Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 22. szám

190 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám. A kitöltött nyomtatványhoz csatolni kell a tanuló önéletrajzát, iskolaorvosi bizonyítványát, továbbá a szülők (eltartók) vagyoni helyzetét és jövedelmét tanúsító igazolásokat. A régebben érettségizettek, továbbá a középiskolák esti vagy levelező tagozatain ez évben érettségizők a munkaadójuk és a munkahelyük szerint illetékes társadalmi szervek (a párt, illetve a KISZ és a szakszervezeti bizottság) írásos javaslatát és — az érettségizettek — érettségi bizonyítványukat is csatolják. Az érdekelteket a jelentkezéshez szükséges nyomtatvánnyal a középiskola látja el. Az ez évben rendszeresített jelentkezési nyomtatvány használata kötelező. A régebben érettségizettek is érettségiztető iskolájuk útján jelentkezhetnek felvételre; azonban a három éve vagy annál régebben érettségizettek, továbbá az agrárfelsőoktatási intézmények tangazdaságaiban előzetes fizikai termelőmunkát végzők munkahelyükön keresztül is kérhetik felvételüket. A kitöltött és az előírt mellékletekkel felszerelt felvételi kérelmeket április 10-ig kell eljuttatni a középiskola Igazgatójához. Az agrárfelsőoktatási intézmények tangazdaságaiba, előzetes fizikai termelőmunkára is az itt szabályozott módon lehet pályázni. (A pályázók iratait az illetékes agrárfelsőoktatási intézmény vezetőjéhez kell továbbítani.) V. A felvételre ajánlott tanulóknak júliusban, az egyetem által meghatározott napon, felvételi vizsgán kell megjelenniük. A felvételi vizsgatárgyak tematikáját a „Felsőoktatási intézményeink" c. tájékoztató füzet tartalmazza. A felvételi bizottság döntéséről az egyetem (a tanítőilletve az óvónőképző intézetbe pályázók esetében a megyei — megyei jogú városi — tanács vb. művelődésügyi osztálya) írásban értesíti a tanulókat, továbbá — a felvettek esetében — a középiskolák igazgatóit. A középiskolákban folyó iskoláztatási munka ellenőrzésére, az iskoláztatási bizottságok által elutasítottak fellebbezési panaszának kivizsgálására, valamint a tanító-, illetve az óvónőképző intézetekbe pályázó tanulók jelentkezési kérelmének elbírálására megyei (megyei jogú városi) bizottságot kell alakítani, a művelődésügyi osztály vezetőjének személyes elnökletével. E bizottság tagjai: az MSZMP megyei bizottságának megbízottja, a KISZ megyei titkára vagy megbízottja, a Pedagógus Szakszervezet megyei elnöke és a Hazafias Népfront megyei titkára. (A társadalmi és a politikai szerveket az osztályvezető kérje fel a bizottság munkájában való részvételre.) A megyei bizottság megsemmisítheti a hatáskörébe tartozó iskoláztatási bizottságok döntéseit a továbbtanulásra ajánlott, illetve az elutasított bármelyik tanuló ügyében. A fellebbezési eljárás végeredményeként továbbtanulásra ajánlott tanulók iratait, illetve a középiskolai bizottság által továbbtanulásra ajánlott tanulók ügyében hozott elutasító állásfoglalást — a döntés alapjául szolgáló indokokat is közölve és a korábbi téves megállapításokat helyesbítve — a megyei (megyei jogú városi) bizottság legkésőbb július l-ig beérkezően továbbítsa az illetékes egyetemhez, a felülvizsgálatra hivatkozva. llku Pál s. k., művelődésügyi miniszterhelyettes. Vegyes rendelkezések Az állami gazdaságok 1959. évi mezőgazdasági és iparitanuló szerződtetéseiről. (Nem teljes szöveg.) A mezőgazdasági termelés fejlődésének egyik jelentős feltétele, hogy képzettséget igénylő munkákat szakmunkások végezzenek. Az állami gazdaságok előtt álló nagy termelési és politikai feladatok szükségessé teszik az előző évihez viszonyítva lényegesen nagyobb létszámú mezőgazdasági tanuló szerződtetését. Az egyes szakmákban a tanulmányi idő — hasonlóan az ipari tanulóképzéshez — általában három év. A mezőgazdasági szakmunkás képesítés az iparival egyenértékű. A képesített szakmunkások foglalkoztatásáról a szerződtető gazdaságok gondoskodnak. A tanulószerződtetések végső határideje: 1959. augusz* tus 15. Az előzetesen jelentkezők a szerződtetésnél természetesen előnyben részesülnek. Ugyancsak előnyben részesítik a gazdaságok a tanulószerződtetésnél azokat a közel lakó fiatalokat, akik a szakmai tanulmányaik során rendszeresen hazulról járhatnak be munkahelyükre. Altalános tudnivalók. Jelentkezési feltételek: Mezőgazdasági és ipari tanulónak azok a 14—16 éves fiatalok jelentkezhetnek, akik legalább az általános iskola nyolc osztályát eredményesen végezték el és egészségileg a választott szakmai követelményeknek megfelelnek. 1959. évben kivételesen alacsonyabb végzettségű fiatalok is jelentkezhetnek, amennyiben az egyéb feltételeknek megfelelnek és írásban kötelezik magukat az általános iskola esti, vagy levelező úton történő eredményes elvégzésére. A tanulóképzés formája: Arra alkalmas termelést irányító állami gazdaságban, megfelelő szakfelügyelet mellett évente nyolc-kilenc hónap gyakorlati munka, három-négy hónap — általában a téli időszakban — bentlakásos elméleti képzés. Tanulók bérezése és természetbeni juttatások: A szerződött tanuló havi keresete — munkakörének és tanuló idejének megfelelően — 500—800 Ft, a tanuló időbért és a szakma elsajátítása, az életkori sajátosságok figyelembe vételével engedélyezett teljesítménybért alapulvéve. Ehhez hozzájárul a gazdaság étkezési, pénzügyi támogatása. (A felnőtt dolgozók általában napi 8 Ft-ért részesülnek háromszori étkezésben, a tanulók számára a különbözetet — mintegy havi 210—250 Ft-ot — a gazdaság téríti.) A háromszori étkezésért a térítés csak az I. évben napi —,80 Ft, II. évben napi 1,40 Ft, III. évben napi 2,— Ft. Természetbeni juttatás a munkakörnek megfelelően: munkaruha, védőruha, valamint tankönyv, tanszerek, egyensapka. A jó tanulmányi eredményt elérő és eredményesen dolgozó mezőgazdasági tanulók középiskolai továbbtanulásáról a termelési igazgatóságok intézményesen gondoskodnak. Kivételes eredményeket felmutató tanulókat még a tanuló idő félbeszakításával is javasolhatnak gimnáziumi és technikumi felvételre.