Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 4. szám

4. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 33 lasztó hatályú fellebbezéssel élhet. A folyamodó részére kiadandó határozaton Budapesten 60.—, az ország egyéb területén 30.— forint kiadmányi ille­téket kell bélyegben leróni. (2) Az engedélyezési eljárás költségei az enge­délyest terhelik. (3) A telepengedélyezési eljárásra egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény** rendelkezései irány­adók. 5. §. Telepengedélyhez kötött iparoknál, az ipariga­zolvany kiadásakor, az iparigazolványra rá kell vezetni: „Ipart csak telepengedély birtokában gya­korolhat." 6. §. (1) Az 1958. évi 9. számú törvényerejű rendelet 27. § (1) bekezdésének e) pontjába ütköző szabály­sértést követ el és 3000.— forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a kisiparos, aki kijelölt üzemet telepengedély nélkül létesít vagy áthelyez. (2) Az 1958. évi 9. számú törvényerejű rendelet 27. § (2) bekezdésének f) pontjába ütköző szabály­sértést követ el és 1000.— forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a kisiparos, aki az üzem létesítésével kapcsolatos feltételeket határidőn be­lül nem teljesíti, vagy az előírt feltételeket nem tartja be. (3) A szabálysértés miatt az eljárás a járási (vá­rosi, városi, kerületi) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörebe tartozik. 7. §. Azoknak a kisiparosoknak, akik kijelölt üzem­mel rendelkeznek és telepengedélyük nincs, a ren­delet megjelenésétől számított 3 napon belül az elsőfokú iparhatóságtól a telepengedélyezési eljá­rás lefolytatását kell kérniök. 8. §. (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép ha­tályba. (2) A jelen rendelet nem érinti a hatálybalépése előtt kiadott telepengedélyek érvényét. (3) A rendelet hatálybalépésével a 170/1950. (VI. 17.) M. T. számú rendeletet, a 240/1950. (IX. 23.) M. T. számú rendelet 4. §-át és az 52.600/1948. (VIII. 11.) Ip. M. számú* rendeletet kisipari üze­mekre nem lehet alkalmazni. Nagy Józsefné s. k., könnyűipari miniszter. " ** Ártörvényt a Tanácsok Közlönye 1957. évi 38. száma közli. Melléklet az 1/1959. (1. 10.) Kip. M. számú rendelethez. Zajos, bűzös vagy veszélyes kisipari üzemek. 1. asztalosüzemek, ha az alkalmazott elektromo-* torok összteljesítménye az öt lóerőt megha­ladja, más meghajtású erőgépek alkalmazása esetén azok teljesítőképességére való tekintet nélkül, 2. bádogos, 3. bélhúrkészítő üzemek, 4. béltisztító üzemek, 5. celluloidot feldolgozó üzemek, 6. darálók és hántolok, 7. fatömegcikk-készítő üzemek, ha az alkalma-* zott elektromotorok összteljesítménye az Öt lóerőt meghaladja, egyéb meghajtású erő­gépek alkalmazása esetén azok teljesítőképes­ségére való tekintet nélkül, 8. fekália telepek, 9. festékszóró (dukkozó) üzemek, 10. fémöntő üzemek, 11. fésűs (szaruműves) üzemek, 12. fűrészüzemek, 13. galvanizáló üzemek, 14. gépjárműjavító és szerelő üzemek (gépjármű service), 15. gumiáru előállító és javító üzemek, 16. kártoló és fonó üzemek,* 17. kovács üzemek, 18. lakatos üzemek, 19. mész- és gipszégető kemencék, 20. mosodai üzemek, 21. műanyagfeldolgozó üzemek, amennyiben a gyártás vegyi átalakulással kapcsolatos (phe­nol kondenzációs termékek, stb.), 22. műszerész ^ 23. orvosi műszerész, 24. sütőipari üzemek, 25. szappanfőzők és gyertyamártók, 26. textilhulladékot tépő és feldolgozó üzemek, 27. tímárműhelyek, 28. tükörkészítő üzemek, 29. vegyészeti üzemek, amennyiben az előállító munka közben vegyi folyamatok mennek végbe, 30. vegy tiszti tó üzemek, 31. vízvezetékszerelő, 32. zsákjavító üzemek. * A kártoló és fonó ipar az 1958. évi 9. számú tör­vényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 2/1958. (V. 1.) Kip. M. számú rendelet 3. § (4) bekezdése érteimébea már nem kisipari tevékenység, tehát ezek gyakorlására jogosító iparigazolványt a jövőben kiadni sem lehet,

Next

/
Thumbnails
Contents