Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 73. szám

73. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 739 sok közeit — a kiültetéstől számított legalább 3 éven át — kora tavasztól késő őszig, a fásítást végző erdőgazdaság útmutatása szerint, többszöri kapálással gyommentesen kell tartani. A kopár — legeltetésre nem alkalmas — legelő­részeket, vízmosásokat be kell erdősíteni, a legel­tetési szakaszok határán pedig védő erdősávckat kell telepíteni. A vízmosásokban a további talaj­pusztulás megakadályozása érdekében rőzsefoná­sokat — gátakat — kell készíteni. Lejtős1 területe­ken a legelők talaját vízszintesen telepített erdő­sávokkal kell megvédeni. A legelőfásítási terv elkészítését a területileg illetékes állami erdőgazdaságtól kell kérni. A ter­vet a közgyűlésen való megtárgyalás után meg­erősítés végett be kell mutatni a járási mezőgaz­dasági osztálynak. A telepítéshez szükséges fásí­tási anyagot az erdőgazdaság biztosítja és útmu­tatást ad a fásítási terv végrehajtásához. Az erdő­gazdaság szaktanácsait a fásítások ápolásánál és pótlásánál is igénybe kell venni. A termelőszövet­kezetnek gondoskodnia kell fásítási felelős beállí­tásáról, aki a fásítási munkákat az erdőgazdaság szaktanácsai szerint irányítja. A fásításokat a legeltetéstől és egyéb kártéte­lektől (falopások, tüzek stb.) meg kell védeni. A fiatal fásítások körül drótkerítést vagy — sík te­repen — árkot kell létesíteni. A termelőszövetke­zet vezetősége oktassa ki a pásztorokat a fásítások megvédésének fontosságára és az őrizetlenül ha­gyott vagy nem kellő gonddal őrzött állatok által okozott kárt téríttesse meg a pásztorral. Az idősebb fásításokban és az erdőkben csak a járási mezőgazdasági osztály engedélyével szabad legeltetni. A nem csordában legelő állatoktól és egyéb kártételektől az erdőket és fásításokat egész éven át meg kell védeni. Az átvett legelőhöz tartozó területeken nőtt fá­kat — akár erdőben, akár erdőn kívül állnak — kivágni csak a községi tanács végrehajtó bizott­sága előzetes engedélyével szabad. A termelőszö­vetkezet vezetősége minden év nyarán készítsen fakivágási tervet, abban jelölje meg, hogy a legelő -mely részén álló fák közül hány és milyen fát szándékoznak kivágni és miért szükséges azok ki­vágása. A fakivágási tervet minden év szeptember közepéig el kell küldeni a községi tanács végre­hajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szer­véhez és egyúttal engedélyt kell kérni a fakivágás végrehajtására. A fákat kivágni az engedéllyel is csak október hó 1-től március hó 31-ig terjedő téli félévben szabad. A községi tanács végrehajtó bizottsága a faki­termelési engedélyt feltételekhez köti, amelyeket a termelőszövetkezet köteles lelkiismeretesen és az előírt időben teljesíteni. Ilyen feltételek pél­dául, hogy a) a kivágott fa ipari célra alkalmas részét tűzi­fává feldolgozni nem szabad; b) az ipari célra alkalmas fának az engedélyben megállapított részét az állami erdőgazdaság ré­szére vásárlásra fel kell ajánlani; c) a kivágott fák helyett egy éven belül a ter­melőszövetkezet saját költségén új erdőt, vagy fá­kat köteles ültetni és azokat minden károsítástól meg kell védenie. Ezért az erdei legeltetésre is csak akkor lehet engedélyt kérni, ha a legelő jó­szág a fákban vagy az erdő talajában kárt nem tehet. A fűtermés növelése érdekében gondoskodni kell a legelőn vagy közelében folyó patak, vala­mint forrás vízének öntözésre történő felhaszná­lásáról. Ennek érdekében az e célra felhasználható berendezéseket, vagy más műtárgyakat kijavítás­sal, felújítással üzemképes állapotba kell hozni úgy, hogy akár árasztás, akár csörgedeztető öntö­zés bevezetésére alkalmasak legyenek. Gondoskodni kell arról, hogy a legelő megosz­tása után mind a közös, mind a háztáji és egyéni állattartók állatai részére kijelölt legelőn elegendő számú és kellően felszerelt itatókút, valamint itatóvályú rendelkezésre álljon. A kutak és vályúk felesleges vízének elvezeté­sére szolgáló lefolyókat ki kell tisztítani, szükség­hez képest felújítani; a kutak, vályúk környékét kaviccsal fel kell tölteni és ledöngölni. A kintháló gulya pásztorai részére kerekes pász­tor házról, a fektetéses trágyázás előmozdításához a szükséges számú sózóvályúról szintén gondos­kodni kell. Egyidejűleg biztosítani kell a válta­kozó fekvőhelyeken elhullatott trágya egyenletes eltér égetéséhez szükséges rét boronát. A legeltetési idény egész tartama alatt: A gyomokat állandóan irtani kell, hogy a legelő mindenkor gyommentes legyen. A gyomirtást még a gyomnövények virágzása kezdetén, tehát mág­kötés előtt kell elvégezni, s azt szükség szerint meg kell ismételni. Az öntözésre berendezett legelőket, ha a tavaszi időjárás csapadékban szegény, még a legeltetés megkezdése előtt, ha pedig tavasszal elegendő csa-« padék hullott, az egyes legeltetési szakaszok le­legeltetése, valamint a fektetéses helyeken elhul­latott trágyáknak rétboronával történt elegyenget tése után 4—6 nappal öntözni kell úgy, hogy egy-* egy öntözésnél — az időjárástól, talajtól és öntő-* zési módtól függően — 80—100 mm vízborítása nak megfelelő mennyiségű öntöző víz jusson a ta-a laira. A legelőnek azon a részén, ahol a fű olyan bŐ-» termésű, hogy a kihajtott állatok az egész terület ten a fűtermést az elvénülés előtt nem tudnák le­legelni, virágzás kezdetén szénakészítés céljából le kell kaszálni a kijelölt területet. Ugyancsak le kell kaszálni a legeltetés után szárbaszökött egyéb növényeket,

Next

/
Thumbnails
Contents