Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 89. szám

89. szám. TANÁCSOK KÖZLŐIN YíS 771 Az említett rendelet 2. §-a pedig az előbbi bekezdés­ben megjelölt lakások vonatkozásában arra biztosított jogot a fegyveres testületeknek, hogyha a lakásban a fegyveres testület tisztje, illetőleg tiszthelyettese lakott, megüresedés esetén másik tiszt, vagy tiszthelyettes ré­szére igényt tarthasson a lakásra. A 30/1958. (IV. 15.) Korm. sz. rendelet tehát a felmondási és a beköltözési jog korlátozásán kívül a tulajdonosok jo­gait nem korlátozta. Ezért téves az az álláspont, hogy az említett rendelkezés következtében ezek a lakások szolgálati lakásokká váltak és a szolgálati lakásokra vonatkozó valamennyi rendelkezés alkalmazásra kerül. Így mindenekelőtt megmaradt a tulajdonosnak az a joga, hogy a tiszt vagy tiszthelyettes által lakott lakás elcse­réléséhez • belátása szerint hozzájáruljon, vagy ezt meg­tagadja. Ugyanakkor a tulajdonos hozzájárulása esetén ezeknek a lakásoknak az elcserélésáhez nem kell a fegyveres testület hozzájárulása. Csere útján tehát a tulajdonos a 35/1956. (IX. 30.) M. T. sz. rendeletben meg­jelölt időn belül is beköltözhet a saját házingatlanába. 3. Ha az államosított házingatlan volt tulajdonosa a mentesítés iránti kérelmet a törvényes határidőn belül benyújtotta, később azonban meghalt, a kérel­met nem az 1957. évi 28. sz. tvr. 11. §-a, hanem a tvr. és az azt kiegészítő jogszabályok alaprendelkezései szerint kell elbírálni. Több esetben előfordult, hogy az államosított ház volt tulajdonosa a ház mentesítése iránti kérelmét az 1957. évi 28. sz. tvr. hatálybalépése után a törvényes határ­időn belül — tehát 1957. augusztus 31. napjáig — be­nyújtotta, később azonban meghalt. Felmerült az a kér­dés, hogy ilyen esetekben a kérelmet az 1957. évi 28. sz. tvr. és az azt kiegészítő jogszabályok alaprendelkezései szerint kell-e elbírálni, vagy pedig a házingatlant — fi­gyelemmel a kérelmező halálára — csak méltányosság­ból lehet mentesíteni az örökösök javára. Álláspontunk szerint a kérelmet az 1957. évi 28. sz. tvr. és az azt kiegészítő jogszabályok alaprendelkezései Bzerint kell elbírálni. A kérelmezőnek a mentesítésre irányuló igénye ugyanis már a kérelem benyújtása al­kalmával, tehát még életében megnyílt. A kérelem kése­delmes elbírálása azzal a következménnyel járhat, hogy azt az illetékes szerv a később hatálybalépett szigorúbb rendelkezések [41/1957. (XII. 15.) P. M. sz. rendelet, 1958. évi 13. sz. tvr.] alapján bírálja el, azt azonban nem eredményez­heti, hogy a már megnyílt igény attól a véletlentől füg­gően, hogy a kérelmet mikor bírálják el, teljesen el­enyésszék. A rrtentesítés természetesen mellőzhető abban az eset­ben, ha a volt tulajdonosnak nincsenek örökösei. Ekkor upyanis az állam lenne az örökös. Hasonló a helyzet akkor, ha az örökösök nem tartanak igényt a menté­éi tésre. Ha a volt tulajdonos a mentesítést nem kérte, vagy kérte ugyan, de kérelmét visszavonta, később bekövet­kezett halála után a házingatlan az örökösök javára csak méltányosságból és csak abban az esetben mente­síthető, ha ezirányú kérelmüket 1957. évi augusztus hó 31. napjáig benyújtották. 4. Ha a mentesített házingatlan tulajdonosa nem tesz eleget a mentesítő határozatban foglalt megtérítési kötelezettségének, a mentesítő határozat visszavoná­sának nincs helye, hanem a megtérítendő összeg be­hajtása, iránt kell intézkedni. Az 1957. évi 28. sz. tvr. 8. §-ának rendelkezései értel­mében a házingatlanon végzett karbantartási, felújítási vagy beruházási munkálatok költségének 500*0 Ft-on fe­lüli részét az érdekelt megtéríteni köteles, vagy erre kötelezettséget kell vállalnia. Az idevonatkozó írásbeli nyilatkozatot az érdekelttől a 17/1957. (IV. 21.) P. M. sz. rendelet 11. § (1) bekezdése értelmében még a határozat meghozatala előtt be kell szerezni. Ha a kötelezettségvállalás megtörténik, akkor a ké­relmet a többi törvényes feltétel megléte esetén teljesí­teni kell. Ha az érdekelt az 50O0 Ft-on felüli költségek megtérítését nem vállalja, a kérelmet el kell utasítani, A 17/1957. (IV. 21.) P. M. sz. rendelet 13. §-ának (1) bekez­dése lehetőséget ad arra, hogy a végrehajtó bizottság plnz­ügyi osztálya a térítés összegének részletekben történő meg­fizetésére engedélyt adjon. Az említett rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében a törlesztési részleteket a házadó­val együtt kell előírni, a lerovásra és behajtásra a ház­adóra Vonatkozó szabályok irányadók. A fenti rendelkezésekből következik, hogy amennyi­ben a mentesített ház tulajdonosa nem tesz eleget a fi­zetési kötelezettségének, akkor a behajtási eljárást kell folyamatba tenni, a mentesítő határozatot azonban — ilyen irányú törvényes rendelkezés hiányában — nem lehet visszavonni, vagy megsemmisíteni, illetőleg hatá­lyon kívül helyezni. Ez az állásfoglalás arra az esetre is vonatkozik, ami­kor az érdekelt nem kért részletfizetési kedvezményt és a megtérítendő összeget a mentesítő határozat rendelke­zései — bírói eljárás folyamatba tétele esetén a jogerős bírói ítélet — ellenére nem fizeti meg. 313/1958. (I. K. 21.) I. M. III 2. számú közlemény a tanácsi szervek által kért telekkönyvi másolatok (szemlék) illetékmentességéről. A telekkönyvi másolatok (szemlék) illetékmentes ki­állításával kapcsolatban — a Pénzügyminisztériummal egyetértve — az alábbiakat közlöm. A telekkönyvi hatóságok a tanácsi szervek megkere­sése alapján akkor állíthatják ki illetékmentesen a kért telekkönyvi kivonatot (szemlét), ha a megkereső hatóság határozottan megjelöli a felhasználás célját és erre a célra jogszabály illetékmentességet .Jjiztosít. A 647O—52/1950. (XII. 31.) P. M. sz. rendelet 96. §-ának (7) bekezdése szerint a meghatározott célra illetékmen­tesen kiállított iratra — jelen esetben telekkönyvi máso­latra (szemlére) — azt a célt, amelyre kiállították, fel kell jegyezni. Ha a megkeresésben a felhasználás pontos célja megjelölve nincs, vagy a megjelölt célra a fennálló jogszabályok szerint a telekkönyvi másolatot (szemlét) csak illetékkötelesen lehet kiadni, annak illetékét le kell rovatni. Igazságügyminisztérium Országos és havi vásárok jegyzéke December 12. péntek Nyírábrány (Hajdú) oák, Szigetvár (Baranya) oák, Vasvár (Vas) há, December 13. szombat Békéscsaba (Békés) oák, Csépa (Szolnok) oák, Kiskunmajsa (Bács) oák, Vásárosmiske (Vas) oák. December 14. vasárnap Albertirsa (Pest) oák, Dombóvár (Tolna) oák, Dunavecse (Bács) oák. Földeák (Csongrád) oák, Gödöllő (Pest) oák, Jászfelsőszentgyörgy (Szolnok) oák, Kál (Heves) oák, Kenderes (Szolnok) oák, Kiskunfélegyháza (Bács) oák, Medgyesegyháza (Békés) oák, Pálháza (Borsod) oák, Tarnaörs (Heves) oák, i \

Next

/
Thumbnails
Contents