Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 2. szám

2. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2ó a) a tervbe vett megbízás nincs összhangban a települések városrendezési tervekkel való ellátásának fontossági sorrendjével; b) a település jellege, fontossága és összetettsége, illetőleg a jogszabályok rendelkezései szerint a tervbe vett tervfajta az adott esetben nem célravezető; továbbá c) a szükséges tervezői kapacitás nem áll rendelkezésre. (5) A tervezői kijelölés másolatát a megbízáshoz és az elkészített iervezési munkához (dokumentációhoz) mellékelni kell. 6. §. Városrendezési tervezési munkák végzésére magánszemélyek (munkaközösségek) részére tervezői kijelölés vagy megbízás nem adható ki. 7. §. A jelen utasítás az 1959. évi január hó 1. napján lépett hatályba; hatálybalépásét követően a 3/1955. (IX. 2.) V. K. G. M. számú rendelet* 4. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni nem lehet. A jelen utasítás hatálya Budapest főváros területére nem terjed ki. Lux László s. k., építésügyi miniszterhelyettes. * Az idézett rendeletet a Tanácsok Közlönye 1955. évi 54. száma közli. Vegyes rendelkezések 14/1958. É. M. számú közlemény a város- és községrendezési tervezést végző szervek kijelöléséről szóló 80/1958. (Ép. Ért. 52.) É. M. számú utasítás alkalmazásáról. A város- és községrendezési tervezést végző szervek kijelöléséről szóló &0/1958. (Ép. Ért 52.) É. M. számú miniszteri utasítás egyöntetű alkalmazása és annak kapcsán az egységes gyakorlat kialakítása céljából közöljük, hogy az utasítás 2. §-ában felsorolt tervező szerv kijelölésének kötelezettsége alá eső város- és községrendezési tervezési munkák körébe az alábbi munkálatok tartoznak: a) Az általános rendezési tervműveletek körébe tartoznak: regionális összefüggések vizsgálata, mely feltárja a település regionális szérepét és jellegét, továbbá a település regionális összefüggéseit a területfelhasználás, az ipari- és mezőgazdasági termelés, a közlekedés, az ingavándorforgalom stb. szempontjából és megállapítja a vonzásterületet; környékvizsgálat, mely a település környékére kiterjedően feltárja a természet-földrajzi viszonyokat, a lakáshelyzetet, a központi és a külterületi zárt települések beépített területeit, a népességet, a közintézmény-ellátottságot, az ipari, zöld-, mezőgazdasági és üzemi területeket, továbbá a közlekedési hálózatot és létesítményeiket, a közművezetékeket stb.; szűkebb környék vizsgálata, mely a település szűkebb környékére (általában a város vagy község igazgatási területére) kiterjedően feltárja a földrajzi adottságokat, a külterületi zárt települések területeit, a népességet, a közintézmény-ellátottságot, az ipari, zöld-, mezőgazdasági és üzemi területeket, a közlekedési hálózatot és a közművezetékeket stb.; domborzatvizsgálat, mely a település beépített és ennek közvetlen közeli környezetére kiterjedően feltárja a földrajzi és felszíni adottságokat, a domborzattal kapcsolatos közmű adottságokat stb.; ipari üzemek vizsgálata, mely üzemenkénti értékelés alapján feltárja az épületek állagát, gépekkel való felszerelését (gépek avultságát és elmozdíthatóságát), az üzemen belüli anyagmozgatást oly mértékben, hogy meg lehessen állapítani a környezetüket nem zavaró és a környezetüket zavaró üzemeket, megállapítja továbbá a területileg fejleszthető, nem fejleszthető, esetleg üzemi rekonstrukcióval korszerűsíthető, végül a kitelepíthető üzemeket stb.; területfelhasználási vizsgálat, mely a tervezési területre kiterjedően feltárja a területfelhasználás szerinti tagozódást, a lakó-, gazdasági és középületek műszaki adatait (épületek állagát) stb.; laksűrűségi vizsgálat, mely feltárja a tömbönkénti laksűrűséget, a szobánkénti laksűrűséget, a népesség-fejlődést stb.; városképi vizsgálat, mely a vizsgált épületekre vonatkozóan bemutatja azok homlokzatát; összefoglaló értékelés, mely rajzban és szövegben foglalja össze a feltáró vizsgálatok eredményeit és azok kölcsönhatásait; környékterv, mely tartalmazza az új lakott helyek kijelölését, a településhálózat tervszerű fejlesztését (visszafejlesztését), továbbá a közlekedési- és közintézmény hálózat, valamint az ipari, mezőgazdasági, üzemi és zöldterületek fejlesztését stb.; szűkebb környékterv, mely általában a város vagy község igazgatási területére kiterjedően tartalmazza a külterületi lakott helyek kijelölését, fejlesztését (visszafejlesztését), továbbá a közlekedési és közintézmény hálózat, valamint az ipari, üzemi, mezőgazdasági- és zöldterületek fejlesztését stb.; általános rendezési terv, mely a jóváhagyott rendezési (fejlesztési) program alapján, általában közlekedési, területfelhasználási és közmű tervlapon ábrázolja a település tervszerű fejlesztésének elhatározásait, végrehajtási és intézkedési tervlapon foglalja össze a terv megvalósítása érdekében szükséges intézkedéseket és azok reális sorrendjének összefoglalását. b) Az egyszerűsített általános rendezési tervműveletek körébe tartoznak: egyszerűsített területfelhasználási vizsgálat, mely feltárja a területfelhasználás szerinti tagozódást, a közlekedési hálózatot, közművesítést, a meglevő lakó-, köz- és üzemi épületek által elfoglalt területeket, az épületek szintszámának megfelelő ábrázolásával stb.; igazgatási területfejlesztési vázlat, mely tartalmazza a település fejlesztési területeit, a külterület felhasználásának, a közlekedési hálózatoknak, valamint az igazgatási és belterületi határoknak megváltozására vonatkozó javaslatot stb.; egyszerűsített általános rendezési terv, mely a város(község-) fejlesztési irányelvek értékelése alapján tartalmazza a közíekedési hálózat és létesítményeik, továbbá a területfelhasználás s a közműellátás tervszerű fejlesztését, helyi építésügyi előírásokat stb.: c) A részletes rendezési tervműveletek körébe tartoznak: épületvizsgálat, mely feltárja az épületek műszaki adatait, azok állagát, közművekkel való ellátottságot stb.; részletes rendezési terv, mely tai'talmazza a szabályozási vonalakat, úttagozatokat és csomópontokat, továbbá a közintézmény-, ipari és zöldterületeket, a szanálást és a terv ütemezését, beépítési vázlatban javaslatként adja a terület beépítésének lehetőségét, vái-osrendezési és építési előírásokkal meghatározza a beépítés módját, bontásokat, emeletráépítéseket stb.;