Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 22. szám

I 22. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 179 (2) A tag köteles az alapszabály rendelkezéseit, a közgyűlés és a vezetőség határozatait megtartani, illetőleg végrehajtani, a termelőszövetkezet céljainak megvalósítása érdekében meghatározott feladatokat teljesíteni; fokozott gondossággal őrködik a közös vagyon felett és közreműködik annak gyarapításában. (3) A termelőszövetkezeti tag munkaviszonyt kizárólag ideiglenes jelleggel, a termelőszövetkezet vezetőségének előzetes hozzájárulásával létesíthet. A termelőszövetkezetbe belépett kisiparos — az alapszabályban kötelezően megállapított munkaegységek teljesítése mellett, a közgyűlés hozzájárulásával — a lakosság részére is végezhet szolgáltató jellegű ipari tevékenységet. X3. §. Ha a tag az alapszabályt vagy a munkarendet megsérti, vele szemben elsősorban nevelő jellegű társadalmi rendszabályt, szükség esetén fegyelmi felelősségre vonást kell alkalmazni. 14. §. (1) A termelőszövetkezet tagja a termelőszövetkezetnek vétkesen okozott kárt köteles megtéríteni. (2) Ha a tag a kárt széndékosan vagy súlyos gondatlanságból idézte elő, vagy a kártokozó magatartás bűncselekménynek minősül és e miatt ellene büntető eljárás indult, kártérítési felelőssége a kár teljes mértékéig terjedhet. Egyéb esetekben a tag kártérítés címén legfeljebb az előző évi, egy tagra eső átlagmunkaegység-részesedés értékének egy havi összege erejéig felel. (3) A kártérítés összegének megállapításánál az okozott kár nagysága mellett figyelembe kell venni a vétkesség fokát, a tag vagyoni helyzetét, családi körülményeit és a termelőszövetkezetben végzett munkáját. (4) A Minisztertanács a vagyonkezeléssel megbízott terme]őszövetkezeti tagok anyagi felelősségét a fenti rendelkezésektől eltérően is szabályozhatja. 15. §. (1) Ha az okozott kár egy éven belül a 300 forintot nem haladja meg, a kártérítési kötelezettség megállapítása a vezetőség hatáskörébe tartozik. (2) Ha az okozott kár egy éven belül 300 forintot meghalad, a kártérítésre kötelezés kérdésében a közgyűlés határoz. (3) Ha a károkozás folytán büntető eljárás is indult, a kártérítési követelés érvényesítése bírósági útra tartozik. (4) A vezetőségnek kártérítési kötelezettséget megállapító határozata ellen a közgyűléshez, a közgyűlésnek elsőfokon hozott határozata ellen pedig a határozat közlésétől számított harminc napon belül a termelőszövetkezeti döntőbizottsághoz (70. §) lehet fordulni. A közgyűlésnek másodfokon hozott határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. 16. §. (1) A termelőszövetkezet a tagjának okoBott kárt a polgári jog szabályai szerint tartozik megtéríteni. (2) A kár megtérítése felől a közgyűlés határoz, határozata ellen a határozat közlésétől számított harminc napon belül a termelőszövetkezeti döntőbizottsághoz lehet fordulni. 17. §. (1) A termelőszövetkezetből a belépést követő három évig nem lehet kilépni. A kilépési szándékot legalább hat hónappal a gazdasági ev vége előtt a vezetőségnél be kell jelenteni; a bejelentés elfogadása felől a közgyűlés határoz. A kilépő a gazdasági év végéig köteles a közös munkában résztvenni, ez alól azonban a közgyűlés őt felmentheti. (2) Rendkívüli ok miatt (családtag elhalálozása, házasságkötés, állami vagy társadalmi megbízatás stb.) a tag a közgyűlés hozzájárulásával az (1) bekezdésben megállapított időpont, illetőleg a gazdasági év vége előtt is kiléphet a termelőszövetkezetből. 18. §. A közgyűlés kizárhatja a tagot, ha a) a Népköztársaság, a népgazdaság rendje vagy a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűntett miatt jogerősen három évet meghaladó börtönbüntetésre ítélik: b) a munkafegyelmet ismételten és súlyosan megsérti; c) a termelőszövetkezetnek szándékosan vagy súlyos gondatlanságból számottevő anyagi kárt okoz; d) termelőszövetkezeti taghoz méltatlan életmódot folytat; e) ismételt figyelmeztetés ellenére is a törvényes kereteket (27—30. §) meghaladó háztáji gazdálkodást folytat; f) a vezetőség engedélye nélkül munkaviszonyt létesít és azt a vezetőség ismételt felhívására sem szünteti meg. 19. §. A termelőszövetkezeti tagság megszűnése esetén (kilépés, kizárás, halál) a volt taggal (örökösével) a gazdasági év végén el kell számolni. Az elszámolás módját a földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendelettel szabályozza. Földbeviteli kötelezettség. 20. §. (1) A tag köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében vagy bármilyen más törvényes jogcím alapján használatában lévő összes földet — ideértve a legelő- és erdőilletőséget is — a termelőszövetkezet közös használatába adni, kivéve a törvényesen vissza-* tartható háztáji földet [23. § (1) és (3) bekezdés]; (2) A beviteli kötelezettség arra a földre is kiterjed, amelyet a tag vagy a vele közös háztartásban élő családtag a termelőszövetkezetbe történt belépése után tulajdon vagy haszonélvezet jogcímén szerez. (3) Szülői felügyelet, gyámság vagy gondnokság alatt álló személy földjét csak gyámhatósági hoz-» zájárulással lehet termelőszövetkezet közös hasz* nálatába adni.