Tanácsok közlönye, 1959 (7. évfolyam, 1-93. szám)

1959 / 87. szám

938 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 87. szám. osztályán (továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) a Pénzügyminisztérium által — üzemszervezők alkalma­zása céljából — rendelkezésre bocsátott létszámhelyeket betöltsék és az üzemszervezők munkájukat mielőbb meg­kezdjék. A megyei, valamint a járási mezőgazdasági osztályokon a termelőszövetkezeti üzemszervezői munkakört ellátó dolgozók létszámhelyét a mezőgazdasági szakigazgatási szerveknek erre tekintettel megemelt jelenlegi létszámá­ból kell kialakítani. A Pénzügyminisztérium által erre a célra engedélyezett létszámhelyeket kizárólag üzemszer­vezö beállítására szabad felhasználni. Uzemszervezőnek az Agrártudományi Egyetemen, me­zőgazdasági főiskolán vagy akadémián szerzett — első­sorban mezőgazdasági mérnöki — oklevéllel rendelkező személyeket kell alkalmazni. Ilyen képzettségű jelentkező hiányában — átmenetileg — kivételképpen alkalmazni lehet más (pl. mezőgazdasági technikumi, felső mezőgaz­dasági iskolai stb.) képzettséggel rendelkező személyt is, feltéve, hogy a mezőgazdasági termelésben és üzemszer­vezésben legalább hároméves gyakorlattal rendelkezik s a termelőszövetkezeti mozgalom területén működött. 2. Az üzemszervező feladatkörébe tartozik: a) a helyi természeti és közgazdasági viszonyok figye­lembevételével segítség nyújtása a termelőszövetkezeti üzemek termelésének megszervezésében. Ennek keretében a termelőszövetkezetekben — a vezetőséggel'és a tagság­gal együttműködve — elősegíti a helyes tervezést, a meg­felelő üzemarányok kialakítását, a helyes növényi terme­lési arányok, vetésforgók, illetőleg vetési sorrend megál­lapítását, a tenyészthető állatfajok és fajták arányának és mértékének, a gépesítés gazdaságos módjának és mérté­kének megállapítását, az állam által nyújtott kedvezmé­nyek leggazdaságosabb kihasználását és a termeléssel kap­csolatos összes munkák korszerű megszervezését; •b) a termelőszövetkezeti gazdálkodás eredményeinek — a folyamatos számviteli adatok felhasználásával történő — rendszeres értékelése és elemzése, a gazdasági beszámoló és a zárszámadás adatainak feldolgozása, a jól, közepesen és gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek gazdálkodási eredményeinek összehasonlítása, az eredmények kialaku­lását elősegítő vagy gátló tényezők feltárása; c) az értékelő és elemző munka tapasztalatai alapján javaslatok kidolgozása a gazdálkodás további fejlesztéseié, az eredményesebben gazdálkodó üzem szerkezetére, d) közvetlen gyakorlati segítség nyújtása a termelőszö­vetkezeteknek termelési, üzemszervezési, munkaszervezeti kérdéseik megoldásában; e) közreműködés a termelőszövetkezeti községek fejlesz­tésével és nagyüzemi rendezésével kapcsolatos tervek el­készítésében, az elkészített tervek szakmai véleményezése; f) az üzemszervezési és üzemrendezési tennivalók ellá­tása terén együttműködés a megyében, illetőleg járásban levő mezőgazdasági tudományos intézetekkel, szakoktatási intézményekkel, állami, kísérleti, tan- és célgazda^agok­kai, gépállomásokkal és földművesszövetkezetekkel. A megyei, illetőleg a járási mezőgazdasági osztályon dolgozó üi.emszervezők konkrét feladatait a felsoroJtak figyelembevételével a megyei mezőgazdasági osztályvezető állapítja meg. II. 1 A termelőszövetkezetek üzemszervezési és üzemren­dezési feladatai megoldásának és a megyei, valamint a járási tanácsoknál dolgozó termelőszövetkezeti üzemszer­vezők munkájának segítésére minden megyében a megyei mezőgazdasági osztály mellett — tanácsadó szervként — Megyei Termelőszövetkezeti Üzemszervezési Szakbizott­ságot (továbbiakban: Szakbizottság) kell szervezni. A Szakbizottság működése kiterjed a megyei jogú városok­ban, a pestmegyei Szakbizottság működése pedig a fővá­rosban levő termelőszövetkezetekre is. A Szakbizottság az elnökön kívül 15 tagból áll. Elnöke a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó elnökhelyettese. A Szakbizottság tagjait a