Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 44. szám

448 TANÁCSOK d) Az egységes kezelésbe vett legelőket a föld­rendezés során a legeltetési bizottság, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek között meg­osztani nem lehet. e) A termelőszövetkezetnek a szomszéd község határában levő földjeit csak megegyezés alapján lehet kicserélni. f) A szomszéd község határában működő állami gazdaság, illetőleg termelőszövetkezet és az ott lakó egyénileg gazdálkodók csereföldjét lehetőleg a községnek azon a határrészén kell kiadni, ahol a községek egymással határosak. g) Az egyénileg gazdálkodók csereföldjét a ter­melőszövetkezetek tábláihoz csatlakozó területen a helyi adottságok (lakóhelytől való távolság stb.) figyelembevételével úgy kell kijelölni, hogy a ter­melőszövetkezetbe történő belépésük esetén föld­cserére később ne legyen szükség. h) Beépített rizstelepeket egyénileg gazdálkodók részére csereföldként kiadni nem lehet. i) Azokból az állami tartalékföldekből, amelyek­nek átadását a földrendezés során az állami gaz­daság vagy a termelőszövetkezet nem kérte, le­hetőleg nagyüzemi táblát kell kialakítani. 20. §. (1) A földrendezés során — a társulati erdők kivételével — az állami erdőgazdaság részére kell átadni — az állami erdővel összefüggő erdőket terüle­tük nagyságára való tekintet nélkül. i— az 50 kat. holdnál nagyobb különálló erdőket. <— azokat az erdőket, amelyek 20. kat. holdnál nagyobb területűek, de nincsenek más állami gaz­daság vagy termelőszövetkezet területén és az állami erdőgazdaság kezelésében levő erdő hatá­rától 2 km-nél kisebb távolságra vannak, — a véderdőket területük nagyságára és fek­vésére való tekintet nélkül. (2) Az állami erdőgazdaságnak az (1) bekezdés alapján átadott erdők helyett a csereerdőt a ter­melőszövetkezet részére elsősorban a termelőszö­vetkezet területén, azt követően a község határá­nak más részén a tanácsi vagy erdőgazdasági ke­zelésiben álló állami erdőkből kell kiadni. Az egyé­nileg gazdálkodók részére pedig a szétszórtan el­helyezkedő tanácsi, vagy erdőgazdasági kezelésben álló olyan állami erdőkből kell a cserét kijelölni, amelyek nincsenek az állami gazdaság vagy a ter­melőszövetkezet kialakított területében. Ha a cse­reerdőterületek az előbbiek szerint nem állnak kellő mennyiségben rendelkezésre, a termelőszö­vetkezet vagy az egyénileg gazdálkodók részére a csereerdőt az állami erdőgazdaság kezelésében levő erdő szélén, a községhez legközelebb eső ré­szen külön a termelőszövetkezetek és külön az egyénileg gazdálkodók részére egy-egy tagban kell kijelölni és azokat az állami erdőtől nyiladékkal kell elválasztani. KÖZLÖNYE 44. szám. — v (3) Az állami, tan-, kísérleti, célgazdaságok, to« vábbá a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók használatában levő er­dőt egymás között csak abban az esetben lehet kicserélni, ha részükre megfelelő csereerdőt vagy tanácsi kezelésben levő erdő rendelkezésre áll. Ha ilyen csereerdő nincs, az erdőt tulajdonosának, illetve használójának vissza kell hagyni. (4) A mezőgazdasági termelőszövetkezet részére akkora erdőterületet kell a földrendezés során biz­tosítani, amennyit a termelőszövetkezeti tagok az erdőbirtokossági társulati illetőségeiken felül a termelőszövetkezetbe bevittek és amennyit már az eljárás előtt a termelőszövetkezet használatába adtak. 21. §• (1) A földrendezés során a vízügyi létesítmények (töltések, depóniák, kisvízfolyások, csatornák, ár­védelmi erdők, valamint az ezek részére szabadon hagyandó területsávok) által elfoglalt területeket a vízügyi szervek kezelésében meg kell hagyni. (2) A nagyüzemi táblákat úgy kell kialakítani, hogy a külterületen lakó egyénileg gazdálkodók, illetőleg termelőszövetkezeti tagok tulajdonában levő lakóépületek, valamint a hozzátartozó gazda­sági épületek a táblán kívül maradjanak. Az ilyen épületekhez úthasználatot kell biztosítani és a ta­nyák elhelyezésének megfelelően 800—1600 négy­szögöl nagyságú földet vissza kell hagy ni. A visz­szahagyható területbe be kell számítani az udvar területét is. (A Tvr. 12. §-ához.) . 22. §. (1) Ha a földrendezés során állami gazdaság vagy termelőszövetkezet részére olyan területen alakí­tanak ki táblát, ahol állami tartalékföld van, az arra kötött haszonbérleti szerződés — tekintet nélkül az abban megállapított időtartamra — a gazdasági év végén megszűnik. (2) A táblakialakítással érintett területen ma­gántulajdonban levő földre kötött haszonbérleti szerződés — a haszonbérlő egyetértése esetén — a tulajdonosnak adott csereingatlanra érvényes. Ha a haszonbérlő a haszonbérleti szerződést fenn­tartani nem kívánja, a haszonbérletet 8 napon belül azonnali hatállyal írásban felmondhatja. Ebben az esetben a haszonbérbeadó köteles a cse­reföld további megműveléséről gondoskodni. (3) Ha a haszonbérlő a felmondás jogával a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem élt, de a ha­szonbér mérséklését indokoltnak tartja, ilyen irányú kérelmével a haszonbérbeadóhoz fordul­hat. Ha e tekintetben a felek között megegyezés nem jön létre, a haszonbérlő a területileg illetékes járásbíróságtól kérheti a haszonbérleti szerződés módosítását.

Next

/
Thumbnails
Contents