Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 52. szám

52. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 503 4. Az 1. pontban említett követelésekre vonatkozó, de a közjegyzőhöz a Vht. 14. §-a alapján záradékolás céljából a jelen utasítás hatálybalépését követően benyújtott okiratokat (hátraléki kimutatásokat) a közjegyző — a Vht-ben előírt feltételek megléte esetén — köteles végrehajtási záradékkal ellátni. Az ilyen követelések tekintetében a jelen utasításban szabályozott törlésre, illetőleg a végrehajtási eljárás megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha az önkéntes teljesítésre felhívás (a „Végrehajtási Értesítésinek az adós részére megküldése) nem vezetett eredményre. 5. A jelen utasítás hatálya az igazságügyi követelésekre nem terjed ki. 6. A jelen utasítás az 1959. évi április hó 22. napján lépett hatályba. Dr. Nezvál Ferenc s. k., Polónyi Szűcs Lajos s. k.f igazságügyminiszter. a pénzügyminiszter első helyettese. Vegyes rendelkezések A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA. Kisajátítással kapcsolatos elvi kérdések. 1. A kisajátítási kártalanításként járó használati érték az ingatlannak a kereslet és kínálat hatásától mentesen jelentkező reális ellenértéke. Ezt a 25/1957. (VI. 26.) P. M. számú rendelet1 1. § (3) bekezdésében kimerítően felsorolt tényezők gondos mérlegelésével, az ingatlan kisajátításkori állapotának és értékviszonyainak alapulvételével keli megállapítani. Ennek megállapítására akkor is sor kerülhet, ha az a jogszabályban megjelölt irányárakat meg is haladja. A helyi forgalmi értéknek megfelelő összeget kell megállapítani akkor, ha ez a használati értéknél alacsonyabb. 2. A 25/1957. (VI. 26.) P. M. számú rendelet 8. § (3) bekezdésének alkalmazására azoknál az ingatlanoknál kerülhet sor, amelyek a 14/1955. (III. 3.) M. T. számú rendelet2 6. § (2) bekezdése alapján belterületnek tekintendők ugyan, de használhatóságuk szerint és a környezetük által meghatározott gazdasági jellegükben még állandóan "mezőgazdasági müvelés alatt állóknak minősülnek. Ha a kisajátított ingatlan több személy közös tulajdonában állt, de a tulajdonostársak bizonyítják, hogy a tulajdoni illetőségüknek megfelelő ingatlanrészeken már a kisajátítás elrendelése előtt is elkülönítve gazdálkodtak (a használatot megosztották), mindegyik tulajdonostárs után külön kell a szokásos házhelynagyságot számításba venni. 3. A kisajátítást szenvedő a kisajátítási eljárás során kötött egyezségben megállapított, illetőleg a kisajátító részéről felajánlott összeg megfizetése iránt is perrel léphet fel a késedelmes kisajátítóval szemben. Az 1955. évi 23. sz. tvr.3 12. § (2) bekezdése alapján indított perben a kisajátító viszontkeresetet támaszthat az általa felajánlott kártalanításnak kisebb összegben megállapítása iránt azon az alapon, hogy a kisajátítást szenvedő a jogszabályok értelmében a felajánlottnál kisebb mértékű kártalanításra tarthat csak igényt. 4. A kisajátító a kártalanítási összeg után a kisajátított ingatlan birtokbavételétől kezdve kamatot köteles fizetni. Ha a kisajátítást szenvedő a kártalanítási összeg átvételét megtagadja, s ezért azt a kisajátító bírói letétbe helyezi, az átvételi késedelem idejére kamat nem jár. 1 A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 43. száma közli. 1 Az idézett rendelet a Tanácsok Közlönye 1955. évi 17. számában jelent meg. 3 A tvr-t lásd a Tanácsok Közlönye 1955. évi 48. számában. 5. Az 1955. évi 23. sz. tvr. 12. § (2) bekezdésében megállapított 30 napos perlési határidőt hivatalból kell figyelembe venni. Nem lehet azonban a keresetet elutasítani akkor, ha ezt a határidőt a kisajátítást szenvedő önhibáján kívül mulasztotta el. Nem lehet a perindítás elkésettségét megállapítani akkor sem, ha a kisajátítást megállapító határozat nem hívta fel a kisajátítást szenvedő figyelmét a perlési határidőre és e határidő elmulasztásának következményeire. A kisajátítási eljárás során kötött egyezségben megállapított, illetőleg a kisajátító által felajánlott kártalanítás megfizetése iránti követelés, valamint a kisajátító által az egyezségben megállapított, illetőleg felajánlott kártalanítás leszállítása vagy részbeni visszakövetelése iránti igények tekintetében az általános polgári jognak az igényérvényesítésre vonatkozó szabályai irányadók. Fegyelmi vétség elévülése. Ha a dolgozó a fegyelmi vétség elkövetése utan más vállalathoz kerül, az Mt. V. 190. §-ában említett háromhónapos elévülési időt attól az időtől kell számítani, amikor a fegyelmi vétség elkövetéséről annak a vállalatnak az igazgatója szerzett tudomást, amelynél a dolgozó a fegyelmi vétséget elkövette. Az Mt. V. 185. § (2) bekezdése szerint ugyanis a munkaviszony megszűnése után a fegyelmi eljárást az új munkahelyen csak az előző munkahely igazgatójának javaslatára lehet lefolytatni. Ilyen javaslattal pedig nem élhet, ha a fegyelmi vétség elkövetéséről már több mint három hónapja tud. Az Építésügyi Minisztérium 57/1S59. É. M. számú közleménye A helyi kavicsés homoktermékek áráról. A helyi kavics- és homoktermelés fokozásának elősegítése érdekében az Országos Árhivatal a helyi tanácsot, mint árhatóságott felhatalmazta, hogy a tanácsi vállalatok, ktsz-ek, és fmsz-ek által helyileg kitermelt kavics és homok árát megállapítsa. Az Országos Árhivatal 2.491/1959. számú átiratát az alábbiak szerint ismertetem: „Felhatalmazom a helyi tanácsot mint árhatóságot, hogy a tanácsok, a tanácsi vállalatok, ktsz-ek és fmsz-ek által helyileg kitermelt kavics és homok termelői árát az alábbiak szerint állapítsa meg: 1. A kavics és folyami homok árát a helyi önköltség alapján kell megállapítani. A jóváhagyásra kerülő ár azonban nem haladhatja meg bányakavics esetében a legközelebbi központi bányából, folyami kavics és homok esetében pedig a legközelebbi dunai kiradokó helyről származó kavics és homok leadóállomás kalkulált beszerzési árát. A megyei tanács a helyi kavics és folyami homok nettó termelőtelepi árának megállapításánál az alábbi ténylegesen felmerülő költségeket és nyereséget fogadhatja el: a) a tényleges kitermelés költségét; b) a bányanyitás és a szükséges bánya leföldelés egy évre számbavehető költségét; c) a terrágium címen felmerülő költségeket maximálisan 0,50 Ft/m3 értékig; d) nyereség 2,50 Ft/m3 kivéve a központi kavics-lelőhelyektől 200 km-nél távolabb fekvő helyi bányákat, ahol a nyereség 4,50 Ft/m3.