Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 93. szám

TARTALOM: Szám: Tárgyi Jldal­szám: Kormányrendelet. 51/1959. (XII. 31.) Korm. rend. Az orvosi rendtartásról szóló 1959. évi 8. számú törvényerejű rendelet hatálybaléptetése és végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezések Miniszteri rendelet. 989 8 1959. (XII. 31.) Eü. M. Az orvosi rendtartásról szóló 1959. évi 8. számú törvényerejű rendelet, valamint az annak hatálybaléptetéséről szóló 51/1959. (XII. 31.) Korm. 993 Kormányrendelet A B/Sagyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 51 1959 (XII. 31.) számú rendelete az orvosi rendtartásról szóló 1959. évi 8. számú törvényerejű rendelet hatálybaléptetéséről és végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezésekről. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az orvosi rendtartásról szóló 1959. évi 8. számú törvényerejű rendelet* (a továbbiakban: Tvr.) 32. §-ának (2) bekezdésében és 44. §-ában foglalt fel­hatalmazás alapján a következőket rendeli: Az orvos gyógykezelési kötelezettsége sürgős szükség (elsősegély) esetében. 1- §• (1) Sürgős szükség, vagy orvosi elsősegély nyúj­tás szükségessége esetében az orvos köteles a nála jelentkező beteget haladéktalanul orvosi ellátásban részesíteni, illetve fekvő betegnél hívásra megje­lenni, kivéve, ha a beteg felkeresése elháríthatat­lan akadályba ütközik, vagy ha a fekvő beteg ha­ladéktalan orvosi ellátását más orvos útján (ügye­letes orvos stb.) biztosítja. (2) A különleges rendeltetésű orvosi ügyeleti szol­gálatot (baleseti orvosi ügyeletet, mérgezési esetek ellátására szolgáló orvosi ügyeletet stb.) ellátó or­vosok, valamint a fekvőbeteg-gyógyintézetek (kli­nikák, kórházak stb.) felvételi, illetőleg osztályos * Az idézett törvényerejű rendeletet a Tanácsok Köz­lönye ez év 25. száma közli. ügyeletes orvosai hívásra a sürgős szükség fennál­lása, illetőleg az orvosi elsősegély nyújtásának szükségessége esetében sem kötelesek a gyógyinté­zeten kívül a betegnél megjelenni. Az orvos büntetőjogi védelme. 2- §• (1) A hatóság tagjára vonatkozó büntetőjogi vé­delem illeti meg: a) az államhatalom és az államigazgatás szervei­nél, valamint ezek intézeteinél és intézményeinél munkaviszonyban álló orvost (az Egészségügyi Mi­nisztérium és a tanácsi egészségügyi osztály orvo­sát, a körzeti orvost, a rendelőintézeti orvost, a gondozóintézeti orvost, a klinikai orvost, a kórházi orvost, a felülvizsgáló főorvost, a higiénikus orvost, az állami közegészségügyi felügyelőt, a MÁV egész-* ségügyi szolgálat orvosát stb.), úgyszintén a szak­szervezeteknél és a Szakszervezeti Társadalombiz-* tosítási Központnál alkalmazott orvost a hivatalos munkakörében kifejtett tevékenységével kapcsolat­ban, b) minden orvost a sürgős szükség fennállása (elsősegély szükségessége) esetében kifejtett orvosi tevékenységével kapcsolatban. (2) Az orvos bejelentése alapján felettes szerve köteles büntető feljelentést tenni az ellen, aki az orvossal szemben — orvosi működésével kapcso­latban — nem magánvádra üldözendő bűncselek­ményt (hatóság tagja elleni erőszak, zsarolás, ha­mis vád, hatóság előtti rágalmazás stb.) követett el. Ez a rendelkezés nem érinti a sértett orvos fel­jelentési jogát.

Next

/
Thumbnails
Contents