Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)
1959 / 27. szám
27. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 223 meg, a termeltető követelését bírói úton köteles érvényesíteni. Az elemi kárt a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szerve által kiállított okirattal kell — az akadályközlésre a szerződésben megállapított határidőn belül — igazolni. c) Állatnevelési és hizlalási, valamint terményértékesítési szerződéseknél az állat elhullása vagy kényszervágása, illetőleg terméskiesés esetén az adósnak előlegtartozása megfizetésére — függetlenül attól, köt-e későbbi időpontra szóló állatnevelési vagy hizlalási, illetőleg terményértékesítési szerződést — a szerződésben megjelölt teljesítési határidőt követő 6. hónap végéig halasztást lehet adni. Ha az adós előlegtartozását az így megjelölt időpontig sem fizeti meg, a követelést bírói úton kell érvényesíteni. d) Egyes rendkívüli, méltányos esetekben a termeltető, illetőleg a megrendelő vállalat vezetője a Magyar Nemzeti Bank területi irodájának vezetőjével egyetértésben az adós mezőgazdasági termelőszövetkezetnek vagy termelőszövetkezeti csoportnak legfeljebb kétéves halasztást engedélyezhet, ha az adós a termeltetővel, illetőleg megrendelővel mindkét esztendőben termelési, illetőleg terményértékesítési szerződést köt. e) Mezőgazdasági termelőszövetkezet ellen a termelési, illetőleg a terményértékesítési szerződésekből eredő követelések behajtására csak a Magyar Nemzeti Bank és a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya előzetes hozzájárulásával lehet bírósági eljárást indítani. A Magyar Nemzeti Banknak és a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának a perléssel kapcsolatos feladatát, illetőleg eljárását a szerződéses termelést, illetőleg terményértékesítést irányító miniszterek, a pénzügyminiszterrel és az érdekelt más miniszterekkel egyetértésben szabályozzák. 2. A termeltető, illetőleg megrendelő vállalatnak (földművesszövetkezetnek) azt a dolgozóját, aki beosztásánál fogva köteles az 1. pont szerinti intézkedések megtételére, vagy az intézkedések ellenőrzésére, mulasztás esetén a fegyelmi felelősségrevonáson kívül az általános szabályok szerint (Mt. V. 191. §) az okozott kár megtérítésére kell kötelezni. 3. A Magyar Nemzeti Bank a termeltető, illetőleg megrendelő hiteleinek lejáratát az előlegtartozások rendezésére a fentiek alapján megállapított időpontig meghosszabbíthatja. IV. Hatálybalépés. A jelen határozat kihirdetése napján lép ha-i tályba; egyidejűleg a szerződéses termeltetésről szóló 1.078/1957. (IX. 18.) Korm. számú határozat hatályát veszti. Dr. Münnich Ferenc s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1.012 1959. (IV. 6.) számú határozata az állami és a társadalmi szervek, valamint a szövetkezetek által használt gépjárművek bejelentéséről. I. 1. A jelen határozat hatálya a Néphadsereg, valamint a Belügyminisztérium fegyveres testű-* létei kivételével kiterjed az államhatalom és az államigazgatás szervei, intézetei, intézményei, valamint az állami vállalatok (a továbbiakban: állami szervek), továbbá a szövetkezetek és tár-* sadalmi szervezetek által üzembentartott közúti gépjárművekre (a motorkerékpárok kivételével) és a pótkocsikra (a továbbiakban: gépjárművek), úgyszintén az üzemanyag edényzetre. II. 2. Az állami és társadalmi szerveknek, valamint a szövetkezeteknek állandó gépjárműtelep-' helyenként külön-külön egy példányban bejeién-; tést kell tenniük a) a használatukban levő összes gépjárművekről és üzemanyag edényzetről az 1959. évi május hó 31. napjáig, az 1959. évi május hó 20-i állapotnak megfelelően, ezt követően faj ugyancsak a használatukban levő összes gépjárművekről és üzemanyag edényzetről minden év január hó 31. napjáig, a január 20-i állapotnak megfelelően, c) az előző pontokban megjelölt határidőt követően minden hónap utolsó napjáig a telephely gépjármű állományában évközben bekövetkezett, illetőleg bekövetkezhető és a 3. pontban felsorolt változásokról. 3. A 2. c) pont értelmében bejelentést kell tenni, ha