Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)
1959 / 67. szám
TANÁCSOK KÖZLÖNYE 687 kiadni. A fel nem osztható közös gazdasági alapot a tag járandóságának kiszámításánál figyelembe venni nem lehet és abból a tag részére kifizetés semmilyen címen nem eszközölhető. III. Közös vagyon. 1. A szakcsoportunk a közös célkitűzések megval 'sítása, a nagyüzemi termelőtevékenység fejlesztése érdekében f :1 nem osztható közös gazdasági alapot, valamint a termelés folyamatosságának biztosítására üzemviteli alapot létesít. A fel nem osztható közös gazdasági alapot a szakcsoport esetleges feloszlása esetén szövetkezeti célra kell felhasználni. A fel nem osztható közös gazdasági alapot a csoportértekéét által meghatározott mértékben kell növelni, ami nenj lehet kevesebb, mint a közös termelőtevékenységgé' elért tiszta jövedelem 10%-a és a külön jogszabályokban előírt összeg (nagyüzemi felár meghatározott hányad i stb.) A f 'l nem osztható közös gazdasági alaphoz kell csatolni ezen felül a szakcsoport működésébe vont területen megtermelt termények egyéni betakarítása és közös értékesítése esetén 9 nagyüzemi felár 50%-át, illetve a jogszabályban mpo-u. tározott hányadát, a közös szolgáltatások igénybevétele esetén (pl. géphasználat után) az elért kedvezmény 10%-át. 2. Ha a közös termelési tevékenység a munkának csak egy részére terjed ki és a tagok a betakarítást egyénileg végz k. fedezniük kell a termelési költségekből rájuk eső részt 3. A fel nem osztható közös gazdasági alapba kell helyezni illetve be kell számítani a saját erőforrásból vagy a tagrk munkájából évközben végzett közös beruházások, illető'eg közös beszerzések értékét. 4. A iegyzett részjegyek értékét külön résziegya^pban kell nyilvántartani. A belépési díjat a fel nem osztható közö<: alaphoz kell csatolni. IV. Jövedelemelosztás. 1. Szakcsoportunk intézőbizottsága a közös gazdasági tevékenység eredményéről a gazdasági év végén zárszámadást készít és azt a ellenőrzőbizottság jelentésével együtt elfogadás végett a csoportértekezlet elé terjeszti. A zárszámadásnak tartalmaznia kell az év végi leltárt, a vagyoni helyzetet feltüntető mérleget és az intézőbizottság beszámolóját. 2. A közös gazdálkodásból származó bevételekből teljesíteni kell a közös kötelezettségeket, köztük elsősorban az esedékes köztartozásokat, ki kell egyenlíteni a termeléssel kapcsolatos közös költségeket, s üzemi alapként félre kell tenni (a csoportértekezlet által meghatározott módon pénzben vagy természetbeniekben) a folyamatos termeléshez szükséges anyagi eszközöket. A fennmaradó részből a termelés bővítésére a működési szabályzat, illetőleg a jogszabályok rendelkezései szerint megfelelő hányadot a fel nem osztható közös gazdasági alapba kell helyezni. A fennmaradó rész a tagok között kiosztható jövedelem, amelyet a közös tevékenységben való részvétel arányában a teljesített munka és a vagyoni érdekeltség szerint osztjuk fel a csoportértekezlet határozata szerint* A csoportértekezlet a vonatkozó rendelkezések betartásával évközi előlegek fizetését is elhatározhatja. * Megjegyzés: A közös termelőtevékenységben teljesített munka elszámolása munkaegység vagy teljesítménybér, vagy más, a szocialista elosztás elvének alkalmas módon történhet. V. Szakcsoport szervei. 1. Szakcsoportunk szervei: a csoportértekezlet, intézőbizottság és ellenőrzőbizottság.** 2. Szakcsoportunk legfőbb szerve a csoportértek°zkt, amelyet a tagok összessége alkot. A csoportéríekezet a jogszabályok rendelkezései és a működési szabályzat megtartásával a szakcsoportot érintő bármely kérdésben jogosult dönteni. Határozata a jelen működési szabél z t keretei között minden tagra kötelező. A csoportértekezletet legalább negyedévenként egyszer össze kell hívni. Ezen felül is minden olyan esetben össze kell hívni a csoportértekezletét, amikor azt a szakcsoport gazdálkodásának érdeke megkívánja vagy, ha a tagok 10%-a — de legalább 5 tag — az ellenőrzőbizottság, az fmsz igazgatósága, továbbá a járási tanács vb. írásban kéri. össze kell hívni továbbá a csoportártekezletet, ha az intézőbizottság vagy az ellenőrzőbizottság taglétszáma a jogszabályban meghatározott legkisebb mértéke alá csökken, vagy azok kiegészítése egyéb okból szükséges. A csoporíértekezlet összehívása az intézőbizottság feladaia. Ha az intézőbizottság a csoportértekezlet összehívására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a csopo tértekezletet a Szövetkezetek Járísi Központja (FJK) hívja össze. 3. Kizárólag a csoportértekezlet hatáskörébe tartrzik a működési szabályzat és a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek betartásával: a) a működési szabályzat megállapítása és módosítása, b) döntés a tagok felvételéről, kilépésének elfogadásáról és kizárásáról, c) az intézőbizottság elnökének, az intézőbizottság és ellenőrzőbizottság tagjának megválasztása, e'mozdítása és visszahívása. d) a belépési díj, a részjegy értéke és a célok megvalósításához szükséges egyéb vagyoni hozzájárulás mértékének megállapítása, e) a termelési és pénzügyi terv, valamint a zárszámadás megvitatása, elfogadása, illetőleg módosítá-a, határozathozatal a jövedelemelosztás és veszteségviselés felől, f) döntés a jelentősebb szerződések megkötése vagv jóváhagyása, továbbá jelentősebb hitelek felvétele felől, g) döntés a szakcsoport egyesüléséről vagy átalakulásáról, h) mindaz, amit a jogszabály vagy a működési szabályzat a csoportértekezlet kizárólagos hatáskörébe utal. 4. A csoportértekezlet határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van. A csoportértekezlet hat rozatait szótöbbséggel hozza. Kétharmados szótöbbség szükséges a következő ügyekben: működési szabályzat megállapítása és módosítása; döntés egyesülésről vagy átalakulásról; az intézőbizottság, vagy ellenőrzőbizottság, illetőleg egyes tagjainak elmozdítása, vagy visszahívása; a szakcsoport tagjának kizárása. A tagok csak személyesen szavazhatnak, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 5. Ha a csoportértekezlet a megie^ntek számára tekintettel nem határozatképes, azonos napirenddel legkésőbb 30 napon belül újabb csoportértekezletet kell összehívni. Ez a csoportértekezlet a megjelentek számától függetlenül határozatképes. 6. A csoportértekezletre a szakcsoport minden tagj t — a napirend közlésével — legalább 8 nappal a csoportértekezlet megtartása előtt meg kell hívni. ** Ellenőrzőbizottság választása nem kötelező. Ha a szakcsoport ellenőrzőbizottságot nem választ, a működési szabályzatba az ellenőrzőbizottságra vonatkozó rendelkezéseket, illetve utalásokat nem kell felvenni. Ha a szakcsoport ellenőrzőbizottságot nem választ, az ellenőrzés a csoportértekezlet feladata.