Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)
1959 / 29. szám
29. szám. TANÁCSOK Ha a hozzátartozó orvosi vizsgálata a jelen utasítás 18. pontjában foglalt rendelkezések alapján még nem történt meg és a kérelem egyébként a fellebbezés alapján teljesíthetőnek látszik, a másodfokon eljáró szakigazgatási szerv a hozzátartozót orvosi vizsgálat céljából a másodfokú orvosi bizottság elé utalja. A másodfokon eljáró tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve, ha az elutasítás — járóképtelen hozzátartozó esetén — a járási, városi, Városi kerületi főorvos által kiállított orvosi igazoláson alapul, a leleteket a területileg illetékes másodfokú orvosi bizottsághoz küldi meg, mely szakvéleményét a leletek alapján közli. A másodfokon eljáró tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerva a fellebbezés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles határozatot hozni. Ha a fellebbezésnek helyt ad, a családfenntartói igazolást ez esetben is az elsőfokon eljárt szakigazgatási szerv állítja ki. 21. Ha az eltartásra szoruló hozzátartozó a sorköteles bevonulása után terjeszti elő a kedvezmény megadása (leszerelés) iránti kérelmét, a tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének igazolnia kell, hogy a sorköteles hozzátartozója a bevonulás után jutott az igényre alapul szolgáló szociális helyzetbe. A családfenntartói igazolás kiadására a jelen utasítás 2—8. és 14—20. pontjaiban foglaltak az irányadók. i A kérelmet és a jelen utasítás 13. pontjában előírt igazolást ebben az esetben ahhoz a parancsnoksághoz kell benyújtani, ahol a sorkatona szolgálatot teljesít. A csapatparancsnok a kérelmet javaslatával ellátva, szolgálati úton a honvédelmi miniszternek, a belügyi fegyveres testületek esetében az illetékes országos parancsnoknak köteles felterjeszteni. 22. Ha a családfenntartói igény csak a bevonulás után keletkezett, a sorkatonát hat hónapi tényleges szolgálati idő letöltése előtt nem lehet tartalék állományba helyezni. Kivételes esetekben a honvédelmi miniszter, illetve a Belügyminisztérium illetékes országos parancsnoka e követelménytől eltekinthet. 23. Ha a kérelmezőnek kettő vagy több olyan eltartására kötelezhető hozzátartozója van, aki rendes sorkatonai szolgálatát tölti, szabad választása szerint kérheti bármelyiknek tartalék állományba való helyezését. A sorkatonai szolgálatot teljesítő személyek ellátatlan hozzátartozóinak segélyben, illetve egyes kedvezményekben való részesítésére vonatkozó végrehajtási rendelkezések. 24. A tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve azt a körülményt, hogy a családi segélyt igénylő hozzátartozó az R. 6. §-ának b) pontjában említett tevékenységet (gazdálkodást) folytatni tudja-e vagy sem, az eset összes körülményeinek leggondosabb mérlegelésével köteles elbírálni. KÖZLÖNYE 249 25. A jövedelem megállapításához a tanács vég-* rehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerve a pénzügyi szakigazgatási szerv véleményét köteles kikérni. 26. Az R. 7. §-ának (2) bekezdésében megállapít tott kereseti és jövedelmi értékhatárt minden to-* vábbi családi segélyre jogosult hozzátartozó után községekben havi 80 forinttal, városokban havi 100 forinttal magasabb összegben kell figyelembe venni. Nem lehet ellátatlannak tekinteni azt a hozzátartozót, akinek eltartásáról az állam ingyenesen gondoskodik. 27. A családi segélyre jogosultság szempontjából közép vagy középfokú iskolai oktatás keretében tanulmányt folytatónak kell tekinteni a középiskolák, technikumok tanulóin kívül a képzőinté-t zetek (ápolónőképző, stb.) és a szakiskolák (ipari, mezőgazdasági, zenei szakiskolák, gyors- és gépíró iskolák, stb.) tanulóit, ha e tanulmányok megkezdése előtt érettségi vizsgát nem tettek. A középiskolai tanulmány folytatását az illetékes iskola igazgatója által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni. Azt a körülményt, hogy a családi segélyre jen gosult testvér (gyermek) ipari tanuló, de nincs ipari tanuló otthonban elhelyezve, a munkáltató által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni. 28. A közép vagy középfokú iskolai tanulmányok címén folyósított családi segély a nyári szünidő tartamára is jár. A tanulmányok befejezését követő nyári szünidő tartamára a családi segély csak abban az esetben jár, ha a testvér (gyermek) a tanév befejezésekor önhibáján kívül záróvizsgát (érettségit) nem tehetett. 29. Közép vagy középfokú iskolai tanulmányok címén családi segély az után a testvér (gyermek) után is jár, aki orvosi igazolás szerint betegsége vagy testi fogyatkozása miatt tanulmányait mint magántanuló végzi. 30. Az R. 8. § (6) bekezdése alapján a családi segély a testvér (gyermek) korára tekintet nélkül abban az esetben jár, ha a munkaképtelenség vagy a 67%-os, illetve ezt meghaladó munkaképesség-? csökkenés legalább egy éve tart vagy — keletkezésének időpontjától — előreláthatóan legalább egy évig tartani fog. 31. A 16. életévét betöltött testvér (gyermek) esetében a közép vagy középfokú iskolai tanulmányok folytatását és a jelen utasítás 30. pontján ban említett munkaképtelenséget, illetőleg a mun* kaképesség-csökkenést évenként kell igazolni. Ha azonban a munkaképtelenség vagy a munka* képesség-csökkenés olyan, hogy abban javulás nem várható, az igazolástól el kell tekinteni. 32. A munkaképtelenség, illetőleg a csökkent munkaképesség igazolásánál jelen utasítás 13—20. pontjaiban foglalt rendelkezéseket kell értelem-! szerűen alkalmazni. 33. Nem kell igazolni a munkaképtelenséget, ha a családi segélyre jogosult férfi a 60., nő az 55, életévét betöltötte.
