Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 73. szám

73. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 741 9. A deleltető helyeket sózóvályú segítségével rendszeresen változtatni kell úgy, hogy a deleltetés ugyanazon a helyen, laza talajú legelőknél három-négy napnál, kötött talajú legelőn négy-öt napnál tovább ne tartson. Ha az állatokat éjszakára nem hajtják haza, ugyanígy kell változtatni a hálóhelyeket is azokon a legelőkön, amelyeken akol nincs. 10. A háztáji, valamint az egyéni állatállomány részére kijelölt legelőn csak közös állatőrző felügyelete alatt, közös csordában, ménesben, kondában és nyájban szabad legeltetni. Nem szabad a legelőkön együtt legeltetni: — félévesnél idősebb bikákat egyéves vagy ennél idősebb üszőkkel, illetőleg tehenekkel; — egyévesnél idősebb méncsikókat egyévesnél idősebb kancákkal; — 5 hónaposnál idősebb sertéskanckat és kosokat ilyenkorú nőivarú sertésekkel (kocákkal), illetőleg juhokkal, kivéve, ha a kosoknak és juhoknak együtt való legeltetése pároztatás céljából történik. A legelőre .kihajtott anyaállatokkal még olyan apaállatokat sem szabad együtt legeltetni, amelyek tenyészigazolvánnyal vannak ellátva. Az állatőrzők felelősek azért, hogy állatot ne bocsássanak a legelő olyan részére, • — amely legeltetési tilalom alatt áll; — ahol a legeltetés a növényzetben, fásításban és a talajban való kártétellel járna; — amely javítás alatt áll, vagy amelyen kétévesnél fiatalabb gyepesítés, vagy fásítás van; — amelyen vízmosás képződik vagy amely elkopárosodásnak indult. 11. Külön legeltetni csak erre adott engedéllyel, az engedélyben meghatározott módon, helyen és külön állatőrző felügyelete alatt szabad. Ha az engedélyes kellő felügyeletről nem gondoskodik, az engedélyt tőle azonnal meg kell vonni. 12. Az állatőrzők az állatok felügyeletével és gondozásával összefüggő általános tennivalókon felül kötelesek: a) a legelőn levő kutakat, vályúkat, sertésfürösztő medencéket és azok környékét állandóan tisztán és rendben tartani, a sertésfürösztő víz szükség szerinti kicseréléséről gondoskodni, továbbá ügyelni arra, hogy az állatok az itatok vízét be ne szennyezzék; b) a szakaszos legeltetést, valamint a deleltető és hálató helyek változtatását előírás szerint végrehajtani ; c) résztvenni a deleltető- és hálatóhelyeken elhullatott trágya szétteregetésének, valamint a gyom- és bokorirtásnak munkájában; a szórványosan előforduló nagyobb évelő gyomokat éles kapával, vagy más alkalmas eszközzel, a legeltetés közben talált egyéb gyomokat pedig arra alkalmas eszközzel kell kiirtani; I d) védeni a fiatal fásításokat. Az állatőrzőket a kihajlás előtt el kell látni a legelő karbantartási munkához szükséges eszköz zökkel. 13. Cséplőszérű céljára a termelőszövetkezet által használatbavett legelőnek csak a termelőszövetkezet vezetősége által arra kijelölt részét szabad használni, a tűzrendészeti szabályok szigorú megtartása mellett. III. Állategészségügyi szabályok. 14. A termelőszövetkezet elnöke vagy a kijelölt legelőgazdálkodási felelős köteles a legeltetés megkezdése előtt a legelőnek, itatóknak, kutaknsk, úsztatoknak állategészségügyi szempontból történő ellenőrzéséről gondoskodni. Lépfenével vagy sercegő üszökkel fertőzötteknek nyilvánított legelőkről a fogékony állatokat lehetőleg távol kell tartani. Az ilyen legelőt erdősítés, telkesítés, belvízrendezés stb. útján kell — a lehetőséghez képest — használhatóvá tenni. 15. Az itató- és úsztatóhelyek bejáratát rendbe kell hozni; ahol szükséges, kutakat kell létesíteni. A kutakat a legelő magas fekvésű helyén kell készíteni — a lehetőséghez képest — cementgyűrűvel kell bélelni és le kell fedni. A kút környékén a talajt úgy kell elegyengetni, hogy ott pocsolya ne keletkezhessék, hanem a víz lefolyhasson. A rendszeres karbantartást és az évenkénti tisztítást, fertőtlenítést el kell végezni. A vályúkat ugyancsak tisztán kell tartani és időnként fertőtleníteni kell. A vízfelesleget a kúttól legalább 10 mé-> ter távolságra el kell vezetni. 16. Természetes úsztatónak csak lassú folyású, elég mély és meleg vizű patak, folyó vagy tó használható. Az ország határától 5 km-en belül más országból bejövő vizet úsztatónak használni nem szabad. 17. Gondoskodni kell — elsősorban a nyári szárazságban kiégett vagy mészszegény legelőn —7 a táplálkozáshoz szükséges ásványi sók pótlásáról nyalósók formájában vagy egyéb módon. 18. Legelőre csak fertőző állatbetegségtől vagy annak gyanújától, továbbá bagócslárvától mentes, állategészségügyi zárlat vagy egyéb korlátozás alatt nem álló állatot szabad kihajtani. A kihajtás előtt minden állatot állatorvossal meg kell szemléltetni. Idegen helyről behozott állatot, valamint az azzal együtt tartott fogékony állatokat 30 napig nem szabad közös csordába, falkába, nyájba stb. beengedni. Minden újonnan érkezett állatot állatorvossal meg kell vizsgáltatni. Lépfene- vagy sercegő üszök miatt fertőzöttnek nyilvánított legelőre csak olyan állatot szabad ki-* hajtani, amelyet a kihajtás előtt legalább 14 nappal, de hat hónapnál nem régebben vakcinás oltás* ban részesítettek.