Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)
1959 / 25. szám
25. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 209 (3) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az (1) bekezdésben meghatározott esetekben is a másodfokú fegyelmi tanácshoz van helye fellebbezésnek. (4) A munkaviszonyban álló orvos a másodfokú fegyelmi tanács határozata ellen keresettel fordulhat a bírósághoz azokban az esetekben, amikor a vele szemben hozott fegyelmi határozat ellen a Munka Törvénykönyve alapján a bírósághoz keresetnek van helye. VI. Vegyes rendelkezések. 39. §. A gyógyító tevékenységgel kapcsolatosan ajándék tiltott elfogadása (BHÖ 120. pontja) rniart csak akkor lehet büntető eljárást indítani, ha az orvosetikai bizottság vagy az egészségügyi miniszter hivatalból vagy a károsult bejelentésére feljelentést tesz. 40. §. Az 1948. évi XLVIII. törvény 49. §-ának (5) bekezdése [BHÖ 188. pontjának (4) bekezdése] helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A jelen § alkalmazásában orvosi gyakorlatra jogosultnak azt a személyt kell tekinteni, akinek hazai egyetemen szerzett vagy külföldi egyetemen szerzett és szabályszerűen honosított orvosi oklevele van, feltéve, hogy nem áll az orvosi gyakorlattól eltiltást kimondó jogerős büntetőbírósági ítélet hatálya alatt." 41. §. (1) Szabálysértést követ el és 3000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható az az orvos, aki a) orvosi oklevélhez kötött tevékenységet fejt ki annak ellenére, hogy az orvosok nyilvántartásába nincs felvéve, b) orvosi magángyakorlatot erre való jogosultság nélkül folytat. (2) A szabálysértés miatt az eljárás a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik. 42. §. (1) A jelen törvényerejű rendelet rendelkezései a fegyveres testületek állományában tényleges szolgálatot teljesítő orvosokra csak a fegyveres testületen kívül betöltött állásukkal, valamint a magángyakorlatukkal kapcsolatban terjednek ki. (2) Az (1) bekezdésben említett orvosokkal szemben a fegyveres testületen kívül betöltött állásukkal, valamint a magángyakorlatukkal kapcsolatban is a fegyveres testületek tagjaira vonatkozó fegyelmi szabályok szerint kell a fegyelmi eljárást lefolytatni. (3) A fegyveres testületek által teljes munkaidővel alkalmazott polgári orvosokkal szemben az itt betöltött állásukkal kapcsolatban a fegyveres testületek polgári dolgozóira vonatkozó fegyelmi szabályok szerint, az egyéb alkalmazásukkal, valamint az esetleges magángyakorlatukkal kapcsolatban, úgyszintén a nem teljes munkaidővel alkalmazott polgári orvosokkal szemben pedig a jelen törvényerejű rendelet rendelkezései alapján kell a fegyelmi eljárást lefolytatni, 43. §. Felhatalmazást kap a közlekedés- és postaügyi miniszter, hogy a felügyelete alá tartozó in-* tézményekben alkalmazott orvosoknak szolgálatukkal kapcsolatos tevékenységét a végrehajtás során az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a jelen törvényerejű rendelettől eltérően is szabályozhassa. 44. §. (1) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésének napját a Minisztertanács állapítja meg. (2) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. A Minisztertanács a jelen törvényerejű rendeletben foglalt felhatalmazásokon túlmenően egyes kérdések szabályozására az egészségügyi minisztert felhatalmazhatja. (3) A 2.550/1945. (VI. 3.) M. E., a 25/1952. (III. 30.) M. T. és a 47/1958. (VIII. 17.) Korm. számú rendelet a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével hatályát veszti. Dobi István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kristóf István s. k.t a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1959. évi 9. számú törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ügyészségéről. I. fejezet. Alapvető rendelkezések. 1. §. A Magyar Népköztársaság Alkotmányának 42. §-a szerint: „(1) A törvényesség megtartása felett a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze őrködik. (2) A legfőbb ügyész e jogkörében ügyel arra, hogy a minisztériumok, az alájuk rendelt hatóságok, hivatalok, intézmények és egyéb szervek, az államhatalom helyi szervei, valamint a polgárok a törvényeket megtartsák. (3) A legfőbb ügyész gondoskodik arról, hogy a Magyar Népköztársaság rendjét, biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető mindennemű cselekmény következetesen üldöztessék." 2. §. (1) A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészét az Országgyűlés választja hat évi időtartamra. Az Országgyűlés a legfőbb ügyészt visszahívhatja. (2) A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős és működéséről beszámolni köteles. [Alkotmány 43. § (1)—(2) bekezdés.] 3. §. A legfőbb ügyész: a) tanácskozási joggal részt vesz az Országgyűlés, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ülésein, valamint a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésein;