Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 4. szám

32 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám. előleget a bankfiókok ütemezve bocsáthatják a vállalatok rendelkezésire. A Központi Adóhivatal (tanácsi vb. adócsoport) 1958. január 20. után téríti az 1957. december havi dotációt, veszteségtérítést és ártámogatást. Ennek megfelelően a bankfiókoknál az egyes vállalatok részére vezetett MNB; 33.922 Állami támogatások előleg számlát a szóbanlevő átutalásokból 1958. január 31-ig ki kell egyenlíteni. Ha ezek az átutalások esetleg nem nyújtanak teljes fedezetet (minthogy a térítés egy havi összeg, az előleg pedig általában 50 napos), az egyszámla terhére, szükség esetén lejárt hitelszámla terhére kell kiegyenlíteni a 33.922. számlán fennálló tartozást. Az 1957. II—III. negyedévi (belkereskedelmi vállalatoknál 1957. I—III. negyedévi) többletnyereséget — a visszatartható összegek levonásával — az 1958. I. negyedévi gazdálkodási terv letárgyalását követő hárem nap alatt a Bank által az érdekelt vállalatok részére a 4421. számú főkönyvi számlákon belül nyitott 950. számú „1957. évi többleteredmény felosztási tartalékszámlá"-ra kell befizetni. Ugyanerről a számláról teljesíti a bankfiók az esetleges visszatérítést, ha a IV. negyedév kedvezőtlen gazdálkodási eredménye miatt a befizetendő összeg az egész elszámolási időszakra kisebb, mint amennyit a vállalat a tart a'ék-számlára már befizetett. Az 1957. II—ni. negyedévi (belkereskedelmi vállalatoknál I—III. negyedévi) többletnyereség befizetése a vállalatoknál hiteligényt okozhat. Ezt a hitelszükségletet a gazdálkodási terv I. részének összeállításánál figyelembe kell venni. A bankfiók ezt a hitelszükségletet a gazdálkodási terv felülibírálata során ugyancsak ellenőrzi. A IV. negyedévi többletnyereséget a bankfiókok a gazdálkodási terv tárgyalása idején rendelkezésükre álló adatoknak megfelelő mértékben a záró hitelállomány kialakításánál forrásként figyelembe veszik. A IV. negyedévi többletnyereség befizetése tehát egyes vállalatoknál hiteligényt okozhat. Ezt a hite'szükságletet azonban a gazdálkodási terv összeállításáinál nem szabad figyelembe venni. Ha a vállalatoknak ilyen címen a negyedév folyamán indokolt hiteligényük keletkezik, a bankfiók a szükséges hitelt a gazdálkodási tervben elfogadott hitelkereten felül engedélyezheti. Az 1958. év I. negyedében, minthogy a gazdálkodási terv szerint indokolt veszteség mértékéig a vállalatok veszteségtérítési előleget kapnak, átmeneti veszteségtérítési hitel nem igényelhető. (Kivételek azok a vállalatok, amelyeknél a gazdálkod ási év nem azonos a napi ári évvel, és így 1958. I. negyede nem a gazdálkodás első időszaka.) II. Különleges szabályok. Az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó építőanyag- és segédipari vállalatok — ha a felügyeleti szerv által jóváhagyott termelési költségvetéssel rendelkeznek —, gazdálkodási tervüket annak alapján állítsák jössze. Az idetartozó idényszerű vállalatoknál az 1956. I. negyedévi tényszámokat kell bázisul feltüntetni. Az állami gazdaságok, továbbá a tan-, kísérleti és célgazdaságok eredményelszámolása az 1957. évi rendszer szerint történik. Az állami tc'Jnogpást 1953. 1. negyedében is a Központi Adóhivatal io.yósítja. A nyereség — mint 1957-ben — a gazdaságoknál marad. A gazdaságok előreláthatólag január közepén készítenek hiteltervet, a határidőre vonatkozólag külön értesítést kapnak. Az állami mezőgazdasági gépállomások 1957. évi finanszírozási rendje 1958. I. negyedére is változatlanul érvényben marad. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság felügyelete alá tartozó erdőgazdaságok, valamint az Erdei Termék, a Fűzkitermelő és a Békésmegyei Kosáripari vállalat hiteltervük benyújtásakor az irányító szervük által jóváhagyott éves eredménytervüket és annak I. negyedévi ütemezését kötelesek bemutatni a bankfióknál. A veszteséges vállalatoknak a tervezett veszteségtérítést a jóváhagyott eredményterv 1958. I. negyedévi ütemezése szerint továbbra is az MNB. 33.924. számú számláról folyósítja a bank. Az 1957. IV. negyedévre már folyósított és 1958. I. negyedévre folyósítandó veszteségtérítés együttes összege nem haladhatja meg az éves eredménytervben jóváhagyott veszteséget. A nyereséges vállalatoknál a hitelterv elkészítésénél az 1957. IV. negyedévi tényleges és az 1958. I. negyedévre ütemezett tervezett nyereséget forrásként figyelembe kell venni. Magyar Nemzeti Bank. Megyei és járási tanácstagok bérletjegyének érvényesítése az 1958. évre. A megyei és járási tanácstagok 1957. évre érvényesített bérletjegyének érvényessége 1958. január 31-ével lejár. 1958. február hó 1-től a bérletjegyek már ccak 1958. évre törtónt érvényesítéssel fogadhatók el. A járási tanácstagok bérletjegyeit a járási székhely állomásfőnöke, a megyei tanácstagok bérletjegyét a megyei székhely állomásának főnöke, illetőleg pénztárfőnöke jogosult érvényesíteni. A bérletjegyek átírását, illetőleg új tanácstagok részére a bérletjegyek kiállítását továbbra is a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztály 5. B. osztálya végzi. Magyar Államvasutak. Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. Budapest, V., Kossuth Lajos tér 3. — Telefon: 121—593. Kiadja: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat. Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky-út 78. I. em. 40. Terjeszti: Posta Központi Hírlap Iroda 0. V. Budapest, V., József nádor-tér 1. — Telefon: 180—850. Egyes példányok ára: 1.60 forint. Havi előfizetési ár: 7.— forint. 7794/2 — Zrínyi Nyomda. Budapest, V- Bajcsy-Zsilinszky út 78. — Felelős: Bolgár Imre<