Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 22. szám

22. szám. TANÁCSOK. KOZI.ONYE 183 46. §. (1) Az állam iránti és egyéb kötelezettségek teljesítése, valamint az alapok kielégítése után fennmaradó jövedelmet olymódon kell felosztani, hogy abból a tagok és családtagok túlnyomó részben munkájuk alapján — a teljesített munkaegységek arányában — részesüljenek és annak csak kisebb részét lehet földjáradékra fordítani. (2) A földjáradék mértékét úgy kell megállapítani, hogy a földjáradék a termelőszövetkezetbe bevitt, saját föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után — a közgyűlés határozatától függően — 5—10 kg búza állami felvásárlási áron számított forintértéke legyen. A földjáradékból a földadót nem lehet levonni. A kataszteri tiszta jövedelemnek a földjáradék megállapításánál figyelembe vehető mértéke — a 25. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel — kat. holdanként nem haladhatja meg a 16 aranykoronát, a földjáradék címén kifizetésre kerülő összeg pedig nem lehet több, mint a tagok között lüosztható részesedés bevitt földekre eső részének 25 százaléka. (3) A földjáradék összegének sérelmes megállapítása, vagy kifizetésének megtagadása miatt a tag a termelőszövetkezeti döntőbizottsághoz fordulhat. 47. §. A tagok jövedelemrészesedésére a végzett munka arányában a termelőszövetkezet évközben előleget folyósíthat. A termelőszövetkezet szervei. 48. §. (1) A termelőszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot. (2) A közgyűlés a jogszabályok rendelkezései és az alapszabály megtartásával a termelőszövetkezetet érintő bármely kérdésben jogosult dönteni. (3) Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása; b) döntés a tagok felvételéről, kilépésének elfogadásáról és kizárásáról; c) a termelőszövetkezet elnökének, a vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása, elmozdítása és visszahívása; d) a termelési terv és a bevétel-kiadási költségvetés, valamint a zárszámadás megvitatása, elfogadása, illetőleg módosítása, határozathozatal a jövedelem felosztása és a veszteség viselése felől; e) döntés a jelentősebb szerződések megkötése vagy jóváhagyása felől; f) döntés a tagok által bevitt vagyontárgyak átvételéről és az ellenérték megállapítása; g) a földjáradék mértékének megállapítása; h) a tagsági viszonnyal kapcsolatosan a termelőszövetkezet és tagja között felmerült viták eldöntése, a 15. § (3) bekezdésében szabályozott eset kivételével; i) döntés a termelőszövetkezet egyesüléséről; j) mindaz, amit jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. (4) A (3) bekezdés b), g) és h) pontja alapján, továbbá az /) pont szerint a bevitt vagyontárgyak ellenértékének megállapításáról hozott határozat ellen— a felvételi kérelmet elutasító határozat kivételével — az érdekelt tag harminc napon belül a termelőszövetkezeti döntőbizottsághoz fordulhat. 49. §. (1) A közgyűlés — ha a jelen törvényerejű rendelet kivételt nem tesz — határozatképes, ha azon a tagoknak legalább kétharmada jelen van. (2) Ha a jelen törvényerejű rendelet vagy az alapszabály másként nem rendelkezik, a közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Kétharmados szótöbbség (minősített többség) szükséges a 18. §-ban, a 23. §. (2) bekezdésében, a 48. § (3) bekezdésének a) és i) pontjában, az 56. § (1) bekezdésében, valamint a 68. § (1) bekezdésében megjelölt esetekben. A tagok csak személyesen szavazhatnak. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (3) Ha a közgyűlés a megjelentek számára tekintettel nem határozatképes, azonos napirenddel legkésőbb harminc napon belül újabb közgyűlést kell összehívni. Ez a közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, kivéve a minősített többség döntésére fenntartott ügyeket. 50. §. (1) A közgyűlést az alapszabályban meghatározott időközökben, de legalább három havonként, továbbá akkor kell összehívni, ha: a) a termelőszövetkezet gazdálkodásának érdeke megkívánja; b) az ok és a cél megjelölésével a tagok 10 százaléka — de legalább öt tag —, az ellenőrző bizottság, vagy a járási (járási jogú városi, városi kerü-* leti; a továbbiakban: járási) tanács végrehajtó bizottsága írásban kéri, c) a vezetőség vagy az ellenőrző bizottság taglétszáma a jelen törvényerejű rendeletben, illetőleg az alapszabályban meghatározott legkisebb mérték alá csökken, vagy azok kiegészítése egyéb okból szükséges. (2) A közgyűlés összehívása a vezetőség feladata. Ha a vezetőség e kötelezettségét nem teljesiti, a közgyűlés összehívása iránt a járási tanács végre-* hajtó bizottsága intézkedik. 51. §. (1) Ha a termelőszövetkezet taglétszáma vagy a települési viszonyok indokolttá teszik, az alapszabály a közgyűlés jogkörét egészben vagy részben küldöttgyűlésre ruházhatja. (2) A termelőszövetkezeti közgyűlés küldötteit — az alapszabály előírása szerint — legfeljebb egy évi időtartamra a tagok közül kell választani. A küldöttek jogaikat csak személyesen gyakorolhatják. (3) A küldöttgyűlésre egyébként — ha jogszabály vagy az alapszabály másként nem rendelkezik — a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 52. §. (1) Ha a közgyűlés határozata jogszabályba vagy alapszabályba ütközik, annak megsemmisítését bármely tag, a járási mezőgazdasági osztály vagy az ügyész a termelőszövetkezeti döntőbizottságnál kérheti. (2) A határozat megsemmisítése nem sértheti a jóhiszeműen szerzett jogokat.