Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 84. szám

84. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 743 Minőségi csoport Súlycsoport Ft/kg Fehér hússertés — — — — — — — — 106—126 kg között 15.50 Hús- és hús jellegű sertés — — — — — — 106 kg-on felül 14.80 Zsír- és zsírjellegű sertés — — — — — — 126—165 kg-ig 14.50 Zsír- és zsírjellegű sertés — — — — — — 165 kg felett 14.80 Tenyésztésbe fogott sertés (hús- és zsírjellegű) — — — — — — 170 kg felett 14. (2) A fehér hússertésre megállapított árat csak a tiszta vérben tenyésztett, fehérbőrű, sima, lefutó szőrű, pigmentfolt mentes, tenyésztésbe nem fogott és 12 hónapnál fiatalabb állatok átadása esetében lehet alkalmazni. (3) Baconsertésekre 1959. évi átadásra sertéshizlalási szerződést .kötni nem lehet. 4- § (1) Az 1959. évi átadásra kötött sertéshizlalási szerződések alapján egy-egy gazdaságban egy tételben hizlalt, azonos típusú és érettségű sertéseknek ugyanabban az időben való átadása esetén a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, termelői szakcsoportok, szakszövetkezetek és mezőgazdasági társulások részére fizetendő nagyüzemi felárra vonatkozóan a 11/1958. (VII. 14.) Élm. M.—Á. H. számú rendelet* rendelkezései az irányadók. (2) A nagyüzemi felár szempontjából azonos tí-* pusú és érettségű sertéseknek az olyan azonos minőségű és fajtajellegű sertéseket kell tekinteni, amelyeknél az átadott falkán belül a legkisebb és a legnagyobb súlyú sertés között 20 kg-nál nagyobb egyedi súlykülönbség nincs. 5. §• A jelen rendelet kihirdetése napján lep hatályba. Kovács Imre s. k., élelmezésügyi miniszter. * A rendeletet a Tanácsok Közlönye ezévi 58. száma közli. Vegyes rendelkezések Az Egészségügyi Minisztérium 95.256/1958. számú közleménye a hadigondozási gyakorlatban követett elvi jelentőségű határozatokról. A volt Népjóléti Minisztérium 3.440/54/1950. szám alatt közölte a hadigondozási gyakorlatban követett elvi jelentőségű határozatok gyűjteményét. Az elvi jelentőségű határozatok egy része időközben tárgytalanná vált, más részük a népgazdaságunk fejlődése folytán változott viszonyok következtében módosításra szorul, illetve összhangba kell hozni azokat az újabb jogszabályokban, különösen pedig a 6/1958. (V. 21.) Mü. M. számú és 8/1958. (VII. 13.) Mü. M. számú rendeletekben megnyilvánuló jogelvekkel; végül egyes kérdésekben szükségessé vált új elvi határozatok hozatala. Az említett gyűjtemény 7., 8., 9., 10., 13., 15., 16. és 26. pontjában foglalt határozatok szerepelnek a 802—18/ 1954. I.—O. Sz. K. szám alatt kiadott Hadigondozási Tájékoztatóban. Ezek továbbra is hatályban vannak. A módosított, valamint az új elvi jelentőségű határozatokat a hadigondozási ügyintézés egyöntetűségének biztosítása végett az alábbiakban közlöm. I. Igénymegállapítás. 1. A 344—Ált—9/1951. 1/4. B. M. számú körrendelet végrehajtása során az igénylő katona voltának és a fogyatkozás hadieredetének igazolására a fel által aláírt — a 111.700/1946. N. M. sz, rendelet szerinti — hatósági igazolással ellátott nyilatkozat csak az 1944. június l-e és 1945. május 31-e között elszenvedett fogyatkozásokra nézve fogadható el. 2. A háborúból visszamaradt robbanóanyagok felrobbanása fo'ytán szórványosan bár, de ma is keletkeznek hadieredetűnek tekinthető fogyatkozások. Az ilyen esetleges új igénybejelentéseket a hadigondozási hatóságok a 4178/ 1949. Korm. sz. r. 3. §-a értelmében nem tárgyalhatják. Az igény tárgyalására ilyen esetekben csak az Egészségügyi Minisztérium adhat kivételes méltányosságból engedélyt. 3. Volt hadifoglyok gondozási igényének bármely okból történő tárgyalásánál minden esetben csatolni kell a hadifogoly igazolvány hiteles másolatát és a hazatérők orvosi lapját. 4. Ha ugyanazon személy után a hadiözvegy mellett felmenőégbeli rokon, vagy teljes árvaságra jutott testvér hadigondozott családtagi igényt támaszt, az utóbbiak részéire az ellátás a hadigondozott családtagi igény feltételeinek igazolása esetén megállapítható, függetlenül attól, hogy az igénylő a hadiözveggyel közös háztartásban él-e vagy sem. 5. Ha a fogyatkozás az egyik szem hiánya vagy vaksága* az igénylőt 25 %-os hadirokkantként a IV. járad^ kosztályba kell sorolni. Ha azonban az ilyen hadirokkant később önhibáján kívül elveszti a másik szemét is, illetve annak látóképességét, akkor 100%-os I. járadékosztayú hadirokkanttá kell nyilvánítani. Ilyen esetben a kivételes pénzellátás — az egyéb feltételek fennforgása esetén — csak akkor engedélyezhető, ha a másik szem el-