Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)
1959 / 81. szám
81. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 787 mésátlagának minden 10 százalékos túltejesítéséért 0,2 munkaegység legyen. 7. A mezőgazdaság gépesítésének fejlesztése erdekében a földművelésügyi miniszter gondoskodjék a termelőszövetkezetek és a gépállomások részére traktorvezetők és szakmunkások képzésérői. A termelőszövetkezeti tagok traktorvezetői képzését állami támogatással is elő kell ssgítcni. 8. A gépállomási traktorok, az üzemeltetésükhöz szüséges munkagépek, illetőleg traktorosbrig :cK k kihelyezésének lehetőségét biztosítani kell az olyan termelőszövetkezeti csoportok részére is, amel>ek szántóterülete 350 kat. holdnál nagyobb és a növénytermelés minden munkáját közösen végzik. 9. A termelőszövetkezeti csoportok egytengelyes traktorokat és legfeljebb 15 LE-s motorokat, valamint az azokhoz szükséges munkagépeket vásárolhatnak. 10. Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek részére lehetővé kell tenni — saját erőforrásaikból, indokolt esetben 50%-os beruházási hitel igénybevételével — 6—8 LE-s kistraktorck, speciális mezőgazdasági gépek (szőlőművelő, növényvédő és magtisztító gépek, öntözőberendezések, stb.) vásárlását. IV. Beruházás. A nagyüzemi szocialista gazdaság kialakításához szükséges beruházási feltételek megteremtése, valamint a termelőszövetkezetek állóalapjainak növelése érdekében az alábbiakat kell tenni. 1. A termelőszövetkezeti beruházások előkészítése és megvalósítása során továbbra is szem előtt kell tartani azt, hegy építési anyaggal központi készletből ellátott beruházási hitelt túlnyomórészt a közös tehénállomány elhelyezésére szolgáló korszerű magtárpadláscs, valamint — egyre szélesebb körben — szabadszállásos, gépesíthető istállók céljára szabad folyósítani ott, ahol a termelőszövetkezetek majojhelyei véglegesnek tekinthetők és az elkészült istálló rendeltetésszerű használata biztosítható. Növendékállatok, sertések és baromfiak elhelyezésére a termelőszövetkezetek főképpen egyszerű épületeket építsenek, saját erőforrásaik legnagyobbmérvű kihasználásával. Azokban a megyékben, ahol jelentős a sertéshús-árutermelés, a sertéstartással kapcsolatos termelőszövetkezeti beruházásokat kell előnyben részesíteni. A termelőszövetkezetek a községben levő építőipari szakemberek bevonásával szervezzenek saját építőbrigádokat. Az egyszerű építkezéseket az állami erdőgazdaságok lombfából készített épületrészek gyártásával segítsék elő. A termelőszövetkezetek építkezéseiket továbbra is elsősorban típus- és államilag ajánlott tervek alánján valósítsák meg. A termelőszövetkezetek építkezéseinél az egyedi tervek alkalmazásának körét és feltételeit, valamint a megyei termelőszövetkezeti beruházási irodák által végezhető — a majorhelyek kijelölésével, telepítésével és kitűzésével, továbbá kisebb ékítmények megvalósításával kapcsolatos — műszaki tervezési és tervezői művezetői tevékenységet a földművelésügyi miniszter és az építésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben együttesen szabályozzák, Az egyszerűbb építkezéseknél a beruházási iroda által végzett munkák díjából nyújtható kedvezmények körét és mértékét a pénzügyminiszterrel egyetértésben a földművelésügyi miniszter állapítja meg. 2. 1960-ban és az azt követő években a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok saját erőből végzendő beruházásainak kiegészítésére az Országos Tervhivatal elnöke és az érdekelt miniszterek a népgazdasági tervek alapján gondoskodjanak hosszúlejáratú hitelek, építési anyagok (vasbetongerenda, betonacélrúd, idomacél, horganylemez stb.) és építőipari kapacitás, gépek és felszerelések (önitatók, szivattyúk, tartályok, fejőgépek, balesetelhárítási és üzemegészségügyi felszerelések stb.), a villamosításhoz szükséges transzformátorok, valamint egyéb szükséges anyagok rendelkezésre bocsátásáról. 3. Az építkezések folyamatossága érdekében elő kell segíteni, hogy a termelőszövetkezetek az adott tervévre előirányzott olyan építési anyagok egy részét, amelyek előszállítására lehetőség van, a megelőző év utolsó hónapjaiban átvehessék. Erre a Magyar Nemzeti Bank a következő évi keretek terhére folyósítson hitelt. Ugyancsak lehetővé kell tenni, hogy az építőipari vállalatok a szövetkezetek munkaerejének és fuvareszközeinek jobb kihasználása érdekében, a tervévet megelőző negyedév folyamán az építési helyekre felvonuljanak. 4. A TÜZÉP-telepek, illetőleg a földművesszövetkezetek építőanyagtelepei a termelőszövetkezetek részére a tervben jóváhagyott építési anyagokat — beleértve a saját erőből történő építkezések anyagszükségletét is — minden más igánvt — tehát a lakosság igényét is — megelőzve, a célnak legjobban megfelelő választékban adják ki. 5. A termelőszövetkezeti beruházások elősegítése érdekében, 1930. évtől kezdődően a következő beruházási kedvezményeket kell biztosítani: a) Az állam azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek a fel nem osztható szövetkezeti alapot évről-évre a tagok között kiosztható — pénzbeli és természetbeni — részesedésnek legalább 10%-ával gyarapítják és az állam iránti kötelezettségeiknek is pontosan eleget tesznek, saját erőből eszközölt beruházásaik után hitelelengedési kedvezményt nyújt. A hitelelengedés kedvezménye — a három éve vagy annál régebben működő termelőszövetkezeteket egy-egy évben, a saját erő-* bői végzett beruházásaiknak a kiosztásra került jövedelem 10%-át meghaladó része mértékéig illeti meg,