Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 51. szám

498 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51. szám. Helyesbítés. A Magyar Közlöny 1959. június 30-i, 70. szá­mában közzétett, a Tanácsok Közlönye ez évi 50. számá­ban is közölt, az ügyvédi tevékenységből származó jö­vedelem adóztatásáról szóló 18/1959. (VI. 30.) P. M. számú rendelet 3. §. (1) bekezdésének utolsó két sora helyesen a következő: „6000 Ft-on felül 1315 Ft és a 6000 Ft-on felüli rész 50%-a.". (Kézirathiba.) Vegyes rendelkezések Szakérettségis tanfolyamot végzettek folyamatos munkaviszonya. G. Á. Budapest. Egyik dolgozónk 1950. július 10­től 1953. szeptember 2-ig volt munkaviszonyban. Ekkor szakérettségis tanfolyamra került, onnan pe­dig egyetemre. Az egyetem elvégzése után 1958. jú­nius 3-ával vállalatunk dolgozója lett. Mivel dol­gozónk — munkakönyve tanúsága szerint is — 2953. szeptembertől 1958. júniusáig nem állott mun­kaviszonyban, folyamatos munkaviszonyát a válla­latunkhoz való belépése időpontjától számítjuk. Dolgozónk ezt sérelmesnek tartja s kéri, hogy 1950­töl számítsuk munkaviszonyát folyamatosnak. A 2071 1956. (V. 30.) Mt. h. számú határozat III, 1. pont­jának rendelkezése szerint a munkaviszony folyamatos­ságát nem szakítja meg a „szakérettségis tanfolyam és ennek folytatásaként az egyetemek, főiskolák nappali ta­gozatán töltött tanulmányi idő"'. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkában, illetve munkaviszonyban nem töl­tött idő (1953. szeptember—1958. június) munkaviszonyban töltött időnek tekinthető. Tehát csak arra van lehetőság, hogy a szakérettségis tanfolyamot megelőzően „folyama­tos" munkaviszonyban töltött időt hozzá lehet számítani a megszakítást nem eredményező ok (így a szakérettségis tanfolyam és az annak folytatásaként egyetemen, főisko­lán folytatott tanulmányok) megszűnését követően „folya­matos" munkaviszonyban töltött időhöz. (17.101/1959. Mii. M.) Munkaügyi Minisztérium. Egyetemi (főiskolai) felvételre jelentkezők tanulmányi szabadsága. N. L. Budapest. A folyó évben felvételre jelent­keztem az egyetem levelező tagozatára. A felvételi vizsga sikere érdekében részt veszek az erre a célra szervezett előkészítő tanfolyamon. Kérdésem, hogy megillet-e engemet a Munka Törvénykönyve végre­hajtási rendelete — 14/1956. (V. 30.) M. T. számú rendelet 30. §-ával, valamint a 11/1957. (U. 28.) Korm. számú rendelettel módosított — 221. § (1) be­kezdés c) pontja szerinti 12 munkanap tanulmányi szabadság? A Mt. V. idézett rendelkezésében említett „egyetemre előkészítő tanfolyam" nem azonos az „egyetemi felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam"-mal. Ennek alapján az egyetemi felvételi vizsgára jelentkezett, előkészítő tafo­lyamon résztvevőket tanulmányi szabadság nem illeti meg. (18.700/1959. Mü. M.) Munkaügyi Minisztérium. A Magyar Nemzeti Bank 10/1959. M. N. B. számú körlevele a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Beruházási Bank valamennyi számlatulajdonosa részere. A beszedési megbízási (inkasszó-) rendszerben érvényesíthető követelések. A számlatulajdonosok beszedési (határidős vagy azon~ nali inkasszó-) megbízás útján c:>ak áruszáliítá ból vagy szolgáltatásból eredő, számlával és teljesítést igazoló ok­mánnyal alátámasztott követeléseket érvényesíthetnek. A nem áruszállításból vagy szolgáltatásból eredő köve­telések csak jogszabály vagy a Bank rendelkezése (enge­délye) alapján érvényesíthetők beszedési megbízással. A szállítási szerződésen alapuló áruszállításból vagy szolgáltatásból eredő követelés érvényesítésére szolgáló beszedési megbízáson a benyújtónak fel kell tüntetnie á szállítási szerződés keltét (esetleg hivatkozási számát). Számlával és teljesítési okmánnyal nem igazolható kö­vetelés beszedési megbízás útján nem érvényesíthető. Számla és teljesítést igazoló okmány helyett folyószámla­kivonat, könyvelési értesítés, folyószámlakülönbözet ren­dezésével kapcsolatos levél, tartozást elismerő és egyéb levél a beszedési megbízáshoz nem csatolható. A beszedési megbízáshoz a számla és a teljesítést iga­zoló okmány helyett más okmány csatolására vonatkozó jogszabályi vagy banki rendelkezések, illetve engedélyek továbbra is érvényben maradnak (pl. bírói vagy döntőbi­zottsági határozaton alapuló követelések, okmánymentes­ségi engedélyek, büntető inkasszó, stb.). Ilyen esetben hi­vatkozni kell a beszedési megbízáson afvonatkozó jogsza­bályra, illetve a Bank rendelkezésére (engedélyére). A korábban már teljesített beszedési megbízással kap­csolatban utólag felmerülő pót- és visszkövetelések besze­désére benyújtott beszedési megbízáshoz — számla és tel­jesítést igazoló okmány hiányában — okmányként csatolni kell a tényállást ismertető levelet és közölni kell az ere­deti beszedési megbízás sorszámát, összegét és teljesítésé­nek napját. A hiányosan kiállított, illetve a beszedési rendszerben nem teljesíthető megbízásokat a Bank teljesítetlenül visz­szaküldi a benyújtónak.

Next

/
Thumbnails
Contents