Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 88. szám

88. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 763 megfelelő határidő kitűzésével köteles felhívni a jelen rendelet 1. § (1) bekezdésének megfelelő végrehajtására vagy arra, hogy egyéb — a szab­ványnak megfelelő — módon biztosítsa a háztar­tási villamoskészülékek érintésvédelmét. 4. §. A nehézipari miniszter — az építésügyi minisz­terrel egyetértésben — rendelettel állapítja meg azokat a műszaki feltételeket, amelyeket az érin­tésvédelem céljára felhasználható vízcsőhálózat­nak ki kell elégítenie, valamint a jelen rendelet végrehajtásának és a végrehajtás ellenőrzésének részletes szabályait. 5. §. Az állami tulajdonban álló lakóépületek víz­vezetéki nyomócső hálózatának átalakítási költ-^ ségeit a lakásfelújítási keret terhére kell biztosí­tani. f 6. §. (1) Amennyiben a cselekménye büntetőrendel­kezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 1000.— Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sútjható az 1. § (1) bekezdésében írt épületek házkezelő szer­vének felelős vezetője, továbbá a 3. §-ban írt lakóház tulajdonosa (birtokosa), ha a) a jelen rendeletben megszabott átalakítást (1. §) nem végezteti el vagy helyette más meg­felelő érintésvédelem biztosításáról nem gondos­kodik, b) a hatóság jogerős felhívása ellenére az abban megszabott érintésvédelem biztosításáról nem gon­doskodik, c) a nehézipari miniszter rendeletében megsza­bott ellenőrzési kötelezettség teljesítését elmu­lasztja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabály­sértést követi el az 1. § (1) bekezdésében írt épü­let felelős tervezője, ha az 1. §-ban előírt érintés­védelem biztosításáról a jelen rendelet hatályba­lépését követően történő tervezés során nem gon­doskodik. (3) A szabálysértés miatt az eljárás a városi (városi kerületi, járási) tanács végrehajtó bizott­sága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik. 7- §• Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Münnich Ferenc s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. Miniszteri rendelet és utasítás A belkereskedelmi miniszter 14/1958. (XI. 17 ) Bk. M. számú rendelete cukiászdákban és büfékben az égetett szeszesital árusításának szabályozásáról. 1. §• (1) Cukrászdákban égetett szeszesitalokat nem szabad árusítani. (2) Az előző bekezdésben foglalt rendelkezés likőr-félékre nem vonatkozik. 2. §• Büfékben (színházak, mozik, iskolák, üzemek5 kultúrotthonok, klubok stb. büféiben) égetett szeszesitalt nem szabad árusítani. 3. §. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatálybaj Tausz János s. k., belkereskedelmi miniszter. A művelődésügyi miniszter 183/1958. (M. K. 22.) M. M. számú utasítása a nemzetiségi óvodák szervezéséről. (Nem teljes szöveg.) A nem magyar anyanyelvű lakosság részéről felmerülő igények maradéktalan kielégítése érdekében a nemzeti­ségi óvodák szervezését az alábbiak szerint szabályozoms 1. Azokban a községekben, városokban, ahol a nem magyar anyanyelvű lakosság száma ezt indokolttá teszi,­az óvodahálózat fejlesztése során nemzetiségi óvodát kell létesíteni. (A kisdedóvásról szóló 1953. évi III. tv. 4. §. 2. Azokban a községekben, városokban, ahol magyar nyelvű óvoda működik és az óvodába járó gyermekek szüleinek több mint 2/3-a kéri, az óvodát nemzetiségi óvodává lehet átszervezni. 3. Amennyiben az igény a fentinél kisebb, de legalább 25 gyermek jelentkezik, a magyar óvoda egy csoportja nemzetiségivé szervezhető. 4. Nemzetiségi óvoda vagy csoport létesítése esetén nemzetiségi oklevéllel rendelkező óvónőt, vagy magyar oklevéllel rendelkező, de a nyelvet jól bíró óvónőt és a nemzetiségi nyelvet beszélő dajkát kell biztosítani,­amennyiben ilyen óvónőt biztosítani nem tudnak, úgy nemzetiségi óvoda, illetve csoport nem szervezhető. 5. A nemzetiségi óvoda lehet A) tannyelvű, B) nyelvoktató. A) Tannyelvű óvodák azok a nemzetiségi óvodák, ame" lyekben a foglalkozás nyelve nemzetiségi. A magyal? nyelvet meghatározott kötelező foglalkozáson használja az óvónő.

Next

/
Thumbnails
Contents