Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 20. szám

150 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám. tott szerződésekből eredő követeléseit a hitel fedezetéül leköti. A szerződések alapján történt áruértékesítésből várható bevételek 60%-a vehető hitelfedezetként figyelembe. Az ilymódon folyósítható hitel összegéből le kell vonni a termeltetőtől (megrendelőtől) a termelőszövetkezetnek természetben járó előlegek összegét, (2) Újonnan alakult termelőszövetkezet, vali^ mint jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezet esetében — ha gazdasági helyzetük alapján feltétlenül indokolt — a szerződések alapján történő áruértékesítésből várható bevételek 80%-a vehető hitelfedezetként figyelembe. Ez a kedvezmény az alakulás, illetve jelentős területnövekedés évében és az azt követő első évben illeti meg a termelőszövetkezetet. Jelentős területnövekedésnek a termelőszövetkezet összterületének legkevesebb 20%-os növekedése tekinthető, ha ez a növekedés legalább a 100 kat. holdat eléri. •Két vagy több termelőszövetkezet egyesülése folytán bekövetkezett területnövekedés esetére a jelen bekezdésben meghatározott kedvezmény nem vonatkozik. (3) A szerződést a hitel engedélyezése előtt a bankfióknak be kell mutatni. Az őszi — a következő gazdasági évet terhelő — beszerzésekre és gépállomási munkadíjakra igényelt rövidlejáratú hitelekre a fedezetet olyképpen kell a termelőszövetkezetnek lekötnie, hogy kötelezettséget vállal a szükséges hitelfedezetnek megfelelő értékű bevételt eredményező szerződésnek a bankfiók által megállapított határidőig történő megkötésére. (4) A szerződésekből eredő követeléseket a folyósított hitelek összege erejéig a Bankra kell engedményezni. (5) A bankfióknak a fedezet megállapításánál számításba kell vennie, hogy a hitel visszafizetésére nyújtott fedezeteken felüli bevételek biztosítják-e a gazdasági évben esedékessé váló összes egyéb kötelezettség kiegyenlítését és a Bank köteles ügyelni arra, hogy a rövidlejáratú hitelek folyósítása révén túlelőlegezés ne következhess ék be. 18. §. (1) Rövidlejáratú hitelt a Bank a termelőszövetkezet termelési kiadásaira, továbbá — egy éves lejáratra és a 17. § (3) bekezdésében meghatározott fedezet nyújtása mellett — olyan beruházásokra folyósíthat, amelyeknek megvalósítását a termelőszövetkezet a gazdasági év bevételéből tervezte. (2) A folyósítható rövidlejáratú hitel összegét a tényleges beszerzési árak és a tényleges szükséglet (felhasználási normák) alapján kell megállapítani. (3) Rövidlejáratú hitelt hízónak való szarvasmarha vásárlására a Bank csak abban az esetben folyósíthat a termelőszövetkezet részére, ha a vásárlás állami szervtől történik. Szabadpiacon hízónak való szarvasmarhát a termelőszövetkezet csak 6aját pénzeszközeiből vásárolhat, 19. §. (1) A termelőszövetkezet kérésére folyósított rövidlejáratú hitelt a teljesített munkaegységek és a költségvetés alapján ténylegesen várható készpénzrészesedés 50—60%-a erejéig munkaegységelőleg kifizetésére is fel lehet használni. A hitel folyósításánál biztosítani kell, hogy a munkaegy-i ségek túlelőlegezése ne következzék be. A folyósítható rövidlejáratú hitel összegének megállapí-í tásánál a bankfióknak figyelembe kell vennie, hogy a termelőszövetkezet egyéb bevételeiből milyen összegű munkaegységelőleget oszthat és csak ennek kiegészítésére — az alapszabályban megállapított mértékig — adhat rövidlejáratú hitelt. (2) Ha a termelőszövetkezet az előirányzott kész-* pénzrészesedés 50—60%-án felül oszt ki előleget és ez a termelőszövetkezet összes kötelezettségei kiegyenlítésének rovására történik, a bankfiók rövidlejáratú hitelt a termelőszövetkezet részére mindaddig nem folyósíthat, amíg a túlelőlegezést a termelőszövetkezet meg nem szünteti és esedékes kötelezettségeinek maradéktalan teljesítését nem biztosítja. 20. §. (1) A rövidlejáratú hitelt általában egy éves időtartamra lehet folyósítani. A termelőszövetkezet az igénybevett hitelt a bankfiókkal történő megállapodás alapján meghatározott lejáratkor köteles visszafizetni. A termelési cél (a tervezett értékesítés) korábbi megvalósulása vagy meghiúsulása esetén az igénybevett hitel — függetlenül a hitelmegállapodásban meghatározott lejárattól —- azonnal esedékessé válik. ' (2) A június 30. napja után szállított műtrágya, az őszi gépállomási munkák és az őszi vetéshez vásárolt vetőmagvak, valamint egyéb, a következő év termelését terhelő beszerzések ellenértékének kiegyenlítésére igénybevett hitelt a termelőszö-» vetkezetnek a fedezetül lekötött bevételtől függően, de legkésőbb a következő év végéig kell visszafizetnie. A hitel visszafizetési időpontjára nézve minden esetben a folyósítás előtt kell megállapodni, 21. §. (1) A bankfiók a hitel esedékessé válása előtt 15 nappal — a 20. § (1) bekezdésében foglalt eset-* ben pedig azonnal — köteles a termelőszövetkeze-* tet az esedékességről levélben értesíteni, hogy a termelőszövetkezet a hitel visszafizetéséről ide jé-* ben gondoskodhassék. Ha a termelőszövetkezet az esedékességkor hitelvisszafizetési kötelezettségé* nek nem tesz eleget és alapos okok miatt fizetési halasztást sem kér, a bankfiók az esedékessé vált hitel összegét a termelőszövetkezet engedménye-* zése alapján a befolyt engedményezett követelés-* bői kiegyenlíti.