-én és január 1-én esedékes bérek — — — december 29-én, az egyébként december 30-án, 31-én, Január 2-án és 3-án esedékes bérek — december 30-án kerülnek a dolgozók részére kifizetésre. A fent nem említett bérfizetési napok változatlanul maradnak, azokat előre hozni vagy az azokon esedékes bérre előleget folyósítani nem lehet. Borítékolásra a munkabérek — a fennálló gyakorlat szerint — a bérfizetésre megállapított időpont előtti napon is folyósíthatok, de a dolgozók részére kifizetés csak a bérfizetés napján történhetik. Kardos Géza s. k., a pénzügyminiszter helyettese. A földművelésügyi miniszter 69/1959. (Mg. É. 49.) F. M. számú utasítása a termelőszövetkezetek közös állatállománya továbbfejlesztéséről s ennek érdekében állatnevelési és állathizlalási akciók szervezéséről^ A termelőszövetkezet közös állattenyésztésének fejlesztése érdekében a termelőszövetkezetek gazdasági megérő* sítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásról szóló 3.004/2/1959. (XI. 15.) Korm. számú határozat alapján — a pénzügyminiszterrel, az élelmezésügyi miniszterrel, a könnyűipari miniszterrel és a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével egyetértésben — a következő utasítást adom ki: A termelőszövetkezetek közös állattenyésztésének fejlesztése a belterjes mezőgazdasági termelés kialakításának alapvető feltétele. A megfelelő minőségű közös állatállomány lehetővé teszi az állatlétszámnak a termelőszövetkezet saját anyagi eszközeiből történő növelését és árutermelésével a termelőszövetkezetek részére állandó bevételt biztosít. A termelőszövetkezetek közös állattenyésztésének állandó fejlesztése tehát a népgazdasági érdekek szolgálata mellett az egyes termelőszövetkezeteknek is elsőrendű érdeke. A régebben alakult és megerősödött termelőszövetkezetekben a közös állatállomány fejlesztésének természetes útja a saját állatállomány szaporulatának megfelelő felnevelése és tenyésztésbe állítása, az újonnan alakult és a jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezeteknél pedig elsősorban arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezetbe belépő tagok tenyészállataikat a közös állományba vigyék. A közös állatállomány fejlesztését a saját állomány szaporulatán és a tenyészállatok bevitelén túlmenően felvásárlással is elő kell segíteni. A termelőszövetkezetek elsősorban a tagok háztáji állatállományának a szaporulatát vásárolják meg. Ennek kiegészítésére az állam 1960ban is megfelelő mennyiségű tenyész- és hízóállat felvásárlását teszi lehetővé. A termelőszövetkezetek a tenyészés hízóállatok felvásárlásához hitelt kaphatnak, saját nevelésű előhasi üsző ellésekor hitelelengedésben, tenyészállatok után pedig ártámogatásban és a szállítási (rakodási és kísérői) költségek megtérítésében is részesülhetnek. A hitelnyújtás és hitelelengedés feltételeit és mértékét részletesen a 4/1959. (XII. 5.) P. M. — F. M. számú együttes rendelet tartalmazza. 1. Szarvasmarhatenyésztés. 1. A termelőszövetkezetek közös szarvasmarhaállomá* nyukat elsősorban a saját szaporulat felnevelése útjárf növeljék. Ennek érdekében szükséges, hogy nagyobb gon* dot fordítsanak a tehén- és üszőállomány védelmére, f szüntessék meg a tehenek indokolatlan selejtezését éá hízóbaállítását. Gondoskodjanak a tehenek és üszők időben történő be* fedeztetéséről. Erre különösen az újonnan alakult és te* rületileg növekvő termelőszövetkezeteknél kell nagy fi* gyeimet fordítani. Biztosítani kell, hogy a belépő tagolj által igazoltan fedeztetve vagy vemhesen bevitt tehenefy illetve üszőt ennek megfelelően értékeljék.