Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 25. szám

212 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám. (2) A nyomozás során elrendelt előzetes letartóztatás vagy őrizetbevétel miatt panasznak van helye. A panasznak nincs halasztó hatálya. 14. §. (1) A nyomozó szerv az ügyész utasítása vagy határozata ellen a felettes nyomozó szerv útján a felettes ügyészhez panaszt jelenthet be. (2) A panasznak nincs halasztó hatálya. IV. fejezet. A bíróságok tevékenységének törvényessége feletti felügyelet. 15. §. (1) Az ügyész köteles ügyelni arra, hogy a bíróságok határozatai a Magyar Népköztársaság törvényeinek megfeleljenek. (2) E feladat megvalósítása érdekében az ügyész: a) büntető ügyekben a bíróság előtt vádat képvisel és a tárgyaláson indítványt tesz; b) polgári peres vagy nem peres eljárást indíthat, ha az állam, az állami, gazdasági és társadalmi szervek vagy az állampolgárok jogainak védelme megkívánja, — kivéve, ha a jogszabály értelmében valamely jog kizárólag meghatározott személy által vagy kizárólag személyesen érvényesíthető; c) a törvényesség érdekében polgári peres és nem peres eljárás bármely szakában felléphet; d) bármely büntető vagy polgári ügy iratait magához kérheti annak megvizsgálása végett, hogy az eljárás és a határozatok megfelelnek-e a törvényeknek; e) a törvényben meghatározott per- és jogorvoslatokkal él, ha a bíróság határozata törvénysértő vagy megalapozatlan; /) vizsgálhatja, hogy a polgári peres ügyekben hozott bírósági határozatok végrehajtása kellő időben, a törvényeknek megfelelően történik-e. V. fejezet. A büntetésvégrehajtás törvényességének felügyelete. 16. §. (1) Az ügyész köteles ügyelni arra, hogy a büntetőbírósági határozatok végrehajtása kellő időben, a törvényeknek megfelelően történjék. (2) Az ügyész a büntetésvégrehajtás törvényességének felügyelete során: a) ellenőrizheti, hogy az illetékes szervek a törvényeknek megfelelően és kellő időben hajtják-e végre a büntetőbírói határozatokat; b) bármely időpontban ellenőrizheti a börtönöket és büntetésvégrehajtási munkahelyeket, megvizsgálhatja a fogvatartás körülményeit, megtekintheti a fogvatartási okmányokat; c) meghallgathatja a letartóztatottakat, illetve felülvizsgálhatja az általuk beadott panaszokat; d) megtekintheti a büntetés végrehajtási szervek által kiadott, a fogvatartás körülményeit és rendjét szabályozó utasításokat, (3) A büntetésvégrehajtási szervek vezetői kötelesek az ügyésznek a törvények megtartására és a letartóztatottak fogvatartásának körülményeire vonatkozó rendelkezéseit végrehajtani. A büntetésvégrehajtási szervek vezetői az ügyész utasításai ellen felettes szerveik útján a felettes ügyészhez tehetnek panaszt. A panasznak nincs halasztó hatálya. 17. §. Az ügyész köteles nyomban szabadlábra helyezni azokat, akiket törvényes határozat nélkül vagy a határozatban megjelölt időponton túl tartanak fogva. VI. fejezet. Az ügyészi szervezet. Az ügyészségi alkalmazottak kinevezése, elbocsátása és fegyelmi felelőssége. 18. §. (1) A Magyar Népköztársaság ügyészségei egységes, központosított szervezetet alkotnak, amelyben a szervek szigorú alárendeltsége érvényesül. (2) Az ügyészségi szervezetet a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze vezeti és irányítja. [Alkotmány 43. § (4) bekezdés.] (3) A legfőbb ügyész helyetteseit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevezi ki. 19. §. (1) A Magyar Népköztársaság ügyészi szervei: a Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészsége, a megyei főügyészségek, illetve a Fővárosi Fő-» ügyészség, a járási, városi, fővárosi-kerületi, összevont városi-járási ügyészségek. (2) A megyei főügyészségek élén a megyei főügyészek, a fővárosi főügyészség élén a fővárosi főügyész, a járási, városi, fővárosi-kerületi ügyészségek élén pedig a járási, városi, kerületi vezető ügyészek állnak. (3) Az ügyészi szerveknél ügyészek, nem teljes ügyészi jogokat gyakorló ügyészségi fogalmazók és ügyészségi nyomozók működnek. (4) A Magyar Népköztársaság katonai ügyészségei: a katonai főügyészség, a területi katonai ügyészségek és az egyes magasabb katonai egységek ügyészségei. (5) A katonai főügyészség élén a katonai főügyész áll, akit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevez ki. Működését illetően a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének van alárendelve és annak helyettese. 20. §. (1) Az ügyészeket a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki. A legfőbb ügyész nevezi ki az ügyészségi fogalmazókat és ügyészségi nyomozókat is. (2) A legfőbb ügyész az (1) bekezdésben meghatározott kinevezési jogát katonai ügyészek (fogalmazók, nyomozók) vonatkozásában a honvédelmi