Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 94. szám

806 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 94. szám. Rny. 21. §. A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni a fegyveres testület nem hivatásos állományában töltött időt is, ha a dolgozó a) előzőleg legalább hat havi szolgálati időt szerzett, b) közvetlenül az iskolai tanulmányai után vonult be fegyveres szolgálatra. Rny. 22. §. A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni a) az állaimközi társadalombiztosítási egyezményekben meghatározott időket, b) a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyeknek ebben a minőségben eltöltött idejét. Rny. 23. §. A rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni az egyetemi (főiskolai) tanulmányok idejét is, ha ezt követő hat hónapon beiül a dolgozó a) betegségi biztosítással járó munkaviszonyba lépett, vagy b) nem hivatásos minőségben fegyveres szolgálatra vonult be. Rny. 24. §. (1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni: a) a Tny. hatályba lépése előtt érvényben volt jogszabályok szerint saját munkaviszonya alapján megállapított nyugdíjban (öregségi, rokkantsági járadékban, nyugbérben) részesülő dolgozónak azt az idejét, amelyet nyugellátásának megállapításáig szerzett; b) az 1952. évi január hó 1. napja előtt nyugdíjra igénytadó alkalmazásban töltött időt, ha a dolgozó alkalmazását nyugellátási igényének kizárásával szüntették meg ; c) azt az időt, amelynek alapján a dolgozó az 1952. évi január hó 1. napja előtt érvényben volt szabályok szerint nyugdíjban részesült és azt jogszerűen megvonták; d) a 14/1956. (XII. 1.) Korm. számú határozat 1. pontja hatálya alá tartozó személynek azt az idejét, amely nyugdíja alapjául szolgált; e) azt az időt, amelynek alapján szerzett nyugdíjjogosultságát a dolgozó büntető bírói ítélet következtében jogerősen elvesztette; f) az olyan munkaviszonyban töltött időnek harminc napon felüli tartamát, amelynek során a dolgozó munkabérben, a betegségi biztosítás alapján munkabérpótló készpénzszolgáltatásban (táppénzben, terhességi—gyermekágyi segélyben) vagy kórházi ápolásban nem részesült; g) azt az időt, amelynek során a dolgozó szabadságvesztés büntetését töltötte, közbiztonsági őrizetben volt. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni: a) azt az időt, amelynek alapján támasztható nyugellátási igényét a dolgozó elvesztette, de hozzátartozóinak nyugellátási igényét fenntartották,, ha a dolgozó munkaviszonyának megszűnését követő öt éven belül újabb munkaviszonyba lépett és legalább három éven át munkaviszonyban állott; b) a dolgozó nő szülési szabadsága, gyermekének szoptatása vagy tíz évesnél fiatalabb beteg gyermekének otthoni ápolása címén a Munka Törvénykönyvének vonatkozó rendelkezése alap-, ján engedélyezett fizetésnélküli szabadság idejét akkor is, ha arra az időre a betegségi biztosítás alapján munkabérpótló készpénzszolgáltatásban nem részesült; c) az előzetes letartóztatás idejét, ha a dolgozót a bíróság az ellene emelt vád alól jogerősen fel-? mentette, illetőleg, ha a büntető eljárást megszüntették és az előzetes letartóztatás a munkaviszony tartama alatt történt; d) a szabadságvesztés büntetésben töltött időt* ha utóbb a bíróság az elítéltet jogerősen felmentette és a letartóztatás a munkaviszony tartania alatt történt; e) a közbiztonsági őrizet idejét, ha a Legfőbb Ügyészség megállapította, hogy a közbiztonsági őrizetbe vétel feltételei nem állottak fenn, s az őrizetbe vétel a munkaviszony tartama alatt történt; f) a javító-nevelő munkában töltött időt; g) azt az időt, amely a munkaviszony jogellenes megszüntetésétől annak helyreállításáig, vagy más munkaviszony létesítéséig telt el. Rny. 25. §. (1) Az 1929. évi január hó 1. és az 1952. évi január hó 1. napja közötti időre vonatkozólag a szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni a) a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegység! és ái vasági (haláleseti) biztosítással járó munkaviszonyban töltött időt; b) a bányanyugbérbiztosításban töltött időt; cj a közszolgálatban vagy az állammal nyűgei-, látás szempontjából viszonosságban álló intéz^ mény alkalmazásában töltött időt, ha az egyes alkalmazások között öt évnél hosszabb megszakítás nem volt és a dolgozó az alkalmazás alapján szerzett jogosultságát nem vesztette el; d) a közszolgálati alkalmazottak korpótlék és szabadságidő szempontjából beszámított idejét, ha a beszámítás az 1952. évi január hó 1. napja előtt megtörtént; e) a vállalati nyugdíjbiztosításban töltött idotj f) az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árva* sági (haláleseti) biztosításban, valamint a bánya*