Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 85. szám

85. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 891 (X. 16.) P. M—F. M. számú együttes rendeletben** fog­laltakra — az alábbiak szerint szabályozzuk. I. ZÁRSZÁMADÁS KÉSZÍTÉSE. 1. Zárszámadást kell készíteni az 1959. évet megelőzően alakult és működő minden termelőszövetkezetnek és az 1959. évben alakult szövetkezetek közül azoknak, amelyek a közös gazdálkodást 1959. szeptember l-e előtt kezdték meg. 2. Az 1958.,'59. gazdasági évről szóló zárszámadást — az erre a célra rendelkezésre bocsátott nyomtatványok fel­használásával — 1959. december 31-i fordulónappal kell elkészíteni. A zárszámadás készítését úgy kell ütemezni, hogy a zárszámadás legkésőbb 1960. január 31-ig minden termelőszövetkezetben a közgyűlésen megtárgyalásra és jóváhagyásra kerüljön. 3. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek másik ter­melőszövetkezettel 1959. október 16. és december 31-e kö­zött egyesültek, illetőleg egyesülnek, zárszámadásukat az egyesülés időpontjában készíthetik el. Ezeknek a termelő­szövetkezeteknek az egyesülés időpontjában — 1959. ok­tóber 31-e és december 31-e között — készített zárszám­adását az 1958 59. gazdasági év zárszámadásának el lehet fogadni, ha az a jelen utasításban foglaltaknak egyéb­ként megfelel. Az ilyen egyesült termelőszövetkezetekből alakult új termelőszövetkezetnek tehát 1959. december 31-én nem kell újból külön zárszámadást készítenie. Az egyesülésből alakult új termelőszövetkezeteknél az 1960. évi tervezési és beszámolási időszak az egyesülés időpont­jától 1960. december 31-ig terjedő időszakot foglalja ma­gában. 4. A zárszámadás a következő négy részből áll: a) leltár; b) természetbeni és pénzbeni jövedelem felhasználása; c) mérleg; d) gazdasági beszámoló. A zárszámadást a jelen utasítás és a külön kiadott Út­mutató a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1959. évi zárszámadása elkészítéséhez cimű kiadvány (továbbiak­ban: Útmutató) alapján, az erre a célra rendszeresített nyomtatványok felhasználásával kell elkészíteni. II. LELTÁROZÁS. 5. Az évvégi zárszámadás elkészítése érdekében a ter­melőszövetkezeti közös tulajdonban vagy használatban levő eszközöket (álló- és forgóeszközöket, követeléseket stb.) és az azokat terhelő kötelezettségeket 1959. december 31-i fordulónappal leltározni kell. A leltározott eszközök­** A rendelet a Tanácsok Közlönye ez évi 76. számá­ban jelent meg. ről (aktívakról) a forrásokról (passzívákról) a termel-(szö­vetkezetek kötelesek részletes leltárt készíteni. A leltár elkészítésének módját az Útmutató szabályozza. A leltározott eszközök és kötelezettségek között szere­peltetni kell a termelőszövetkezetnek bármilyen címen tu­lajdonában, vagy használatában levő álló- és forgóeszkö­zöket, a befejezetlen termelést és a termelőszövetkezetnek az áJlammal, bankkal, vállalatokkal, gazdaságokkal, szö­vetkezetekkel, tagokkal és más személyekkel szemben fennálló tartozását és követeléseit. A termelőszövetkezet használatában álló, de más tu­lajdonát képező eszközökről, az érték feltüntetése nélkül, külön leltárt kell felvenni. Ideiglenesen ebbe a leMárba kell felvenni azokat a vagyontárgyakat is, amelyeket a termelőszövetkezet feloszlott termelőszövetközetektől vett át, de a pénzügyi elszámolás a zárszámadás időpontjáig még nem történt meg. 6. A leltározást — a december 31-i állapotnak megfe­lelően — december 15. és január 5. között kell elvégezni. Ebből a célból leltározó bizottságot kell alakítani, amely­nek elnöke és irányítója a termelőszövetkezet elnöke, tag­jai a vezetőség 2—3 tagja, a könyvelő, a mezőgazdász és a munkában élenjáró 1—2 termelőszövetkezeti tag. 7. A leltározáskor az eszközök tényleges mennyiségi felvétele után — a termelőszövetkezet használatában levő, de más tulajdonát képező eszközök kivételével — azok­nak értékét is meg kell állapítani. Az eszközök és kötele­zettségek értékelésénél az alábbiak szerint kell eljárni: Az állóeszközök értékelése. Olyan állóeszközt (épület, gép, felszerelés, igás- és te­nyészállat stb.), amely már a múlt évi leltárban is sze­repelt, az ott megállapított értékkel kell a leltárba fel­venni. Amenyiben valamely épület, gép, vagy felszerelés eredeti értéke újjáépítés, bővítés, helyreállítás következ­tében a folyó gazdasági évben jelentősen emelkedett, ér­tékét az 1959. december 31-i állapotnak megfelelően az Útmutatóban közölt táblázat alapján újból meg kell álla­pítani és ennek alapján kell a leltárba beállítani. Ha az állóeszköz a folyó gazdasági évben került a termelőszö­vetkezet tulajdonába, azt a következőképpen kell érté­kelni: a) az újonnan létesített vagy beszerzett állóeszközöket (épület, gépek, igás- és tenyészállatok stb.) a tényleges beszerzési áron [a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda (TEGI) útján beszerzett állatoknál a TEGI részére járó árkülönbözetet nem lehet a tényleges beszerzési árba be­számítani, az újonnan létesített vagy beszerzett egyéb állóeszközöknél viszont az ipari termelői árrendezéssel összefüggő kedvezményekkel növelt értéket kell tényle­ges beszerzési árnak tekinteni.] A házi kivitelezésű épü­leteket az Útmutatóban közölt táblázat alapján, norma szerinti értéken; a saját műhelyben vagy üzemben előál-

Next

/
Thumbnails
Contents