Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 71. szám

718 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 71. szám. tizenöt napon belül kiüríteni. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a bérlő részére a (2)—(3) bekezdés szerint más lakást biztosítottak, (2) Ha a munkaviszony a büntetőbíróság határozata alapján, fegyelmi úton vagy önkényes kilépés folytán szűnt meg, a bérlőt szükséglakásba lehet elhelyezni. A szükséglakást az elsőfokú lakásügyi hatóság biztosítja. (3) Ha a munkaviszony nem a (2) bekezdésben meghatározott okból szűnt meg, a bérlő részére a szerv bérlőkijelölési jogának (52 A §.) gyakorlása útján másik megfelelő lakást köteles biztosítani. Megfelelő a lakás, ha ugyanannak a városnak vagy községnek a területén van és van annyi szobája, amennyire az alkalmazott igényt tarthat, vagy legalább annyi szobája van, mint amennyi a kiürítendő szolgálati lakásban van. Abban a kérdésben, hogy a biztosított cserelakás megfelelő-e, a lakásügyi hatóság dönt. (4) Ha a szolgálati lakás bérlője meghal és a lakásban a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy marad (31. §), a szerv e személy részére a (3) bekezdés szerint köteles megfelelő cserelakást biztosítani. Ha a lakásban több, azonos sorrendben jogosult hozzátartozó (Vhr. 60. §.) lakik, akik nem a szerv dolgozói, a szerv kérelmére a lakásügyi hatóság határozza meg, hogy ezek közül ki lesz a cserelakás bérlője. Vhr. 108. §. Hatályon kívül helyezve. Vhr. 109. §. Hatályon kívül helyezve. Vhr. 110. §. Hatályon kívül helyezve. Vhr. 111. §. Hatályon kívül helyezve. Vhr. 112. §. Hatályon kívül helyezve. 49. §. Hatályon kívül helyezve. Vhr. 113. §. Hatályon kívül helyezve. Vhr. 114. §. A munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás kiürítésének helye van abban az esetben is, ha a dolgozó munkaviszonya nem szűnik meg, de a dolgozó olyan munkakörbe kerül, amelynek folyamatos isához a lakásra szükség nincs. 50. §. (1) Ka a Magyar Államvasutak kezelésében álló lakótelepen vagy lakóházban levő olyan lakás vált az 1958. évi november hó 1. napján vagy azt követően szolgálati lakássá, amelyet nem a szerv juttatott a dolgozója részére, hanem amelyet a bérlő a bérbeadóval annak idején kötött bérleti szerződ?s alapján használ, a lakás bérlőjét a szerv továbbra ssm kötelezheti a lakás kiürítésére azon a címen, hogy az szolgálati lakássá vált. A bérleti jogviszonyt ilven esetben határozatlan időtartamra kötött bérleti jogviszonyként kell el- j bírálni, azzal az eltéréssel, hogy a bérlő — a szerv engedélye nélkül — nem jogosult lakását elcserélni, vagy arról lemondani. (2) Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni az olyan készenléti lakás [46. §. (1) bekezdés b/pont] esetében is, amelynek bérlője az 1959. évi szeptember hó 20. napjón nem áll munkaviszonyban a lakással rendelkező szervvel. 51. §. (1) A szolgálati lakásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a társadalmi tulajdonban álló * a) azokra a lakásokra is, amelyek a lakásügyi hatóság nyilvántartásában az 1959. évi szeptember hó 20. napján a Belügyminisztérium, illetőleg fegyveres és rendészeti testületei szolgálati lakásaként vannak nyilvántartva; b) műteremlakásokra is. (2) A műteremlakást a Művelődésügyi Minisztérium szolgálati lakásaként kell nyilvántartani; a műteremlakásra a bérleti jogviszonyt a Művelődésügyi Minisztérium intézkedése [3. § (1) bekezdés b pont] hozza létre. A műteremlakás bérlőjéül a Művelődésügyi Minisztériummal munkaviszonyban nem álló személy is kijelölhető. (3) A személyi tulajdonban álló lakóházban levő házfelügyelői lakás a bérleti jogviszony keletkezése szempontjából munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásnak minősül. A tulajdonos azonban a tanácsi rendelkezés alatt álló (56. §) ilyen lakást köteles a 47. § (1) bekezdése szerint a lakásügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel végett bejelenti, s a lakás feletti rendelkezési jogával csak akkor élhet, ha a lakás szolgálati jellegét a lakásügyi hatóság elismerte. Vhr. 115. §. Hatályon kívül helyezve. 52. §. (1) A korábbi jogszabályok alapján szolgálati lakásnak minősített, de a 46. § (1) bekezdésének és az 51. §. (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó lakások szolgálati jellege az 1959. évi szeptember hó 20. napján megszűnik. A lakás szolgálati jellegének megszűnése a lakásra létesített bérleti jogviszonyt nem érinti. (2) A lakásbérlet általános szabályai — a rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve — a szolgálati lakásra is vonatkoznak. (3) Ha a lakás szolgálati jellegének további fenntartása nem indokolt,' a lakással rendelkező szerv kérheti a lakásügyi hatóságtól a lakás szolgálati jellegének törlését. (4) A szolgálati lakás bérére a mindenkor érvényes jogszabályok vonatkoznak. Ha a szolgálati lakás az ingatlankezelő szerv kezelésében áll, amíg a lakás üres, a bért a szerv köteles fizetni.