Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 28. szám

240 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 28. szám. jára — arról, hogy a kiküldetésben levő dolgozó részére mem biztosított természetbeni szállást. Az igénybevevő szerv az általa fizetendő járandóságokat (külön díjazást, készenléti díjat, biztonsági pótigkot, valamint a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munkáért járó díjazást) csak olyan idegen dolgozók részére folyósíthatja, akikkel a munka szempontjából közvetlenül rendelkezik. Azok a dolgozók, akik a védekezési munkát munkáltatójuk közvetlen rendelkezései, utasításai szerint — többnyire zárt kötelékben — végzik (pl. MÁV pályamunkások, ÁKSZ egységek, a szállítóeszközök és építőipari gépek személyzete), a R-ben felsorolt összes járandóságokat munkáltatójuktól kapják, munkáltatójuk pedig az igénybevevő szerv részére a végzett munkát az idevonatkozó külön rendelkezések szerint számlázza. A járandóságok "szabályszerű folyósításához szükséges adatokról (pl. mely napokon volt III. fokú készültség) az igénybevevő védekező szerv a munkáltató részére igazolást köteles adni. Vh. ut. 21. Az árvíz- és belvízvédekezési hitel terhére a munkáltató szerv (vállalat) javára az árvédekezési gyakorlaton való részvétellel kapcsolatban megtéríthető költségek a következők: a gyakorlat napjaira a napi átlagkereset, a napidíj, az utazási és — ha az igénybevevő szerv természetbeni szállást nem biztosít — a szállásköltség. A tényleges védekezéshez való igénybevétel alkalmával mem téríthetők meg a R. 1. és 4. §-aiban meghatározott járandóságok (a szokásos napi munkaidőre járó átlagkereset és a kiküldetési költségek). A R. 2. és 3. §-aiban megjelölt járandóságokat (külön díjazás, készenléti díj és biztonsági pótlék) azonban a védekező szerv ezeknek a dolgozóknak is közvetlenül folyósítja. A védekező szerv a saját dolgozóinak árvíz- és belvízvédekezési gyakorlaton való részvételével felmerült költségeket az árvíz- és belvízvédekezési hitel terhére nem számolhatja el. E költségek a vízügyi igazgatóságok költségvetésében az árvíz- és belvízvédekezési gyakorlatokra biztosított előirányzatot terhelik. II. Közerők járandóságai. 7. §. Vh. ut. 22. A R. 7. § (1)—(4) bekezdésében foglaltak végrehajtásánál a jelen utasítás 3—14. és 17—19. pontjaiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A R. 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott legalacsonyabb építőipari időbér jelenleg 4 Ft. A közerő tagjai részére készenlétért díjat nem szabad fizetni, csak a védekezési munkájuk, vagy a központi ügyeleti szolgálatuk díjazható. A 2037/1956. (III. 8.) Mt. h. sz. határozat nem írja elő kötelezően a nem fizetett közerő részére a természetbeni élelmezést, hanem csak lehetőséget biztosít arra, hogy a kormánybiztos (megbízásából az illetékes vízügyi igazgató) — ha azt a védekezés érdekei megkívánják — a természetbeni élelmezést engedélyezze. Ezt az élelmezést az idézett jogszabály szerint a területileg illetékes tanácsi vb., illetőleg III. fokú védekezés esetén — a belkereskedelmi szervek árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos feladatainak szabályozásáról szóló 11/1958. (V. É. 4.) Bk. M.—O. V. F. együttes utasítás szerint — a belkereskedelmi szervezet köteles kiszolgáltatni. Az élelmezés értékét — amely fejenként és naponként 12 Ft-ot nem haladhat meg — a védekező szerv a kiszolgáltató szerv részére megtéríti. Főzési lehetőség hiányában hideg élelmiszercsomag is kiszolgáltatható. Élelmezési költség a közerő tagjai részére sem fizethető kézhez. k III. A R. végrehajtásával kapcsolatos egyéb rendelkezések. Vh. ut. 23. A munkaközi szünetet a védekezéshez igénybevett dolgozók részére a munkaidőn, illetőleg a túlmunkaidőn belül kell kiadni és az a munkaidőbe (túlmunkaidőbe) beszámít. A dolgozót a szokásos napi munkaidő alatt félóra [Mt. V. 45. § (82) bek.], túlmunka esetén minden három és fél órai