Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 31. szám

28G TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31. szám. vékonyabb fa esetén a fák tőátmérő kategóriák szerinti darabszáma alapján kell a kárösszeget az I. táblázat szerint megállapítani, b) természetes állapotában nem találták meg, akkor 21 cm tcátmérőnél, valamint 21 cm tőátmérőtől felfelé az 1 b. pontban leírtak alapján, 20 cm tőátmérőnél, valamint 20 cm tőátmérőtől lefelé pedig tuskóátmérő és darabszám alapján kell a kárösszeget az I. táblázat szerint megállapítani. 3. Élőfa kivágása esetén a kártérítési összeget a fa öszszes fatömege után kell megállapítani, tekintet nélkül a visszahagyott farészek mennyiségére. 4. a) Ha a kivágott fának különleges rendeltetése volt, pl. birtokhatár, taghatár megjelölésére szolgált, mező-, legeielővédő erdősávban állt, akkor az I. táblázatban kimutatott érték (továbbiakban: alapár) kétszeresét, ha szélfogó fasorban, fapásztában állt, az alapár két és félszeresét kell számítani. b) Ha a kivágott fa arborétumban, botanikus kertben, díszparkban vagy emlékkertben állott, avagy egyéb okból védettnek nyilvánított volt (pl. emlékfa), akkor a kár értékét az I. táblázat 3. pontjában kimutatott összegben kell megállapítani. c) Ha a tettes a fát nem vágta ki, csak megrongálta, a kárösszeg megállapítása a rongálás mértéke (százaléka) szerint állapítandó meg. Amennyiben a rongálás következtében a fa elpusztulásával kell számolni, vagy a fa elvesztette vezérhajtását, vagy vissza kell vágni, vagy helyette új csemetét kell ültetni, akkor az alapár teljes öszszege képezi a kár értékét. Kitermelt és feldolgozott faanyag eltulajdonításával okozott kár értéke. Kitermelt és feldolgozott fatermékek, fagyártmányok és fűrészipari termékek eltulajdonítása esetén a kár értékét az Országos Árhivatal által kiadott országos érvényű árjegyzék 67. számú „Erdőgazdasági fatermék" (megjelent a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál Bpest, 1958.) c. kötetében található fogyasztói ár összegében kell megállapítani. Azoknál a termékeknél, amelyek általában fogyasztói forgalomba nem kerülnek (pl. bányafa, talpfa, bordaléc stb.) s éppen ezért, amelyekre az árjegyzékben fogyasztói ár nincs megállapítva, a kár összegét az árjegyzékben szereplő — a tárolási helynek megfelelő — bruttó termelői ár kétszeres összegében kell megszabni. Amennyiben a kérdéses termék ára az árjegyzékben nem található (pl. új termék), úgy az Országos Erdészeti Főigazgatóság hatósági ármegállapító leiratában megállapított árat kell alapul venni, illetve az I. sz. táblázat megfelelő rendelkezését kell alkalmazni. II. Erdei melléktermékek értéke Ft-ban. Sorszám Termék Mért. egys. Érték Sorszám Termék Mért. egys. Érték 1. Cserzőkéreg tölgy q 80,— 16. Nyers gyanta kg 20,— 2. Cserzőkéreg fenyő q 120,— 17. Díszítőlom kézikosár 15,— 3. Csergubacs q 300,— 18. Ruscus, páfrány, moha kézikosár 15,— 4. Hárskéreg hánccsal q 60,— 19. Erdei fű, zöld falomb takar5. Tölgymakk q 200,— mányozáshoz q 30,— 6. Bükkmakk q 1000,— 20. Széna, erdei q 100,— 7. Fenyőtoboz q 180,— . 21. Száraz lombhalom q 50,— 8. Egyéb erdei famag kg 50,— 22. Sikárgyökér, grannel, árva50,— 9. Málna, szeder, szamóca, áfonya kg 10,— lányhajgyökér kézikosár 30,— 10. Mogyoró, dió kg 30,— 23. Hanga föld kg 1,— 11. Szelídgesztenye kg 10,— 24. Fűzvessző nemes q 100,— 12. Csipkerózsabogyó kg 5 — 25. Fűzvessző vad q 72,— 13. Vadkörte, vadalma kg 3,— 26. Botok és vesszők db 5 — 14. Boróka kg 3 — 27. Nőtt karók, nyelek db 3 — 15. Erdei gomba kg 15,— 28. Horgászbot fm 3III. Erdőben legelő állatok által okozott károk érteke Ft-ban Sorszám Egyszeri legeltetéssel okozott kár legkisebb értéke legelő-állatonként Állat Sertés Juh Kecske csemete erdőben Hajtó pénz kertben lombfa fenyő tisztás szamár 20,— 10 — 15,— 5 — 10,— 20,— 20,— 25,10,— 3,— 5,— 5,— 10,— 3,— 2 — 40,— 30 — 40,15,10,— A III. táblázat csak arra nézve ad iránymutatást, hogy az erdőben a legelő állat legelésével, tördelésével, rongálásával, fák dörzsölésével, túrásával okozott kár összegét Ft-ban hogyan kell kiszámítani. Amennyiben a legelés következtében fa, vagy más erdei termék is elpusztult, a legeléssel okozott kár összegéhez az I, illetve a II. táblázat alapján kiszámított kárértéket is hozzá kell adni. A jogtalan legeltetéssel elkövetett erdei szabálysértés esetében a kártérítést általában egyszeres összegben kell megállapítani. Ha a legeltetés szigorítottan védett területen, vagy legeltetési tilalom alatt álló erdőben történt, a kártérítés összegét másfélszeres összegben; ha a legeltetés négy éven aluli sarjállományban, vagy szigorítottan védett terület húsz éven aluli állományában történt, kétszeres összegben; ha pedig a legeltetés hat éven aluli mesterséges erdősítésben vagy ugyanilyen korú magról kelt természetes újulatban történt, háromszoros összegben kell megállapítani. A táblázatban megállapított hajtópénz felszámításának csak akkor lehet helye, ha az állatot a tilos területről ki kellett hajtani, mert az állat kihajtását felszólítás ellenére megtagadták, vagy az állat őrizetlenül legelt, illetőleg, ha azt amiatt kellett behajtani, mert az állat tulajdonosa vagy az őrzésével megbízott személy a tettenérő előtt ismeretlen.