Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 74. szám

750 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 74. szám. abban a tanévben negyedízben vagy még ennél is több alkalommal igazolatlanul mulaszt; c) azt a munkáltatót vagy más személyt, aki a továbbképző iskola rendszeres látogatására vonatkozó kötelesség teljesítését megakadályozza. (3) A szabálysértések ügyében az eljárást a továbbképző iskola igazgatójának feljelentése alapján kell megindítani. (4) Az (1), illetőleg a (2) bekezdés b) pontja esetében nem állapítható meg szabálysértés, ha a szülő (a gyermek neveltetéséért felelős más szamély) igazolja, hogy a maga részéről mindent megtett a gyermek mulasztásának megakadályozására. Vhr. 12. §. (1) A szabálysértés miatt tett feljelentéshez az igazgató környezettanulmányt köteles csatolni. (2) A R. 9. §-ában meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a járási, illetőleg a városi (fővárosi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik. (3) A szabálysértés ügyében hozott jogerős határozatot a továbbképző iskola igazgatójával is közölni kell. A jogerős határozat számát, a kiszabott pénzbírság összegét, illetőleg _z eljárás megszüntetését az igazgatónak a tanuló nyilvántartási lapján fel kell jegyeznie. Vegyes rendelkezések. R. 10. §. A jelen rendelet a közzététel napján lép hatályba; fokozatos végrehajtásáról a művelődésügyi miniszter gondoskodik. Vhr. 13. §. (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba mindazokban a városokban (városi kerületekben) és községekben, ahol a tanácsok a továbbképző iskolákat megszervezik. (2) A továbbképző iskolák helyét a megadott keretszámokon belül a megyei tanács művelődésügyi osztálya jelöli ki. (3) Mindazokban a városokban (városi kerületekben) és községekben, ahol a következő tanévtől kezdve továbbképző iskolát szerveznek, az iskolalátogatásra kötelezett 14—16 éves fiatalokat — társadalmi erők igénybevételével — augusztus 31-ig, a folyó évben pedig a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 10 napon belül össze kell írni. Számukra ebben az évben csak első évfolyamos csoportokat lehet szervezni. Az élelmezésügyi miniszter, a földművelésügyi miniszter és a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökének 159 1959. (Élip. É. 41.) Élm. M. számú együttes utasítása a kékszilva pálinkafőzés céljára történ5 felhasználásának átmeneti tilalmáról szóló 152/1959. (Elip. É. 37.) Élm. M. számú együttes utasítás* hatályon kívül helyezéséről. A 152/1959. (Élip. É. 37.) Élm. M. számú utasítás 1959. szeptember hó 30. napjával hatályát vesztette. Tömpe István s. k., Dr. Sághy Vilmos s. k., a földművelésügyi élelmezésügyi miniszter első helyertesa miniszterhelyettes Kovács Rudolf s. k., a SZÖVOSZ elnökhelyettese. * Az idézett utasítást a Tanácsok Közlönye ezévi 66. száma közölte. Vegyes rendelkezések Felhívás ifjúsági szövetkezetek szervezésére. A SZÖVOSZ Igazgatóságának és a KISZ Központi Bizottságának határozata alapián az elmúlt év óta számos falusi ifjúsági szövetkezet alakult azzal a céllal, hogy a politechnikai oktatás keretében, mezőgazdasági ismeretek elterjesztését elősegítse, s egyidejűleg megismertesse, megszerettesse, előkészítse a termelőszövetkezeti életet. A 31/1959. (V. 28.) Korm. sz. rendelet lehetővé tette, hogy példájukra elsősorban az általános iskolákban és azok továbbképző évfolyamaiban, továbbá a középiskolákban az ifjúsági szövetkezetek szervezését széleskörben továbbfolytassák. Felhívjuk a tanácsok művelődésügyi, valamint mezőgazdasági osztályainak dolgozóit, a KISZ és Úttörő szervezeteket, a pedagógusokat, a földművesszövetkezeteket, továbbá a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőit, hogy ezt a munkát működési területükön segítsék elő. Az ifjúsági szövetkezetek szervezésének irányelvei. Ifjúsági szövetkezeteket elsősorban mezőgazdasági jellegű termelésre lehet szervezni. Fontos nevelési célkitűzésük legyen, hogy elősegítsék .a közösségi életre, valamint a munkára való nevelés megvalósítását, további adjanak alkalmat a fiatalok öntevékeny kezdeményt/.ő, szervező, alkotó és vezetőkászségének kibontakozására. Az ifjúsági szövetkezetek tevékenysége — lényegében a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó szabályoknak megfelelően — néhány kh. földön a fontosabb növényféleségek termesztésére, zöldség-, gyümölcs-, virágtermesztésre, illetve kisállattenyésztésre terjedhet ki. Alkalomadtán a szomszédos termelőszövetkezetben, állami gazdaságban is vállalhatnak olyan munkát, amely ismereteiket gyarapítja és a gazdaságnak is hasznára van. A szövetkezetet egy helységen belül egy, vagy több iskola tanulói is megalakíthatják. Részükre a 31/1959. (V. 28.) Korm. sz. rendelet* szerint a tanácsok állami tartalékterületből földet adhatnak. Megfelelő tartalékföld híján Benke Valéria s. k., művelődésügyi miniszter. * A rendelet a Tanácsok Közlönye ez évi 42. számában jelent meg.