Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 2. szám

18 TANÁROK KH^T ÖNYF. 2. szám. (3) Magánszemélytől történő árubeszerzésre esetenként a) 1.000 Ft-ig a megrendelő állami szerv veze­tője; b) 1000—10.000 Ft-ig a megrendelő állami szerv közvetlen felügyeletét ellátó szerv vezetője; cj 10.000 Ft értékhatár felett az állami szerv fe­lett felügyeletet gyakorló miniszter, illetőleg a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke adhat engedélyt. (4) 800 Ft-ot meghaladó értékű fényűzési cikk beszerzésére csak az illetékes minisztérium, taná­csi szervek esetében az illetékes (megyei, megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke adhat engedélyt. 5. S. (1) Állami szerv magánszemélytől ingatlant csak akkor vásárolhat, ha az ingatlan tulajdonjoga kisajátítás útján nem szerezhető meg, vagy ha az ingatlan birtokbavétele közületi elhelyezés útján nem lehetséges és a vásárláshoz szükséges pénz­ügyi fedezet a mindenkori pénzellátási szabályok­nak megfelelően biztosítva van. (2) A kisajátítás lehetősége ellenére megvásá­rolható az ingatlan, ha a vétel útján történő tulaj­donszerzés az állam szempontjából gazdaságilag előnyösebb. Közületi elhelyezés lehetősége elle­nére megvásárolható az ingatlan, ha az elérni kí­vánt cél a tulajdonjog megszerzését is szükségessé teszi. (3) Ingatlanvásárlásra a) 50.000 Ft értékhatárig a vásárló állami szerv közvetlen felügyeletét ellátó szerv vezetője, taná­csi szervek esetében a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának illeté­kes szakigazgatási szerve; b) 150.000 Ft értékhatárig a szakfelügyeletet el­látó miniszter, illetve tanácsi szervek esetében a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végre­hajtó bizottsága; c) 500.000 Ft értékhatárig mező- és erdőgazda­sági művelés alatt álló ingatlanok, valamint mező­gazdasági épületek tekintetében a földművelés­ügyi miniszter, lakóépületek és be nem épített telkek tekintetében az építésügyi miniszter, egyéb ingatlanok tekintetében a pénzügyminiszter adhat engedélyt; d) 500.000 Ft-ot meghaladó értékű ingatlan vá­sárlására engedélyt kizárólag a pénzügyminiszter adhat. (4) Állami szerv magánszemélytől ingatlant csak ingatlanközvetítő vállalat, illetve ingatlankezelő vállalat ingatlanközvetítő részlege (a továbbiak­ban: ingatlanközvetítő szerv) útján vásárolhat. A vevő az ingatlanközvetítő szervnek a vásárlási megbízással egyidejűleg köteles az ingatlanvásár­lásra vonatkozó engedélyt bemutatni. (5) Állami szerv magánszemélytől ingatlant az ingatlanközvetítő szerv által megállapított for­galmi értéknél magasabb áron csak a pénzügymi­niszter, vagy az általa kijelölt szerv engedélyével vásárolhat, (6) A jelen szakasz rendelkezéseit kell alkal­mazni — a mezőgazdasági ingatlanok kivételével — állami szerv és magánszemély közt történő in­gatlancsere esetében is 6. %. (1) Állami szerv ingó dolgot, vagy ingatlant ma­gánszemélytől csak engedély alapján bérelhet. Az engedély megadása a 4. § (3) bekezdésében meg­jelölt értékhatároktól függően az ott meghatáro­zott szerv hatáskörébe tartozik. (2) Bérlet esetében az értékhatár szempontjából az egy évi bérleti díjnak megfelelő összeget kell figyelembe venni. 7- §. (1) A jelen rendelet alá eső és 500 Ft-ot meg^ haladó beszerzés, ingatlanvásárlás, illetve bérlet ellenértékét az állami szerv csak abban az esetben fizetheti ki, ha a neki bemutatott és 30 napnál nem régibb keletű hivatalos igazolásból meggyő­ződött arról, hogy a magánszemélynek adótarto­zása nem áll fenn. (2) Ha a magánszemélytől történő árubeszerzés, ingatlanvásárlás, illetve bérlet esetében az ellen­érték meghaladja a készpénzvásárlás mindenkori értékhatárát, az állami szerv az Országos Taka­rékpénztár útján köteles az ellenértéket átutalni. 8. §. Az állami szerv, illetőleg az annak felügyeletét ellátó szerv vezetője köteles a fegyelmi eljárást lefolytatni az állami szerv azon dolgozója, illetőleg vezetője ellen, aki a jelen rendelet rendelkezései­nek megszegésével vagy kijátszásával magánsze­méllyel szerződést köt, vagy magánszemély részére fizetést teljesít. Egyidejűleg határozni kell a dol­gozó kártérítési kötelezettsége felől is. A kártérí­tésre vonatkozóan az általános szabályok az irány­adók. 9. §. (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a pénzügyminiszter gon­doskodik. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 2.182/1956. (X. 20.) számú minisztertanácsi hatá­rozat még érvényben levő rendelkezései hatályu­kat vesztik. Apró Antal s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese.

Next

/
Thumbnails
Contents