Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 75. szám

75. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYZ 759 10. A továbbképző iskolák működését kiegészítő tevékenységek. a) A továbbképző iskolákban az úttörő csapat tevé­kenysége folytatódik. A továbbképző iskola növendékei közül azok, akik kérik felvételüket a KISZ-be, az úttörő csapatot patronáló KISZ szervezetnél nyerhetnek felvé­telt. A KISZ-tagok a továbbképző iskolában KISZ cso­portot alkotnak. A tantestületek segítsék az úttörő csapat és a KISZ­csoport munkáját, nyújtsanak támogatást az út'.örő csa­patban és a KISZ-csoportokban folytatandó politikai­erkölcsi nevelő munkához. b) Az ifjúság iskolán kívüli idejének helyes megszerve­zése érdekében szükséges a fiatalokat a kultúrotthonok kulturális tevékenységébe is bekapcsolni. Helyes számukra külön szakköri foglalkozásokat szervezni népművelési munka keretében. c) A fiatalok sporttevékenysegét a falusi (városi) sport­körök hivatottak megoldani. d) A mezőgazdasági jellegű továbbképző iskolák mellett lehetőleg meg kell szervezni a falusi ifjúsági termelő­szövetkezeteket, ahol az iskolában tanult ismereteiket a gyakorlatban is megvalósíthatják, nevelődik szervező és irányító tevékenységük, sőt nagyban szolgálja ez a tevé­kenységük a munkára való nevelést is. 11. A továbbképző iskola elhelyezése. A továbbképző iskola működési helyéül szolgáló álta­lános iskolát úgy kell kiválasztani, hogy ott a megfelelő adottságok (tanterem, gyakorlókert, műhelyterem, stb.) rendelkezésre álljanak. 13. A továbbképző iskolák gazdálkodása. A továbbképző iskolák gazdálkodása önállóan külön költségvetési címről történik. A költségvetésben az alábbi összegeket kell biztosítani. Iskolánként vezetői díj (egy csoport esetén 300 Ft, két-három csoport esetén 350,— Ft, négy-öt csoport esetén 400 Ft, hat és annál több csoport esetén 450 Ft havonként az iparinál tíz, a mezőgazdaság­nál évi öt hónapon keresztül); adminisztratív költség (iparinál évi 700 Ft, mezőgazdaságinál évi 500 Ft): oktatók díjazása óránként 12 Ft; dologi kiadások (mezőgazdasági jellegű iskoláknál 120 órát, ipariaknál 240 órát — fűtésnél 144 órát — véve figyelembe — óránként teremhasználatra 3 Ft, világításra 0,50 Ft, fűtésre 4 Ft): a tanulmányi mun­kával összefüggő kiadások tanulónként tankönyvsegélyre és jutalomra 15 Ft, tanulmányi kirándulásra 20 Ft, szem­léltető eszközökre és fogyóanyagokra 20 Ft. A továbbképző iskolákat az általános iskolák mellett, annak helyiségeiben kell szervezni. Az üzemeltetéshez szükséges költségeket — az előírt normáknak megfele­lően — a továbbképző iskola igazgatója megtéríteni tarto­zik (fűtés, világítás, teremhasználat). Az általános iskolák kötelessége a továbbképző iskolák működéséhez szükséges felszerelési és szemléltetési eszközöket használatra bocsá­tani. Az elhasznált fogyóanyagokat a továbbképző iskola megtéríteni tartozik. A továbbképző iskola igazgatója fe­lelős az általános iskolák felszerelésének, berendezési tár­gyainak megőrzéséért, 15. Vegyes rendelkezések. a) Az évenként szervezendő továbbképző iskolák szá­mát a művelődésügyi miniszter által kiadandó keretszá­mok határozzák meg. A keretszámok alapján a működés­hez szükséges költségeket az éves költségvetésben kell elő­irányozni. b) Jelen utasítás a közzététel napján2 lép hatályba. Benke Valéria s. k., művelődésügyi miniszter. 2 A közzététel napja: 1939. október 15. Vegyes rendelkezések Az élelmezésügyi miniszter és a SZÖVOSZ elnöke együttes felhívása a leállított falusi sütödék üzembehelyezésére. (Nem teljes szöveg.) A falusi lakosság kenyérrel, különösen péksütemény­nyel való ellátása nem kielégítő. Az ellátás megjavítása érdekében az alábbiakra hívjuk fel az érdekelteket: 1. A földművesszövetkezetek azokban a helységekben, ahol a jelenlegi ellátási helyzet indokolttá teszi és az üzemeltetés feltételei megteremthetők, a leállított és jelen­leg üzemen kívül álló sütödéket saját kezelésben üzembe helyezhetik. 2. A földművesszövetkezetek azokat a — magániparo­sok kezelésében levő — sütödéket is átvehetik, amelye­ket a magániparosok a szövetkezeteknek — iparengedé­lyük beadása után — átadnak. A magániparosok kezelé­sében levő sütödék átvételénél az önkéntességet szigorúan be kell tartani. A földművesszövetkezetek az üzemüket átadó volt kisiparosokat alkalmazhatják. 3. Az 1. és 2. pont alapján átvett üzemek kettős ellátást nem eredményezhetnek, vagyis csak olyan helységben ad­hat át az állami sütőipar leállitott tartaléküzemet, illető­leg csak olyan magánsütőiparos üzemét veheti át a föld­művesszövetkezet, ahol, illetőleg akinek működési terüle­tén működő állami sütőipari üzem nincs. 4. Azon földművesszövetkezetek részére, amelyek a sütő­üzemet a fenti 1—3. pontoknak megfelelően a MÉSZÖV javaslata és a Megyei Tanács VB. Ipari osztályának elő­zetes hozzájárulásával átveszik, az átvett sütőüzemek működéséhez a Megyei Tanács VB. Ipari osztálya az ipar­engedélyeket adja ki. 5. A sütőipari vállalatok a kezelésükben levő leállított tartalék sütőüzemeket leltár alapján adják át a földmű" vesszövetkezeteknek. A gépi és egyéb berendezési, felsze­relési tárgyakat (dagasztógép, csészék, zsemlyeszaggató, kiflisodró stb.), amelyeket jelenleg nem használnak, a földművesszövetkezet kérésére ugyancsak leltár alapján adják át. Babos Zoltán s. k., Panák László s. k., élelmezésügyi a SZÖVOSZ miniszterhelyettes. elnökhelyettese.

Next

/
Thumbnails
Contents