Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 7. szám

54 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 7. szám. (2) A mestervizsga egy részének megismétlése esetén befizetendő vizsgadíj Összege az eredeti vizsgadíj fele. (3) Elveszett vagy megsemmisült mesterlevelek pótlására másodlatot a KIOSZ megyei titkársága adhat ki 20 Ft kiállítási díj és 20 Ft kiaá-mányi illeték lerovása mellett. 19. §. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, hatálybalépésével a 46.000/1943. (IX. 24.) É. K. M. számú rendelet hatályát veszti. Trautmann Rezső s. k., építésügyi miniszter. Az építésügyi miniszter 3 1959. (I. 21.) É. M-A. H. számú rendelete az építőipari munkák költségeinek előirányzásáról és elszámolásáról. A 10/1957. (II. 24.) Korm. számú rendeletben, valamint az 5/1959. (I. 11.) Korm. számú rendeletben kapott felhatalmazás alapján az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben az alábbiakat rendelem : 1. §(1) Az építőipari munka költségeit aszerint kell előirányozni és elszámolni, hogy az a) közület, vagy b) lakosság megrendelésére készül. (2) A közületi munkákra érvényes rendelkezések szerint kell előirányozni mindazoknak az építőipari munkáknak a költségeit, amelyeknek megrendelője (építtetője) állami vállalat, állami gazdálkodó szerv, költségvetési szerv, társadalmi szerv, valamint ezek jóléti, szociális, kultúrális és sportintézménye függetlenül attól, hogy a munkák elvégzésével megbízott szerv, állami vállalat, szövetkezet, szövetkezeti vállalat, vagy kisiparos. (3) A lakosság, valamint a (2) bekezdésben megrendelőként nem említett bármely szervezet (a továbbiakban: lakosság) részére végzett építőipari munka költségeit a jelen rendelet szerint kell előirányozni és elszámolni. 2- §• A közületek részére végzett építőipari munka költségeinek előirányzásáról az építésügyi miniszter 1/1959. (Ép. Ért. 2.) É. M.—Á. H. számú utasítása rendelkezik. 3. §. (1) A lakosság [1. §. (3) bekezdés] részére végzett építőipari munkák költségeit — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — részletes költségvetésben kell előirányozni. Az elvégzett munkákat az elfogadott költségvetés alapján kell elszámolni. (2) A lakosság [1. § (3) bekezdés] részére végzett építőipari munka költségeit — új és toldalékjel* legű építőipari munka kivételével — 10.000 Ft értékhatár alatt, ács- és kőművesmunkák esetén 20.000 Ft értékhatár alatt — részletes költségvetés nélkül — a 4. § (2) bekezdésében, illeve az 5. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint lehet elszámolni. 4. §• (1) Az állami vállalatok, szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok a lakosság [1. § (3) bekezdés] részére végzett építőipari munkákat közületi egység-árakon az alábbi eltérésekkel kötelesek előirá* nyozni és elszámolni: a) a faanyagok fogyasztói és nagykereskedelmi, illetve kedvezményezett fogyasztói ára közötti kin lönbözetet az építtetőnek fel kell számítani és ezt árkiegyenlítési forgalmi adóként le kell róni; b) a felvonulási költség 2%-kal csökkentett mértéke vehető figyelembe; c) haszonfedezet címén 6% vehető figyelembe. (2) Az állami vállalatok, szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok a 3. § (2) bekezdésben meghatározott esetben költségelőirányzatukban legfeljebb az alábbi költségtényezőket vehetik figyelembe: aj az építőipari munka elvégzéséhez műszakilag szükséges anyagköltséget az Árjegyzékek [71/1958. (XII. 31.) Korm. számú rendelet 1. § (1) bekezdés} szerinti beszerzési áron; b) az építőipari munka elvégzéséhez műszakilag szükséges bérköltséget; c) a bérre vetített 130%-os kulcs alapján számi-* tott szociális terhet, gép- és rezsi (általános) költséget; d) a szükséges fuvarozási és rakodási költséget; e) 6%-os hasznot; f) az (1) bekezdés b) pontja szerinti felvonulási költséget; g) az (1) bekezdés a) pontja szerinti árkiegyenli- I I tési forgalmi adót. (3) A szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok által a lakosság [1. § (3) bekezdés] részére leggyakrabban végzett építőipari munkák, illetőleg a leggyakrabban előforduló szerkezeti elemek egységárát a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége által összeállítandó és az építésügyi miniszter által jóváhagyott egységárgyűjtemény tartalmazza. (4) Az állami vállalatok részére az árak legma-* gasabb, egyben a legalacsonyabb (határozott, rög-* zített) árak, a szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok részére pedig a legmagasabb árak,