Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 18. szám

128 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 18. szám. VI. Nyersárú vetőmagvak átvétele. 1. A nemesített nyerásáru vetőmagot csak a függelékben előírt minőségben lehet átvenni. Évjáratonként a Földművelésügyi Minisztérium engedélyt adhat alacsonyabb minőségű áru nemesített vetőmagként való átvételére és felhasználására. 2. A függelékben előírt minőségi határértékeket (tisztasági és csírázóképességi százaléknál, valamint a víztartalom százaléknál az „elszámolás alapját képező" határértékek) a vetőmagár elszámolásánál alapkövetelménynek kell tekinteni. A rendeletben megállapított árakat csak ilyen minőségű vetőmagvak után lehet fizetni. 3. A függelékben előírt minőségi határértékektől való eltérés esetében az alábbiak szerint kell eljárni. a) Ha a vetőmagvak tisztasága és csírázóképessége az „elszámolás alapját képező" határértékeket nem éri el, a megengedett alsó határértékig a búza, rozs, árpa, zabvetőmagvak esetében minden 1 százalék hiányért a nemesítői felárral növelt alapár, illetőleg átvételi ár 1 százalékát kell levonni, kivéve ha a tisztátalanság törtszemből adódik, amikor minden 1 százalék után csak 0,5 százalék értéklevohás alkalmazandó: a többi vetőmagféleség esetében minden 1 százalék hiányért a nemesítői felárral növelt alapár, illetőleg átvételi ár 1.5 százalékát kell levonni. A megengedett alsó minőségi határértéknél alacsonyabb tisztaságú és csírázóképességű áru nem vehető át nemesített nyers vetőmagként, hanem csak a szokvány árura megállapított áron és fellételek szerint. bj Ha a nyersáru vetőmag víztartalma a vetőmag „elszámolás alapját képező" határértéket meghaladja, a megengedett felső határértékig a víztartalom-többlet minden 0.5 százaléka után 0,5 százalékkal kell az átvett súlyt csökkenteni. Ha az áru víztartalma nem éri el az előírt „elszámolás alapját képező" százalékot, súlytérítés nem számolható el. A megengedett felső határértéket meghaladóan vizet tartalmazó áru csak a szokványárura megállapított áron és feltételek szerint vehető át. c) Ha a szorultszem-tartalom őszi búza, rozs- és árpavetőmag esetében 6 százaléknál, zabvetőmag esetében pedig 10 százaléknál magasabb, — 15 százalék szorultszem tartalomig a többlet minden százaléka után a nemesítési felárral növelt alapár, illetőleg átvételi ár 0,5 százalékát kell levonni. A 15 százaléknél több szorultszemet tartalmazó áru csak a szokványárura megállapított áron és feltétel szerint vehető át. d) Ha a nyersáru tisztasága az „elszámolás alapját képező" határértéket meghaladja, minden többlet százalékért bíborhere-, fehérhere-, svédhere-, szarvaskerep-. nyúlszapuka- és somkóró-vetőmagvak esetében a nemesítési felárral növelt alapár, illetőleg átvételi ár 2 százalékát kell téríteni; köles-, bab-, borsó-, lencse-, csillagfürt-, szegleteslednek-, szója-, napraforgó-, repce-, olajlen-, rostlen-, kender-, mák-, ricinus (tokos)-, cirok-, vöröshere-, lucerna-, baltacím-, tavaszi bükköny-, szöszösbükköny-, pannonbükköny-, őszi borsóvetőmagvak és a fűmagvak esetében a nemesítési felárral növelt alpár, illetőleg átvételi ár 1,5 százalékát kell téríteni; a rizsvetőmag esetében a nemesítési felárral növelt alapár, illetőleg átvételi ár 1 százalékát kell téríteni; búza-, rozs-, árpa-, zab-, és csöveskukoricavetőmagvak esetében tisztasági többlet után felár nem téríthető. A földművelésügyi miniszter 9/1959. (III. 1.) F. M. számú rendelete az 1959. évi halászati és horgászati tilalmi idők, továbbá a haígazdáíkodással összefüggő egyes halászati és horgászati korlátozások megállapításáról. Az 1959. évi halászati és horgászati tilalmi időket, továbbá a halgazdálkodással összefüggő egyes halászati és horgászati korlátozásokat a következők szerint állapítom meg: 1. §• (1) A Balatonon és vízrendszerén április hó 27. napjától május hó 22. napjáig tilos a halászat és a horgászat. Ez alatt az idő alatt tilos a halak szoktató etetése is. (2) A Kis-Balaton természetvédelmi területén — ideértve a Zalának azt a szakaszát is, amely a Cölömpös ároknak a Zalába való betorkoláiától a Zaia balatonhidvégi hídjáig terjed — egész éven át tilos a halászat és a horgászat. (3) A balatoni akadókon, továbbá az elzárt balatoni befolyók torkolatánál a Balatonon 150 méter átmérőjű körzeten belül és a befolyókon március hó 10. napjától április hó 27. napjáig sem szabad halászni és horgászni. (4) Az előző bekezdésekben meghatározott területeken a megállapított általános tilalom ideje alatt a parton vagy a vízen halász-, illetőleg horgászfelszereléssel való tartózkodás és a hal ívásának bármi módon való zavarása is tilos. (5) A Balatonon és vízrendszerén ragadozó őnt március hó 2. napjától az általános tilalmi idő végéig, süllőt március hó 10. napjától az általános tilalmi idő végéig, kősüllőt március hó 31. napjától az általános tilalmi idő végéig, 10 kg-nál kisebb súlyú harcsát április hó 27. napjától június hó 26. napjáig, pontyot március hó 31. napjától június hó 5. napjáig kifogni nem szabad.