Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 94. szám

822 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 94. szám. 1959. évi január hó 1. napjától az Rnyé 113. §-a rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az 1952. évi január hó ls napja előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított közszolgálati és vállalati nyugdíjban részesülő azoknak a nyugdíjasoknak a nyugellátását, akik a Tny. hatálybalépéséig az öregségi korhatárt nem érik el, vagy rokkantnak nem tekinthetők, az öregségi korhatár betöltéséig, illetőleg megrokkanásukig a Tny. hatálybalépése előtt érvényben volt korlátozó rendelkezések figyelembevételével kell folyósítani. Ha a nyugdíjas a Tny. hatályba^ lépése után az öregségi korhatárt eléri vagy megrokkan és munkaviszonyban áll, illetőleg kereső-; foglalkozást folytat, vagy más forrásból származó jövedelemmel rendelkezik, nyugellátását ennek az állapotnak megszűnéséig a korábbi jogszabályokban a korhatár alatti nyugdíjasokra meghatározott kereseti értékhatár figyelembevételével korlátozni kell. (4) A Tny. hatálybalépése előtt érvényben volt korlátozó rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell azokra a közszolgálati és vállalati özvegyi nyugdíjasokra, akik a Tny. rendelkezései szerint állandó özvegyi nyugdíjra nem jogosultak. (5) Az (1)—(4) bekezdés hatálya alá tartozó nyugdíjasok nyugellátásának korlátozására vonatkozó részletes feltételeket és szabályokat a munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben rendelettel állapítja meg. Rny. 115. §. (1) A Tny. hatályba lépése előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított alacsony összegű nyugellátásokat az 1959. évi január hó 1. napjától kezdődően — a szolgálati idő arányában — az Rny. 116.—127. §-aiban fog-* íaltak szerint felemelt összegben kell folyósítani; (2) Az 1954. évi 28. számú törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított nyugellátásokat — a szolgálati idő tartamának vizsgálata nélkül —• egy* séges mértékben kell felemelni, minthogy a szol-* gálati idő igazolása egyrészt nehézségekbe ütközik, másrészt a vonatkozó nyilvántartások nagyrésze megsemmisült. A sajátjogú nyugellátások felemelése. Rny. 116. §. (1) Huszonöt százalékkal kell fel* emelni a (2) bekezdésben felsorolt jogszabályok alapján megállapított sajátjogú nyugellátásokat, ha a) a nyugellátásnak nyugdíjpótlékkal kiegészített összege a 800 forintot nem éri el és b) az 1958. évi december hó 31. napján érvényes rendelkezések szerint a nyugdíjpótlékot egészben vagy részben folyósítani kell. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján fel kell emelni: a) az 1928. évi XL. törvény alapján megállapított öregségi és rokkantsági járadékokat, illetőleg ellátásokat; b) az 1912. évi VIII. törvény, az 1927. évi XXI. törvény, illetőleg a 6.180/1945. (VIII. 14.) M. E. számú rendelet rendelkezései szerint hatvanhat százalékot meghaladó munkaképességcsökkenés alapján megállapított baleseti járadékokat; c) a bányanyugbérre vonatkozó rendelkezések (1925. évi XXXIV. törvény) alapján megállapított bányanyugbéreket; d) az 1912. évi LXV. törvény alapján megállapított közszolgálati nyugdíjakat és nyugbéreket; e) a volt vállalati nyugdíj biztosítottakra vonatkozó szabályok szerint megállapított vállalati nyugdíjakat; f) a 14/1956. (XII. 1.) Korm. számú határozat rendelkezései alá eső nyugdíjakat; g) az Rny. 110. §-ában meghatározott sajátjogú egyesített nyugellátásokat; h) az 1951. évi 30. számú törvényerejű rendelet alapján megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakat. (3) Huszonöt százalékkal kell felemelni a 12.260/ 1945. .(1946. I. 17.) M. E. számú rendelet, vala^ mint a 6.800/1948. (VI. 27.) Korm. számú rendé-* let alapján megállapított nyugellátásokat is, ha a nyugdíjasok munkaviszonyban nem állanak és keresőfoglalkozást nem folytatnak. (4) A nyugellátásoknak az (1) és a (3) bekezdés-* ben foglalt rendelkezés szerint felemelt összege 500 forintnál kevesebb és 800 forintnál több nem lehet. Az emelés összegébe a nyugdíjas saját személye után folyósított lakbérsegélyt be kell számítani. (5) A (2) bekezdésben meghatározott jogszabá-> lyok szerint járó nyugellátásban rés'zesülők, akik fennálló munkaviszonyuk vagy keresőfoglalkozásuk miatt nyugdíjpótlékot nem kapnak, e munka-i viszonyuk, vagy keresőfoglalkozásuk megszűnése után jogosultak az (1) és (4) bekezdés rendelkezése szerinti emelésre. (6) A (2) bekezdésben meghatározott jogszabá* lyok alapján megállapított nyugdíjban részesülők, akik nyugdíjpótlékra azért nem jogosultak, mert az öregségi korhatárt nem érték el, az (1) és (4) bekezdés rendelkezései szerinti emelésre az öregségi korhatár elérésekor vagy megrokkanásukkor abban az esetben válnak jogosulttá, ha munkaviszonyban nem állnak, vagy keresőfoglalkozást nem folytatnak. (7) Az (5) és (6) bekezdés szerint meghatározott esetben a nyugellátásnak nyugdíjpótlékkal nö-f veit összegét kell figyelembe venni. Rny. 117. §. (1) Az 1938. évi XII. törvény alap-? ján megállapított járadékot 120 forintról 200 fo-* rintra kell felemelni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést akkor is végre kell hajtani, ha a járadékos munka-* viszonyban áll vagy keresőfoglalkozást folytat Rny. 118. §. (1) Az 1954. évi 28. számú törvény-, erejű rendelet alapján megállapított öregségi és