megye területén működő me­zőgazdasági intézetek, intézmények, állami, kísérleti, tan­és célgazdaságok, erdőgazdaságok, gépállomások, valamint mezőgazdasági szakvállalatok és szövetkezeti szervek üzemszervezési Képzettséggel és gyakorlattal rendelkező dolgozói, továbbá a megye területén működő termelőszö­vetkezetek megfelelő szakismeretekkel rendelkező vezetői (elnök, mezőgazdász stb.) közül — a megyei mezőgazda­sági osztályvezető javaslatára — a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke nevezi ki. Hivatali állásánál fogva tagjd a Szakbizottságnak a megyei mezőgazdasági osztályvezető, a megyei mezőgazdasági osztály főmezőgaz­dásza, főállattenyésztője, közgazdásza, üzemszervezője és termelőszövetleezeti főkönyvelője, valamint a Termelőszö­vetkezeti Tanács megyei megbízottja. A Szakbizottságban a titkári teendőket a megyei mező­gazdasáfi osztály szövetkezetpolitikai csoportjának veze­tője látja el, akinek a Szakbizottság tagjává való kineve­zésére — fentiek szerint — a megyei mezőgazdasági osz­tályvezető köteles javaslatot tenni. A Szakbizottság havonta legalább egyszer ülésezik. Az ülések tárgysorozatát, megtartásának időpontját, helyét a Szakbizottság elnöke állapítja meg. 2. A Szakbizottság mellett az általam megbízott üzem­szervezési tudományos szaktanácsadó (továbbiakban: szaktanácsrdó) működik. 3. A Szakbizottság tagjai ezzel járó feladatukat a főfog­lalkozásukkal járó feladatok ellátása mellett végzik és — ideértve a hivatalból kijelölt tagokat is — az általam — a pénzügyminiszterrel és a munkaügyi miniszterrel egyet­értésben — megállapított díjazásban részesülnek. 4. A Szakbizottság és a szaktanácsadó főfeladata a nép­gazdasági tervben kitűzött termelési és árutermelési fel­adatok megvalósításának, a termelőszövetkezetek jövedel­mezőbb gazdálkodásának, a szövetkezeti beruházások és az állami kedvezmények hatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében a termelőszövetkezetekben a terme­lés jobb megszervezésének, az üzemszervezési, belső üzemrendezési és munkaszervezési feladatok megoldásá­nak elősegítése. E feladatkörében a Szakbizottság a szaktanácsadó köz­reműködésével a) irányelveket dolgoz ki a megyei és járási mezőgazda­sági osztálykon működő üzemszervezők munkájára, átfogó javaslatot készít a termelőszövetkezetek üzemszervezési és belső üzemrendezési kérdéseinek megoldására. A ja­vaslatban kiemelt legfontosabb feladatokat megtárgyalás és jóváhagyás végett — a megyei mezőgazdasági osztálv útján — a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé ter­jeszti; b) a jóváhagyott feladatok végrehajtásának módszereit a megyei és járási üzemszervezési előadókkal megtár­gyalja és megvalósításukhoz konkrét segítséget nyújt; c) rendszeresen segíti a megyei és járási üzemszervezési előadók munkáját, gondoskodik állandó szakmai tovább­képzésükről; d) összehangolja és irányítja a termelőszövetkezeteket patronáló szervek, intézmények, gazdaságok, vállalatok és személyek üzemszervezési munkáját; e) gondoskodik a termelőszövetkezetekben szerzett üzemszervezési és üzemrendezési tapasztalatoknak a többi termelőszövetkezetben való elterjesztéséről. 5. A Szakbizottság minden tagja, valamint a szaktanács­adó is köteles a Szakbizottság és a megyei mezőgazdasági osztály által együttesen kijelölt legalább egy új, egy terü­letileg jelentős mértékben megnövekedett és egy régi ter­melőszövetkezetben közvetlen üzemszervezési munkát vé­gezni. A munka végzése során feltétlenül meg kell tartani a szövetkezeti demokráciát, ezért együtt kell működni a termelőszövetkezet vezetőségével és tagságával. 6. A Szakbizottság elnöke a Szakbizottság tagjait a ter­melőszövetkezetekben végzett közvetlen gyakorlati mun­kájukról és az elért eredményekről számoltassa be. A Szakbizottság elnöke ennek alapján az év végén a Föld­művelésügyi Minisztérium Szövetkezetpolitikai Főosztálya részére a Szakbizottság tagjai által a termelőszövetkeze­tekben végzett munkáról részletes összefoglaló beszámolót készít.

Next

/
Thumbnails
Contents