Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 28. szám

238 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 28. szám. (2) Az állami szervek szöveges mérlegbe számolóikban, illetve költségvetési beszámolóikban kötelesek számot adni a negyedév (fél év) során magánszemélyektől történt vásárlások miatt teljesített fizetéseikről. (3) Az állami szerv felügyeletét ellátó szerv a magánszemélyektől történő beszerzésekre vonatkozó szabályok betartását az évi rendszeres ellenőrzés keretében köteles ellenőrizni. A Bank — a 158/1955. (P. K 60.) P. M. számú utasításban szabályozott ellenőrzési tevékenysége keretében — a H 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott értékhatárok megtartását a kifizetések alkalmával, az egyéb rendelkezések megtartá sát pedig helyszíni vizsgálatai alkalmával köteles ellenőrizni. A Bank köteles a tapasz-^ talt szabálytalanságokról az állami szerv felügyeletét ellátó szervet esetenként, a magánszemélyektől történő beszerzések alakulásáról és az ellenőrzések eredményeiről pe dig a Pénzügyminisztériumot — a kisiparo sok állami foglalkoztatásának alakulásáról szóló jelentéssel egyidejűleg — negyed évenként tájékoztatni. (4) A Bank tájékoztatása alapján lefolytatott eljárás eredményéről az állami szer vet irányító szerv a Bank értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a Bankot tájékoztatni. 9. §• (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik. (2) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 2.182/1956. (X. 20.) számú minisztertanácsi határozat még érvényben lévő rendelkezései hatályukat vesztik. Vhr. 11. §. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. Kardos Géza s. k., pénzügyminiszterhelyettes. Az országos vízügyi főigazgató 7/1959. (V. É. 6.) O. V. F. számú utasítása az árvíz- és belvízvédekezésnél, valamint a helyi vízkárelhárításnál foglalkoztatottak járandóságairól szóló 15/1957. (IV. 3.) P. M. számú rendelet végrehajtásáról. (Nem teljes szöveg.) A 15/1957. (IV. 3.) P. M. számú rendelet* (továbbiakban: R.) végrehajtása tárgyában az alábbiakat rendelem: Vh. ut. 1. Az árvízvédekezési készültség és a belvízvédekezési készenlét (a továbbiakban: készültség) elrendelé* A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 21. száma közli sétől annak megszűntéig tartó időszakban kell a védekezésnél foglalkoztatottakat az R. és a jelen utasítás rendelkezései szerint díjazni. A munkaviszonyban álló közszolgálati és vállalati dolgozók járandóságai. Vh. ut. 2. Szokásos napi munkaidőként — minden napon — az igénybe vett dolgozó szokásos heti munkaidejének egyhatod részét kell számítani. A szokásos napi munkaidő kiszámításánál közömbös az, hogy az igénybevétel melyik napszakra esik. Ha az igénybevétel idejébe szabad szombat esik és az összevont elszámolás (Vh. ut. 6. pont) alkalmazásával az e napon végzett munka, vagy annak egy része díjazatlanul maradna, a szokásos napi munkaidőnek megfelelő igénybevétel idejére az R. 2. §-a szerint járó díjat kell kifizetni. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni azoknak a dolgozóknak az esetében is, akiknek a szombati munkaideje a szokásos napi munkaidőnél rövidebb. A védekezéshez igénybe vett gépjárművezetők — akiknél a munkaidőt havi keretben szabták meg — a jelen utasítás 9. és 10. pontjában foglaltak szerint díjazandók. Vh. ut. 3. A védelemvezetői törzsbe kizárólag azok tartoznak, akiket a védekező szerv vezetője oda névszerint beosztott. A többi dolgozó részére a központban végzett túlmunkáért az árvíz- és belvízvédekezési hitel terhére sem külön díjazás, sem túlmunkadíj nem folyósítható. A védelemvezetői törzsbe beosztottak szokásos munkaidőn túl végzett védelemvezetési munkája (pl. amelynek egyes szerveknél központi ügyelet, vagy műszaki ügyelet az elnevezése) az R. 2. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint átlagkeresettel díjazandó túlmunka. A védekező szerv vezetője állapítja meg és igazolja, hogy a védelemvezetői törzsbe beosztottak szolgálata védelemvezetési munka volt-e és hogy ennek alapján a szolgálatért mely napokra jár átlagkereset. A védelemvezetői törzsbe, valamint a helyszíni védekezéshez be nem osztott, túlmunkadíjra jogosult központi dolgozók (ügyvitelt ellátók és kisegítők) csak a védekező szerv rendes költségvetésében biztosított keret erejéig részesíthetők túlmunkadíjban. Vh. ut. 4. A védelemvezető köteles a dolgozók megfelelő időközökben történő váltásáról és pihenésük biztosításáról gondoskodni. A váltást oly módon kell megszervezni, hogy a beosztott dolgozók nem díjazható túlmunkát ne végezzenek. Vh. ut. 5. Az R. 2. § (2) bekezdésének a pihenésben töltött idő díjazását tiltó rendelkezését a túlmunka és a készenlét díjazásánál úgy kell érvényesíteni, hogy napi 8 órára (a pihenésre biztosítandó időre) semmiféle díjazást nem szabad fizetni. Az R., illetőleg a jelen utasítás szerint nem díjazható rendkívüli teljesítmények a védekezéssel kapcsolatos jutalmazásoknál vehetők figyelembe. Vh. ut. 6. Az R. alapján folyósítható járandóságokat naptári dekádonként (a hónap 1—10.. 11—20. és 21—31. napjaira) összevontan kell elszámolni. Egy-egy dekádon belül a túlmunka, ügyelet és készenlét díjazható időtartamát, illetőleg a nem díjazható napi 8 órás pihenőidőt napi átlagban kell számításba venni. Az összevont elszámolás biztosítja, hogy a dolgozókat a díjazható munkaidőnek a védekezés egyes napjain esetleg előforduló szükségszerű túllépése miatt hátrány ne érje. Az R. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerint naponta fizethető 48 Ft, azaz 16 órai szolgálatnak megfelelő készenléti díj folyósítására csak egy-egy napon kerülhet sor pl. olyan esetben, amikor a dolgozó a következő napon nem teljesít ügyeleti, vagy készenléti szolgálatot. Átlagban azonban készenléti díj sem jár napi 8 óránál hosszabb időre. A napi 8 órai készenléti díj egyébként maximum, amely csak akkor jár, ha a dolgozó a szokásos munkaidőn túl csak készenléti szolgálatot teljesít, tehát különdíjazásra jogosító túlmunkát nem végez. Vh. ut. 7. A heti pihenőnapon (vasárnapon) való igénybevétel esetén — tekintet nélkül arra, hogy az igénybevétel munka, ügyelet, vagy készenlét céljából történik —. az Mt. V. 81. §-ában foglaltaknak megfelelően, lehetőleg