Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 20. szám

166 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám. szabályozást adni, amely az életben felmerülő valamennyi, előre nem látható eset megítélését csalhatatlanul biztosítaná. Az ilyen kérdések elbírálásánál a bejelentkezés meglétéből, vagy hiányából kell kiindulni, de figyelembe kell venni az egyéb bizonyított tényeket is. Arra kell törekedni, hogy a lakásügyi hatóság az ügy mikénti eldöntésével az érintett dolgozókat hozzásegítse valóságos jogaik érvényesüléséhez. Ugyanakkor azonban meg kell akadályozni, hogy egyesek nem létező jogviszonyok színlelésével, fenn nem álló tények bizonyításának megkísérlésével őket meg nem illető jogokhoz jussanak. (A Legfőbb Ügyészséggel egyetértésben kialakított állásfoglalás). 9. A jogos lakásigény mértékét meghaladó lakrész előzetes igénybevételének a végleges igénybevétel előtti mellőzése csak akkor törvénysértő, ha ez a bérlőnek a R. 37. §-a (1) bekezdésében biztosított jogait sérti. A Vhr. 151. §-ának (1) bekezdése értelmében a lakásügyi hatóság indokolt esetben elrendelheti a jogos Lakásigény mértékét meghaladó lakás (lakrész) előzetes igénybevételét. Az általános szabály tehát az, hogy a lakásügyi hatóság belátása szerint mérlegeli azt, hogy az előzetes igénybevétel indokolt-e vagy sem. Az előzetes igénybevételre — a Vhr. 151. §-nak (3) bekezdéséből következtethetőleg — többnyire azért van szükség, hogy a bérlő újabb személyek bejelentésével, vagy a már fennálló bejelentések jellegének megváltoztatásával ne hiúsíthassa meg az igénybevételt. Ha ilyen veszély, vagy más ok nem áll fenn és a jogszabály különös rendelkezései nem írják elő kifejezetten az előzetes igénybevételt, a lakásügyi hatóság előzetes igénybevétel nélkül is igény beveheti a jogos lakásigényt meghaladó lakást (lakrészt). A Vhr. 86. §-a (1) bekezdésének első mondata társbérlet létesítése előtt kötelezően előírja az előzetes igénybevételt. A második mondatból azonban kiderül, hogy ebben az esetben az előzetes igénybevételnek az a főcélja, hogy a határozatban a bérlőt a R. 37. §-ában biztosított jogaira és esetleges mulasztása következményeire figyelmeztesse. Ebből következik, hogy ha a bérlőt nem illetik meg a R. 37. §-ában biztosított jogok, akkor az előzetes igénybevétel nem kötelező. Ezt támasztja alá a Vhr. hivatkozott 86. §-ának (1) bekezdésének utalása a Vhr. 151. §-ára, mely általában csak lehetővé, de nem kötelezővé teszi az előzetes igénybevételt. Nem illetik meg a R. 37. §-ában említett jogok a bérlőt például a Vhr. 129. §-ában szabályozott esetben. Ezért ilyen esetekben az előzetes igénybevételi eljárás lefolytatása mellőzhető, annál is inkább, mert annak kellő indok nélküli elrendelése Csak az eljárás elhúzódását eredményezné, anélkül, hogy bárki jogainak védelmét szolgálná. Az előzetes igénybevételi eljárás mellőzésével történő igénybevétel tehát nem törvénysértő, ha nem sérti a bérlőnek az igénybevétel előtt gyakorolható, törvényben biztosított jogait. A Vhr. 98. §-a (1) bekezdésének c) pontja a lakószoba előzetes igénybevételét írja elő, ha az albérlő nem kéri az általa lakott szoba kiutalását, illetve, ha kéri, de annak teljesítését kizáró ok gátolja. Minthogy a Vhr. 86. §-ának (3) bekezdése ilyen esetben is kizárja a R. 37. §-ának alkalmazását, az albérlő elköltözése után a szoba törvénysértés nélkül igénybevehető akkor is, ha az előzetes igénybevétel elmaradt. Az előzetes igénybevétel elmu^ lasztásának azonban az lehet a következménye, hogy a bérlő az albérlő elköltözése után a szoba igénybevételét meghiúsítja. Előzetes igénybevétel hiányában ugyanis nincs törvényes akadálya újabb személyek bejelentésének. Ha tehát a bérlő az albérlő elköltözése után, de még az igénybevétel előtt — előzetes igénybevétel hiányában — újabb személyeket jelent be a lakásba, ezeket a későbbi eljárás során nem lehet figyelmen kívül hagyni. A Vhr. 96. §-a (1) bekezdésének c) pontja esetében az előzetes igénybevétel elmulasztása tehát az említett okokból nem törvénysértő ugyan, azonban annak esetenkinti alkalmazása a lakásügyi hatóság szempontjából, a lakásgazdálkodási feladatából lolyó jogai gyakorlásának biztosítása érdekében elengedhetetlen fontosságú. (A Legfőbb Ügyészséggel egyetértésben kialakított állásfoglalás.) Építésügyi Minisztérium Lakás- és Kommunálispolitikai Főosztály Üj üdülőhelyek létesítése. Az egészségügyi miniszter Badacsonytördemic, Balatonrendes (Ábrahámhegy) és Balatonszepezd községek alább meghatározott területére az üdülőhelyi megnevezést engedélyezte. Badacsonytördemic község üdülőhelyi területének határai: A határ nyugatról észak felé indulva a Szigligete tel közös államigazgatási határ, a 632. hrsz. közi. út, a 653 2. hrsz. vasúti terület, a 665., 832., 831 c, 830/a., 829., 828 b. hrsz-ok északi határa, a 823. hrsz. út, a 804. hrsz. út, a 802., 775., 773,, 772., 774., 768., 765., hrsz-ok nyugati határa, a 767. hrsz. út, a 755. hrsz. út, a 786, hrsz. út, a 742. hrsz. északi határa, a 740/y, és 740 x. hrsz. erdők közötti határ, a Badacsonytomajjal közös államigazgatási határ, a Balaton Szigliget határáig. Balatonrendes (Ábrahámhegy) község üdülőhelyi területének határai: A határ nyugatról észak felé indulva a Bada-> csonytomajjal közös államigazgatási határ, a vasútvonal Balatonrendes vasútállomásig, innen a 71. számú balatoni műút, a Kővágóőrssel közös államigazgatási határ, a Balaton Badacsonytomaj határáig. Balatonszepezd község üdülőhelyi területének határai: A határ nyugatról észak felé indulva a Révfülöppel közös államigazgatási határ, a 71. sz. balatoni műút, a 418. hrsz, út, a 321. hrsz. út, a 351. és 350. hrsz-ok nyugati határa, a 71. sz. balatoni