Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 86. szám

754 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 86. szám. a termelőknek folyósítható különböző anyag, illetve művelési (kéiszpénz) előlegre. A hitelnyújtási tilalom megszegése esetén a hitelt engedélyező személy ellen — valamint ha a hitel igénybevevője fmsz-i szerv alkalmazottja, ellene is — fegyelmi eljárást kell indítani. Egyúttal gondoskodni kell a tilalom ellenére nyújtott hitel azonnali rendezéséről (az összeg befizetéséről). Nyers Rezső s. k.s a SZÖVOSZ elnöke. Vegyes rendelkezések 2/1958. É. M. számú közlemény a családi lakóházépítési akciók egységesítéséről szóló 1/1955. (III. 26.) V. K. G. M. számú együttes rendelet 11. § (1) bekezdése rendelkezéseinek értelmezéséről. A kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. számú tvr.* 24. § (2) bekezdése c) pontja alapján — a Könynyűipari Minisztérium Helyiipari Főosztályával egyetértésben és a KIOSZ meghallgatásával — az 1/1955. (III. 26.) V. K. G. M. számú együttes rendelet (a továbbiakban: R*) 11. § (1) bekezdésének helyes értelmezését — az egységes joggyakorlat.kialakítása érdekében — az alábbiakban közlöm. A R. 11. § 1(1) bekezdése szerint „az építkezés kivitelezéséről magának az építkezőnek kell gondoskodnia. Családiház építésében — a szakszerűség biztosítása mellett — az építkező rokonai, ismerősei iparjogosítvány nélkül is közreműködhetnek.'Ez az iparigazolvány nélküli közreműködés azonban csak esetenkénti, nem rendszeres, anyagi ellenszolgáltatással nem járó, tehát nem keresetszerű társadalmi munka lehet. A családiház építésében történő rendszeres, keresetszerű, iparigazolvány nélküli közreműködést jogosulatlan iparűzésnek kell tekinteni, ilyen tevékenység esetén tehát a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. sz. tvr. 27. § (1) bekezdése a) pontja alapján kell eljárni. A R. 11. § (1) bekezdésében szereplő uszakszerűség biztosítása" kérdésében állami szervek és vállalatok dolgozói esetében a R. 14. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. A R. 14. §-ában említett „műszaki dolgozók" alatt építészmérnököt, általános mérnököt, építőmestert, építéstechnikust kell érteni. A R. 11. § (1) bekezdése által megkívánt szakszerűséget a családi lakóház építtetőjének építőipari (építőipari részleggel rendelkező vegyesipari) szövetkezet, vagy iparigazolvánnyal rendelkező és a lakóház kivitelezésére, illetőleg műszaki irányítására tevékenységi körénél fogva jo* A tvr. a Tanácsok Közlönye ezévi 16., a R. pedig 195ö. évi 24. számában jelent meg. I gosult kisiparos (kőműves mester, kőműves iparos) rneg* bízása útján kell biztosítani minden olyan esetiben, ami-i kor a szakszerűség más módon nem biztosítható. A fent említett szövetkezet, vagy kisiparos felügyelete és felet lőssége mellett az építtető rokonai és ismerősei a kivite-i lezési munkában közreműködhetnek. Fenti elvi állásfoglalás irányadó arra az esetre is, ha az építtetők egymás kölcsönös segítésének elve alapján önkéntesen létrehozott építőközösségek keretében végzik egy-, vagy többszintes lakóházaik (lakásaik) építését. Építésügyi Minisztérium. 3/1958. É. M. számú közlemény az építésügyi hatóságok által kiszabható pénzbírságokról. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1S57. évi IV. tv.* 77. §-a értelmében az államigazgatási szerv, tehát az építésügyi hatóság is, bírság kiszabásával biztosíthatja a teljesítést, szolgáltatást, valaminek a tűrését, vagy abbahagyását elrendelő határozatának végrehajtását. Ezzel kapcsolatban több építésügyi hatóság felvetette azt a kérdést, vajon e rendelkezés következtében nem szűnt-e meg az építésügyi hatóságnak az 1937. évi VI. tv. 28. § (1) bek ben biztosított pénzbírság kiszabási joga. Az egyöntetű eljárás biztosítása érdekében közlöm, hogy az 1937. évi VI. tv. ma is hatályban van, így az annak 2-8. §-ában biztosított pénzbírságkiszabási jog — a törvényben meghatározott feltételek mellett és keretek között — változatlanul fennáll. Az építésügyi hatóság pénzbírságkiszabási jogának gyakorlása mellett azonban annak a lehetősége is fennáll, hogy az 1937. évi VI. tv. 27. §-ának (1) bek. alá tartozó esetekben — az illetékes szabálysértési hatóságnál tett feljelentés alapján — egyidejűleg szabálysértési eljárás is induljon az építtető ellen. Az építésügyi hatóság tehát a hatályos jogszabályok alapján az alábbi módokon szerezhet érvényt az építésügyi szabályoknak, illetőleg szoríthatja az ügyfeleket valamely rendelkezésének végrehajtására: a) az 1957. évi IV. tv. 77. §-a alapján 1.000 Ft-ig terjedhető pénzbírság kiszabásának saját hatáskörben történő kilátásba helyezésével, illetőleg kiszabásával; b) az 1937. évi VI. tv. 28. §-ának (1) bek. alapján rendbüntetésként saját hatáskörben kiszabható pénzbírsággal. Az 1937. évi VI. tv. 28. § \l) bek. szerint az ingatlan értéke egytized részéig terjedhető pénzbírság kiszabásának csak akkor van helye, ha a törvényben meghatározott két feltétel [a) engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő módon való építkezés és b) vagyoni előnyhöz jutás] együttesen fennáll. A 28. § (1) bek.-ét nem lehet alkalmazni, ha az építésügyi hatóság az épület átalakítását, vagy lebontását rendelte el. Ebből következik, hogy az idézett törvényhely és az 1957. évi IV. tv. 77. §-a együttes alkalmazásának sem lehet helye. Az 1937. évi VI. tv. 28. § (1) bek. alkalmazása szempont j:ból a bontást is építkezésnek kell tekinteni. • <Vz idézett törvény a Tanácsok Közlönye 1857. évi 38. számában jelent meg.