Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 81. szám

81. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 787 mésátlagának minden 10 százalékos túltejesítésé­ért 0,2 munkaegység legyen. 7. A mezőgazdaság gépesítésének fejlesztése er­dekében a földművelésügyi miniszter gondoskod­jék a termelőszövetkezetek és a gépállomások ré­szére traktorvezetők és szakmunkások képzésérői. A termelőszövetkezeti tagok traktorvezetői képzé­sét állami támogatással is elő kell ssgítcni. 8. A gépállomási traktorok, az üzemeltetésükhöz szüséges munkagépek, illetőleg traktorosbrig :cK k kihelyezésének lehetőségét biztosítani kell az olyan termelőszövetkezeti csoportok részére is, amel>ek szántóterülete 350 kat. holdnál nagyobb és a nö­vénytermelés minden munkáját közösen végzik. 9. A termelőszövetkezeti csoportok egytengelyes traktorokat és legfeljebb 15 LE-s motorokat, va­lamint az azokhoz szükséges munkagépeket vásá­rolhatnak. 10. Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek részére lehetővé kell tenni — saját erőforrásaik­ból, indokolt esetben 50%-os beruházási hitel igénybevételével — 6—8 LE-s kistraktorck, spe­ciális mezőgazdasági gépek (szőlőművelő, növény­védő és magtisztító gépek, öntözőberendezések, stb.) vásárlását. IV. Beruházás. A nagyüzemi szocialista gazdaság kialakításá­hoz szükséges beruházási feltételek megteremtése, valamint a termelőszövetkezetek állóalapjainak növelése érdekében az alábbiakat kell tenni. 1. A termelőszövetkezeti beruházások előkészí­tése és megvalósítása során továbbra is szem előtt kell tartani azt, hegy építési anyaggal központi készletből ellátott beruházási hitelt túlnyomórészt a közös tehénállomány elhelyezésére szolgáló kor­szerű magtárpadláscs, valamint — egyre széle­sebb körben — szabadszállásos, gépesíthető istál­lók céljára szabad folyósítani ott, ahol a termelő­szövetkezetek majojhelyei véglegesnek tekinthe­tők és az elkészült istálló rendeltetésszerű hasz­nálata biztosítható. Növendékállatok, sertések és baromfiak elhelyezésére a termelőszövetkezetek főképpen egyszerű épületeket építsenek, saját erő­forrásaik legnagyobbmérvű kihasználásával. Azokban a megyékben, ahol jelentős a sertés­hús-árutermelés, a sertéstartással kapcsolatos ter­melőszövetkezeti beruházásokat kell előnyben ré­szesíteni. A termelőszövetkezetek a községben levő építő­ipari szakemberek bevonásával szervezzenek sa­ját építőbrigádokat. Az egyszerű építkezéseket az állami erdőgazdaságok lombfából készített épület­részek gyártásával segítsék elő. A termelőszövetkezetek építkezéseiket továbbra is elsősorban típus- és államilag ajánlott tervek alánján valósítsák meg. A termelőszövetkezetek építkezéseinél az egyedi tervek alkalmazásának körét és feltételeit, valamint a megyei termelő­szövetkezeti beruházási irodák által végezhető — a majorhelyek kijelölésével, telepítésével és kitű­zésével, továbbá kisebb ékítmények megvalósítá­sával kapcsolatos — műszaki tervezési és tervezői művezetői tevékenységet a földművelésügyi mi­niszter és az építésügyi miniszter a pénzügymi­niszterrel egyetértésben együttesen szabályozzák, Az egyszerűbb építkezéseknél a beruházási iro­da által végzett munkák díjából nyújtható ked­vezmények körét és mértékét a pénzügyminiszter­rel egyetértésben a földművelésügyi miniszter ál­lapítja meg. 2. 1960-ban és az azt követő években a mező­gazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszö­vetkezeti csoportok saját erőből végzendő beruhá­zásainak kiegészítésére az Országos Tervhivatal elnöke és az érdekelt miniszterek a népgazdasági tervek alapján gondoskodjanak hosszúlejáratú hi­telek, építési anyagok (vasbetongerenda, beton­acélrúd, idomacél, horganylemez stb.) és építő­ipari kapacitás, gépek és felszerelések (önitatók, szivattyúk, tartályok, fejőgépek, balesetelhárítási és üzemegészségügyi felszerelések stb.), a villa­mosításhoz szükséges transzformátorok, valamint egyéb szükséges anyagok rendelkezésre bocsátá­sáról. 3. Az építkezések folyamatossága érdekében elő kell segíteni, hogy a termelőszövetkezetek az adott tervévre előirányzott olyan építési anyagok egy részét, amelyek előszállítására lehetőség van, a megelőző év utolsó hónapjaiban átvehessék. Erre a Magyar Nemzeti Bank a következő évi keretek terhére folyósítson hitelt. Ugyancsak lehetővé kell tenni, hogy az építőipari vállalatok a szövet­kezetek munkaerejének és fuvareszközeinek jobb kihasználása érdekében, a tervévet megelőző ne­gyedév folyamán az építési helyekre felvonulja­nak. 4. A TÜZÉP-telepek, illetőleg a földművesszö­vetkezetek építőanyagtelepei a termelőszövetke­zetek részére a tervben jóváhagyott építési anya­gokat — beleértve a saját erőből történő építke­zések anyagszükségletét is — minden más igánvt — tehát a lakosság igényét is — megelőzve, a cél­nak legjobban megfelelő választékban adják ki. 5. A termelőszövetkezeti beruházások elősegí­tése érdekében, 1930. évtől kezdődően a következő beruházási kedvezményeket kell biztosítani: a) Az állam azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek a fel nem osztható szövetkezeti alapot év­ről-évre a tagok között kiosztható — pénzbeli és természetbeni — részesedésnek legalább 10%-ával gyarapítják és az állam iránti kötelezettségeiknek is pontosan eleget tesznek, saját erőből eszközölt beruházásaik után hitelelengedési kedvezményt nyújt. A hitelelengedés kedvezménye — a három éve vagy annál régebben működő termelőszövetkezeteket egy-egy évben, a saját erő-* bői végzett beruházásaiknak a kiosztásra került jö­vedelem 10%-át meghaladó része mértékéig illeti meg,

Next

/
Thumbnails
Contents