túlmunka után félóra [Mt. V. 71. § (2) bek.] munkaközi szünet illeti meg. Minthogy a védekezéshez igénybevett dolgozó a jelen végrehajtási utasítás szerint a munkaközi szünetet a munkaidőn, illetőleg a túlmunkaidőn belül kapja megé ennélfogva mind a szokásos napi munkaidőre, mind a túlmunkaidőre fizetett átlagkereset a munkaközi szünet díjazását is magában foglalja. Vh. ut. 24. A szakaszvédelem vezetője által az Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat [40/1955. (V. É. 12.) O. V. F.] 36. pontjában foglalt rendelkezés alapján behívott, illetőleg alkalmazott segéd- és vészőrök, valamint munkáscsapattagok — ha egyébként nem állanak munkaviszonyban — saját munkásállományú dolgozónak minősülnek. Részükre tehát nem közerőknek, hanem a R. I. részben foglaltak szerint a munkaviszonyban álló dolgozóknak járó díjazást kell folyósítani, éspedig: a vízügyi igazgatósággal szerződéses viszonyban álló segéd- és vészőrök órabére a mindenkor érvényes építőipari bértarifa szerint a betanított munkásnak járó legalacsonyabb időbér (jelenleg 4,50 Ft), a munkáscsapat-tagok órabére pedig a mindenkor érvényes építőipari bértarifa szerint a segédmunkásnak járó legalacsonyabb időbér (jelenleg 4 Ft). Vh. ut. 25. A védekezéshez vasipari bérezés hatálya alá tartozó munkahelyre igénybevett, munkaviszonyban nem álló személyek (gépész, segédgépész, fűtő és egyéb szivattyútelepi vasipari munkás) részére az igénybevétel szerinti munkakörüknek megfelelő időbér alapulvételével kell a R., illetőleg a jelen utasítás I. részében foglaltak szerinti díjazást fizetni. Az alapbéreket a mindenkor érvényes vasipari bértarifa szerint az üzemelő és karbantartó munkásoknak járó alapbéreknek megfelelően kell meghatározni, figyelembe véve a végzett munkát, a szakképzettséget és a gyakorlottságot. Vh. ut. 26. A jégrombolásnál (jégtörőhajóval, robbantással, vagy bármely eszközzel a je^g megindítása céljából a mederben végzett munkánál), továbbá a csatornából a jég- és hótorlaszok eltávolításánál, valamint a műtárgyak jégtől és hótól való megtisztításánál foglalkoztatottaknak a III. fokú készültségben védővonalon végzett tényleges védekezési munkáért járó díjazást kell fizetni abban az esetben is, ha készültség nincs. E rendelkezés szerint tehát átlagkereset [R. 2. § (1) bek. a) peint], továbbá 30n'n biztonsági pótlék (R. 3. §), készenlétért pedig készenléti díj [R. 2. § (1) bek. b) pont] fizetendő a jelen utasításban foglalt szabályok szerint. Vh. ut. 27. A védekezési központokban (vízügyi igazgatóságoknál) a védekezési járandóságok folyósításával kapcsolatos feladatok ellátására a főkönyvelőség egyik dolgozóját kell közvetlen felelősként kijelölni. A kijelölt kötelessége — a beosztásából folyó egyéb teendőinek ellátása mellett — a jelen utasítás végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásának közvetlen irányítása és ellenőrzése, ennek során az utasítás gyakorlatban való alkalmazásához a szükséges szakmai tanácsadás, a nyomtatványellátás lebonyolítása stb. Vh. ut. 28. A jelen utasítás végrehajtásának a védekezés helyszínén való megszervezéséért a vízügyi igazgató felelős. Gondoskodnia kell arról, hogy a védelemvezetők a jelen utasítás rendelkezéseit megismerjék. Védekezés esetére a vízügyi igazgató — a főkönyvelő meghallgatásával — a jelen utasítás alapján fizetendő járandóságok folyósítását is ellátó, a járandóságok szabályszerű folyósításáért felelős dolgozót (dolgozókat) köteles a védelemvezetők mellé kijelölni. Vh. ut. 29 A védelemvezetők a R-ben és a jelen utasításban foglaltakat kötelesek megismerni és a végrehajtás érdekében szükséges, hatáskörükbe tartozó intézkedéseket megtenni. Ziegler Károly s. k., országos vízügyi főigazgatóhelyettes. Szerk,s,H: Magyar Forradalmi Munkás-e .r.szt Kormány Titkársága. Kiadja: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat. 16142 2 - Zrínyi Nyomda Budapest. V. Bajcsy-Zsilinszky út 78. - Felelős: Bolgár Imre.