Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 84. szám

84. szám. TANÁCSOK a) egy, a palackozásra felhasználni kívánt palackot, címkével és egyéb kellékekkel úgy ellátva, ahogyan azt a kérelmező forgalomba hozni kívánja, illetőleg a palack megnevezé­sét, továbbá a címke és egyéb kellékek raj­zát és leírását, valamint b) a márka jegy alkalmazásával forgalomba hozni kívánt borból fajtánként három féllite­res és két egyliteres átlagmintát. (2) A márkajegy alkalmazásának engedé­lyezése kérdésében a Szakértő Bizottság az OBI meghallgatásával dönt. Az OBI a mintát minőség, készrekezeltség, palackérettség és állóképesség tekintetében megvizsgálni és vizsgálata eredményének közlésével a Szak­értő Bizottságnak bemutatni köteles. (3) A döntés alapján az engedélyt — meg­felelő számú márkajeggyel együtt — az OBI adja ki. (4) A márkajegy előállításáról és kezelésé­ről az OBI gondoskodik. A márkajegyeket az OBI elszámolási kötelezettség mellett köteles kezelni. (5) A borok minőségi vizsgálatával, vala­mint a márka jegy felhasználásával kapcsola­tos költségek a márkázási engedélyt kérőt terhelik. (6) A márkázási célból történt mintavétel­től számított egy év elteltével a márkajegy alkalmazására vonatkozó engedély érvényét veszti. Vhr. 84. §. (1) A márkajegyet az engedély­ben meghatározott borok palackjára szabad alkalmazni. A márka jegyet a palackon úgy kell elhelyezni, hogy a márkajegy részben a palack dugóját lezáró kupakra, részben pedig közvetlenül a palack nyakára simuljon. A márka jegyekről a felhasználó köteles nyil­vántartást vezetni és annak kivonatát minden naptári negyedév végén az OBI-nak meg­küldeni. (2) Az OBI köteles a márkajegyek felhasz­nálását, valamint — ellenőrző minták véte­lével — a bor azonosságát felhasználás köz­ben (időközönként) ellenőrizni. Tvr. 20. §. Bor forgalombahozatalával foglalkozó kereske­delmi vagy vendéglátóipari vállalat, földműves­szövetkezet és termelői borkimérés nevében vala­mely borvidékre, helységre, bortermőhelyre utaló megjelölést csak abban az esetben használhat, ha legalább 60 százalékban az illető borvidékről, helységből vagy bortermőhelyről származó italo­kat árusít. Tvr. 21. §. Közvetlenül termő szőlőből származó bort vagy ilyen borral kevert bort csak meghatározott célra szabad forgalomba hozni és felhasználni, KÖZLÖNYE 839 Közvetlenül termő szőlőből származó borok. Vhr. 85. §. (1) Közvetlenül termő szőlő­fajtából készült mustot és bort közfogyasztás céljára forgalomba hozni tilos. (2) Közvetlenül termő szőlőfajtából szár­mazó mustot és bort — kizárólag ipari feldol­gozás céljára — az élelmezésügyi miniszter által kijelölt vállalat vásárolhat. (3) Közvetlenül termő szőlőfajtából szár­mazó musttal vagy borral kevert mustot és bort — a 60. § (3) bekezdése alapján házasí­tott vörös- és siller bor kivételével — a jelen §-ban foglalt rendelkezések szempontjából közvetlenül termő szőlőből származó must­nak, illetőleg bornak kell tekinteni. (4) Közvetlenül termő szőlőfajtából szár­mazó must és bor fajtáját számlákon, köt­leveleken és egyéb iratokon minden esetben fel kell tüntetni. Tvr. 22. §. (1) A jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell a külföldi származású borra is. (2) Külföldi csemege- és ürmösbort akkor sza­bad behozni, ha annak minősége a származási he­lyén hatályos jogszabályoknak megfelel. Az ilyen bort mind készletben (pincében, raktárban stb.) tartása alatt, mind a forgalombahozatal során a külföldi származást, fajtát és a minőséget feltün­tető megjelöléssel kell ellátni. Tvr. 23. §. (1) Bor elnevezéssel csak a jogszabály rendelke­zései szerint előállított bort szabad forgalomba hozni. Gyümölcsből szeszes erjedés útján nyert ital csak az illető gyümölcsre utaló megnevezéssel (al­mabor, meggybor stb.) hozható forgalomba. Egyéb italt borra utaló megnevezéssel forgalomba hozni nem szabad. (2) Csemegebort csak kifejezetten csemegebor, ürmösbort csak kifejezetten ürmösbor vagy ürmös, habzóbort pedig csak kifezetten habzóbor elneve­zéssel szabad forgalomba hozni. Gyümölcsből származó italok. Vhr. 86. §. Szőlőn kívül más gyümölcs levéből szeszes erjedés útján készült italokat — palackozott italok kivételével — borral egy helyiségben tárolni tilos. Italmérési jogosítvány. Tvr. 24. §. Az italmérési, italárusítási és termelői borkimé­rési tevékenység gyakorlásának és ellenőrzésének módját — a termelői borkimérés tekintetében a földművelésügyi és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben — a belkereskedelmi miniszter sza­bályozza,

Next

/
Thumbnails
Contents