Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)
1959 / 44. szám
448 TANÁCSOK d) Az egységes kezelésbe vett legelőket a földrendezés során a legeltetési bizottság, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek között megosztani nem lehet. e) A termelőszövetkezetnek a szomszéd község határában levő földjeit csak megegyezés alapján lehet kicserélni. f) A szomszéd község határában működő állami gazdaság, illetőleg termelőszövetkezet és az ott lakó egyénileg gazdálkodók csereföldjét lehetőleg a községnek azon a határrészén kell kiadni, ahol a községek egymással határosak. g) Az egyénileg gazdálkodók csereföldjét a termelőszövetkezetek tábláihoz csatlakozó területen a helyi adottságok (lakóhelytől való távolság stb.) figyelembevételével úgy kell kijelölni, hogy a termelőszövetkezetbe történő belépésük esetén földcserére később ne legyen szükség. h) Beépített rizstelepeket egyénileg gazdálkodók részére csereföldként kiadni nem lehet. i) Azokból az állami tartalékföldekből, amelyeknek átadását a földrendezés során az állami gazdaság vagy a termelőszövetkezet nem kérte, lehetőleg nagyüzemi táblát kell kialakítani. 20. §. (1) A földrendezés során — a társulati erdők kivételével — az állami erdőgazdaság részére kell átadni — az állami erdővel összefüggő erdőket területük nagyságára való tekintet nélkül. i— az 50 kat. holdnál nagyobb különálló erdőket. <— azokat az erdőket, amelyek 20. kat. holdnál nagyobb területűek, de nincsenek más állami gazdaság vagy termelőszövetkezet területén és az állami erdőgazdaság kezelésében levő erdő határától 2 km-nél kisebb távolságra vannak, — a véderdőket területük nagyságára és fekvésére való tekintet nélkül. (2) Az állami erdőgazdaságnak az (1) bekezdés alapján átadott erdők helyett a csereerdőt a termelőszövetkezet részére elsősorban a termelőszövetkezet területén, azt követően a község határának más részén a tanácsi vagy erdőgazdasági kezelésiben álló állami erdőkből kell kiadni. Az egyénileg gazdálkodók részére pedig a szétszórtan elhelyezkedő tanácsi, vagy erdőgazdasági kezelésben álló olyan állami erdőkből kell a cserét kijelölni, amelyek nincsenek az állami gazdaság vagy a termelőszövetkezet kialakított területében. Ha a csereerdőterületek az előbbiek szerint nem állnak kellő mennyiségben rendelkezésre, a termelőszövetkezet vagy az egyénileg gazdálkodók részére a csereerdőt az állami erdőgazdaság kezelésében levő erdő szélén, a községhez legközelebb eső részen külön a termelőszövetkezetek és külön az egyénileg gazdálkodók részére egy-egy tagban kell kijelölni és azokat az állami erdőtől nyiladékkal kell elválasztani. KÖZLÖNYE 44. szám. — v (3) Az állami, tan-, kísérleti, célgazdaságok, to« vábbá a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók használatában levő erdőt egymás között csak abban az esetben lehet kicserélni, ha részükre megfelelő csereerdőt vagy tanácsi kezelésben levő erdő rendelkezésre áll. Ha ilyen csereerdő nincs, az erdőt tulajdonosának, illetve használójának vissza kell hagyni. (4) A mezőgazdasági termelőszövetkezet részére akkora erdőterületet kell a földrendezés során biztosítani, amennyit a termelőszövetkezeti tagok az erdőbirtokossági társulati illetőségeiken felül a termelőszövetkezetbe bevittek és amennyit már az eljárás előtt a termelőszövetkezet használatába adtak. 21. §• (1) A földrendezés során a vízügyi létesítmények (töltések, depóniák, kisvízfolyások, csatornák, árvédelmi erdők, valamint az ezek részére szabadon hagyandó területsávok) által elfoglalt területeket a vízügyi szervek kezelésében meg kell hagyni. (2) A nagyüzemi táblákat úgy kell kialakítani, hogy a külterületen lakó egyénileg gazdálkodók, illetőleg termelőszövetkezeti tagok tulajdonában levő lakóépületek, valamint a hozzátartozó gazdasági épületek a táblán kívül maradjanak. Az ilyen épületekhez úthasználatot kell biztosítani és a tanyák elhelyezésének megfelelően 800—1600 négyszögöl nagyságú földet vissza kell hagy ni. A viszszahagyható területbe be kell számítani az udvar területét is. (A Tvr. 12. §-ához.) . 22. §. (1) Ha a földrendezés során állami gazdaság vagy termelőszövetkezet részére olyan területen alakítanak ki táblát, ahol állami tartalékföld van, az arra kötött haszonbérleti szerződés — tekintet nélkül az abban megállapított időtartamra — a gazdasági év végén megszűnik. (2) A táblakialakítással érintett területen magántulajdonban levő földre kötött haszonbérleti szerződés — a haszonbérlő egyetértése esetén — a tulajdonosnak adott csereingatlanra érvényes. Ha a haszonbérlő a haszonbérleti szerződést fenntartani nem kívánja, a haszonbérletet 8 napon belül azonnali hatállyal írásban felmondhatja. Ebben az esetben a haszonbérbeadó köteles a csereföld további megműveléséről gondoskodni. (3) Ha a haszonbérlő a felmondás jogával a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem élt, de a haszonbér mérséklését indokoltnak tartja, ilyen irányú kérelmével a haszonbérbeadóhoz fordulhat. Ha e tekintetben a felek között megegyezés nem jön létre, a haszonbérlő a területileg illetékes járásbíróságtól kérheti a haszonbérleti szerződés módosítását.