Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 28. szám

234 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. A minisztériumok, országos hatáskörű szervek, megyei tanácsok végrehajtó bizottságai kötelesek évente egyszer kollégiumi, illetve végrehajtó bizottsági ülésen megtárgyalni a bejelentések és panaszok intézését és határozatot hozni a szükségesnek látszó intézkedések megtételére. A miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői, megyei tanács vb. elnökei negyedévenként kötelesek személyesen beszámoltatni a panaszügyi előadót, a panaszügyek intézéséről. 4. A panaszintézés során a tényállás pontos megállapítására, törvényes érdemi elbírálásra és alapos meggyőző válaszra, s indokolt esetben a sérelem gyakorlati orvoslására kell törekedni. Az ügyintézés gyorsítása, a bürokrácia csökkentése érdekében a szervek minden lehetséges alkalommal éljenek az 1957. évi IV. törvény 43. §-ában biztosított lehetőséggel. Következetesen érvényt kell szerezni a törvény azon rendelkezésének, hogy a panaszokat nem a panaszlott, hanem a felettes szervnek kell megvizsgálni. A felügyeletet ellátó szervek kötelesek általános vizsgálataik vagy célvizsgálataik alkalmával a panaszok érdemi intézését is ellenőrizni és a szükséges intézkedéseket megtenni. A Minisztertanács Titkársága Tanácsszervek Osztálya rendszeresen ellenőrizze a tanácsoknál a panaszok intézését. 5. Szükséges, hogy a sajtó megfelelően foglalkozzon a panaszügyek intézésével. A napilapok és elsősorban a megyei lapok adjanak tájékoztatást az 1957. évi IV. törvény idevonatkozó szakaszairól, hogy azokat a lakosság megfelelően megismerhesse. A továbbiakban — elsősorban a megyei lapok — a szükséghez képest, de legalább havonta egyszer foglalkozzanak a tanácsszervek panaszügyi munkájával és mutassák be a sajtó hasábjain egyes konkrét eseteken keresztül, hogyan intézkedik a tanács a hozzá benyújtott panaszügyekben. Ez növeli a tanács tekintélyét és növeli a tanács kapcsolatát a lakossággal. A sajtóban foglalkozni kell azokkal a vezetőkkel, akik a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal jól foglalkoznak és biztosítják a maguk területén a gyors elintézést. Szükséges továbbá, hogy a lakosság többségét érintő jogszabályokról a lakosság a sajtón keresztül alapos tájékoztatást kapjon. Az ilyen jellegű tájékoztatás számos beadvány elejét veheti. 6. Az állami szervek vezetői, a tanácsok vb. elnökei nagyobb gondot fordítsanak a dolgozók beadványainak, panaszainak intézésére, azt ne személyük ellen irányuló támadásnak tekintsék, hanem a vezetésük alatt álló apparátus munkájának bírálataként, mely vezető tevékenységüket segíti. Ezért úgy foglalkozzanak a panaszügyek intézésével, mint a lakosság véleményének megnyilvánulásával s e munkát a vezetők esetenként maguk is ellenőrizzék és helyetteseikkel ellenőriztessék. Apró Antal s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese. Miniszteri rendelet és utasítás A pénzügyminiszter 11 1959. (IV. 9.) P. M. számú rendelete az állami szervek magánszemélyektől történő árubeszerzéseiről, valamint ingatlanvásárlásairól szóló 2/1959. (I. 3.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról. A 2/1959. (I. 3.) Korm. számú rendelet (a továtn biakban: R.) 9. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a R. végrehajtására — annak szövegét e helyütt is közölve — a következőket rendelem: [A vastag betűkkel szedett szöveg a Kormány* rendelet, a vékonyabb betűkkel szedett szöveg pedig a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseit tartalmazza.] 1. §• Állami vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv, továbbá költségvetési szerv, valamint ezek jóléti, szociális, kulturális és sport intézménye (a továbbiakban: állami szerv) anyagok, termelőeszközök és egyéb áruk megvételére (a továbbiakban: árubeszerzés), továbbá ingatlanvásárlásra, valamint bérletre magánszeméllyel szerződést csak a jelen rendelet szabályai szerint köthet. Vhr. 1. §. A R. alkalmazása szempontjából a magánszemélyekkel azonos elbírálás alá tartozónak kell tekinteni a szövetkezete-* ket, valamint az állami szervnek nem minősülő egyéb szervezeteket (munkaközösség geket, társulásokat stb.) is, ha a szerződés megkötése a szervezet engedélyezett működési körén kívül esik. 2. §. A jelen rendelet rendelkezései nem vonatkoznak: a) a kereskedelmi és közétkeztetési vállalatok-* nak feladatkörükbe tartozó és magánszemélyektől történő áruvásárlásaira; b) a felvásárlásra és a termelési szerződésekre} c) a haszon- és tenyészállatvásárlásra; d) a múzeumok, népművészeti intézmények, egyetemek, egyetemi könyvtárak és levéltárak gyűjteményeinek növelését szolgáló beszerző" sekre; e) a szellemi szolgáltatás igénybevételére; f) a fuvarozásra; g) a bizományi tevékenységet végző állami xáU lalatok vásárlásaira; h) a közületek étkeztetési célt szolgáló napi élei-* miszer beszerzéseire; i) a jogszabály szerint műalkotásnak minősített képzőművészeti vagy iparművészeti tárgy beszer* zésére,