Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 90. szám

956 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 90. szám. területileg illetékes állami erdőgazdaság igazgatójának kérelmére nyárfatelepítés céljára az állami erdőgazdaság részére lehet átadni. 2. Az állami erdőgazdaságok igazgatói a tartalékföld átadását 1960. február 29-ig igényeljék a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályától (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály). A kérelemhez csatolni kell a községi (városi) tanács mezőgazdasági szakigazgatási szervének nyilatkozatát arról, hogy a nyárfatelepítés céljára mekkora nagyságú, művelési ágú és minőségű állami tartalékföld áll rendelkezésre. 3. A járási mezőgazdasági osztály a kérelem alapján a helyszínen köteles megvizsgálni az igényelt tartalékföld mezőgazdasági művelésre (szántó, gyümölcsös, szőlő stb.) való alkalmasságát. Ha a vizsgálat során azt állapítja meg, hogy az igényelt tartalékföld mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, illetőleg arra alkalmassá nem tehető és legcélszerűbben erdőtelepítésre lehet felhasználni, a tartalékföld átadásáról a 16/1957. (XI. 3.) FM számú rendelet* 14. §-ának megfelelően 1S60. május l-ig határozatot hoz. 4. Felhívom a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályvezetőit, hogy az állami tartalékföldeknek nyárfatelepítési céljaira való átadását kísérjék figyelemmel és fokozottan fordítsanak gondot a mezőGazdasági művelésre alkalmas területek csökkentésének elkerülésére. 5. A jelen utasítás alapján átadott állami tartalékföldeknek nyárfatelepítések céljára valé felhasználásáról az Országos Erdészeti Főigazgatóság külön intézkedik. Dögei Imre s. k., földművelésügyi miniszter. * A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 75. száma közli. Vegyes rendelkezések A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI. A kötelező marhalevél-váltás elmulasztásával kötött állatátruházási szerződés érvényessége. A Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának állásfoglalása szerint állatoknak marhalevél nélkül való forga'ombahozatala, valamint általában marhalevél használatára vonatkozó rendelkezés megszegése, vagy kijátszása egymagában közellátás érdekét veszélyeztető bűncse'ehmér.yt nem valósit meg. A Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának most idézett állásfoglalására tekintettel nem tartható fenn az a korábbi ítélkezési gyakorlat, amely szerint az ilyen állatok tulajdonjogának átruházására vonatkozó szerződés a marhalevél hiányában jogérvényesen nem jöhet létre. Ez a korábbi ítélkezési gyakorlat azon alapult, hogy az ilyen szerződés valójában bűncselekmény megvalósulására irányult, s éppen ezért érvénytelen. A már hivatkozott 21/1353. (V. 15.) M. T. sz. rendelet 14. §-a, valamint a marhalevélről és annak kezeléséről szóló 89/1954. (Mg. É. 18.) F. M. sz. utasítás I. fejezet 1. pontja értelmében a marhalevél a reá jegyzett állatra vonatkozó tulajdonjogot és azt igazolja, hogy ?z állat forgalombahozatalának (szállításának, átruházásának) állategészségügyi szempontból nincs akadálya. Sem az említett rendelet, sem a miniszteri utasítás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely ez állatokra kötött tulajdonjog átruházását targyazó szerződést egyedül a marhalevél hiánya miatt érvénytelenné nyilvánítaná. Mindezek az eladó és a vevő vételi szerződésére vonatkoznak. Ha tehát az előbbiekie tekintettel az ilyen szerződésnél a marhalevél hiánya egymagában nem is elég az érvénytelenség megállapításához, a szerződő felek az ügylet érvényességát támadó harmadik személlyel szemben jóhiszeműségükre*nem hivatkozhatnak. A termelőszövetkezetbe belépő tulajdonosnak a szóbeli adásvételi szerződéssel megvásárolt mezőgazdasági ingatlanra vonatkozó beviteli kötelezettsége. A vevő a szóbeli megállapodás alapján és abban bízva vette birtokba az ingatlant, hogy érvényesen szerződni fognak. Az ingatlant tehát törvényes jogcímen tartja birtokában s így azt az 1959. évi 7. számú tvr. 20. § (1) bekezdése értelmében köteles a mezőgazdasági termelőszövetkezet közös használatába adni. Ezek szerint az eredeti állapot helyreállítása, nevezetesen az ingatlannak az eladó birtokába visszabocsátása nemcsak azért kizárt, mert az ingatlan a mezőgazdasági termelőszövetkezeti táblába esik, hanem a vevő használatba adási kötelezettsége folytán is. Nem kétséges, hogy az adásvételi szerződés a 4420/1918. ME. számú rendeletben előírt okirati kellék hiánya miatt érvénytelen. Ennek az a következménye, hogy a vevőt általában nem lehet elzárni attól, hogy a szerződés érvénytelenségére hivatkozással az eredeti állapot helyreállítását követelje. Ámde az 1959. évi 7. sz. tvr. 20. § (1) bekezdése alapján fennálló használatbaadási kötelezettségből az is következik, hogy a vevőnek a szerződés érvénytelenségéből eredő jogait a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe való belépés előtt kellett volna érvényesíteni. Ha ezt nem tette, úgy kell őt tekinteni, mint aki lemondoit az eredeti állapot helyreállítására irányuló igényéről addig az ideig, amíg a birtokot a maga részéről az eladónak szolgáltatni tudja. Más felfogás ellenkeznék a falusi lakosság igazságérzetével is, amely a szóbeli megállapodást jogosnak, a vevő használatbaadási kötelezettségét fennállónak, s az eredeti állapot visszaállítására irányuló igényt úgy tekinti, hogy a vevő a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe belépést alap nélkül kívánná felhasználni a vételár visszaszerzésére. S/.etkcs/ti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. Szerkesztésért felelős: Dr. Kormos Géza. Kiadta: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat. Kiadásért felelős. Hegedűs L. Akos. Budapest. V.. Bai<sy-/s:iins.'ky út 78. I. Teleton: 121—592. 118 007. (7 58.) Terjt-szti a Magyar Posta. Előfizethető a Po-ta Központi Hsr'ap Irodánál. Buda-est. V.. József nádor tér 1. Telefon: 183—022. 180 8?0. Egyes oélrtánvnk árusítása: B ' • e t V I4«s«f Vtifa n. 3 TH"»«n: 183—419. 532892,2 — Zrínyi Nyomda, Budapest