Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)
1959 / 53. szám
53. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 509 (Tvr. 13. és 56. §-ához) 21. §. (1) Ha a tag által elkövetett mulasztás kisebb jelentőségű, társadalmi rendszabály (meggyőzés, szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés, nyilvános figyelmeztetés, a munka pótlásánaS, kijavításának, illetve újbóli — megfelelő — elvégzésének elrendelése, más munkába beosztás stb.) alkalmazásának akkor is helye lehet, ha vele szemben fegyelmi eljárást kellene lefolytatni, feltéve, hogy jövőbeni magatartása szempontjából ez egyébként megfelelőnek mutatkozik. (2) Társadalmi rendszabály alkalmazására a közgyűlés és a vezetőség jogosult. Ha a tag a rábízott munkát rossz minőségben, hiányosan vagy hanyagul végezte el, azt vele — újabb munkaegység jóváírása nélkül — az elnök vagy a mezőgazdász is kijavíttathatja, vagy újra elvégeztetheti. 22. §. (1) A fegyelmi eljárást a vezetőség rendeli el és folytatja le. A fegyelmi eljárás megindítását az alapul szolgáló ok megjelölésével a taggal írásban közölni kell és minden esetben biztosítani kell, hogy védekezését előterjeszthesse. (2) Ha a tényállás felderítése vagy az ügy bonyolult természete szükségessé teszi, a vezetőség a termelőszövetkezeti tagok sorából három tagú fegyelmi bizottságot rendelhet ki, amely eljárásának eredményéről készített jelentésében a hozandó határozatra vonatkozóan — ideértve a szükségesnek mutatkozó fegyelmi büntetést is — köteles javaslatot tenni. Vezetősági tag fegyelmi ügyében minden esetben, az ellenőrző bizottsági tagnak pedig e tisztségből folyóan elkövetett fegyelmi vétsége esetén a közgyűlés a fegyelmi eljárás lefolytatására fegyelmi bizottságot rendel ki. (3) Nem járhat el fegyelmi bizottsági tagként az, aki az ügyben érdekelt, vagy fegyelmi eljárás alá vont személyekkel a Tvr. 57. §-ában felsorolt rokoni kapcsolatban áll. (4) A fegyelmi eljárásra a földművelésügyi miniszter — a Termelőszövetkezeti Tanács elnökével egyetértésben — fegyelmi szabályzatot ad ki. 23. §. (1) Ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartás (cselekmény vagy mulasztás) a termelőszövetkezetnek vagyoni kárt okozott, a kár megtérítése iránt a Tvr. 14. és 15. §-a, illetőleg 55. §-ának rendelkezései szerint kell intézkedni. (2) Ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartás bűncselekmény vagy bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a büntető feljelentést meg keir tenni, feltéve, hogy a feljelentési kötelezettséget jogszabály állapítja ^ meg vagy az eset körülményeire tekintettel a feljelentés megtétele egyébként indokolt. 24. §. Ha a fegyelmi eljárás során megállapítják, hogy a tag nem követett el fegyelmi vétséget, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, s erről a tagot írásban értesíteni kell. 25. §. A termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozók elleni fegyelmi eljárás tekintetében a Munka Törvénykönyve vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hegy az igazgató jogkörében a termelőszövetkezet vezetősége jár el4 (Tvr. 14. §-ához) 26. §. (1) A tag kártérítési kötelezettsége a Tvr-ben meghatározott keretek között a ténylegesen felmerült kárra terjed ki. Az a tag, akit a termelőszövetkezetet ért kár bekövetkeztében vétkesság nem terhel, kártérítésre nem kötelezhető. (2) Ha a kárt több tag együtt okozta, annak megtérítésére együttesen, egymás között pedig közrehatásuk arányában kötelesek. (3) Kármegosztást kell alkalmazni, ha a káreset bekövetkeztében — ideértve a szükséges megelőző intézkedések megtételét is — a termelőszövetkezetet is mulasztás terheli. A kármegosztás nem érinti a termelőszövetkezetnek azt a jogát, hogy az egyébként felelős taggal szemben a kármegosztás folytán keletkezett visszkereseti igényét ér-; vényesíthesse. 27. §. (1) A kértérítés összegének megállapításánál körültekintően vizsgálni kell az eset összes körülményeit, vagyis az okozott kár nagyságát, a vétkesség (szándékosság, gondatlanság) fokát, a tag vagyoni helyzetét, családi és szociális viszonyait, a termelőszövetkezetben végzett munkáját és az egyéb tárgyi és személyi feltételeket. Figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy a Tvr. 14. § (2) bekezdésében megjelölt kártérítési mértékek a kártérítés felső határát jelölik meg. (2) A kártérítés szempontjából irányadó, egy tagra eső átlag-munkaegységrészesedés egy havi összegét úgy kell kiszámítani, hogy az előző évi jóváhagyott zárszámadásban kimutatott összes természetbeni és pénzbeli munkaegységrészesedés együttes forintösszegének tizenketted részét el kell osztani az abból részesült termelőszövetkezeti tagok számával. A működés első évében a járás termelőszövetkezetei által az előző évben átlagosan elért munkaegységrészesedést kell alapul venni. (Tvr. 15. §-ához) -8. §. Annak megállapításánál, hogy az elsőfokú kár^ térítési határozat meghozatala a termelőszövetkezet vezetőségének vagy a közgyűlésnek a hatáskörébe tartozik-e, a következők az irányadók:
