Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 81. szám

726 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 81. szám. igénybevett ingatlan birtokbavétele 1949. évi december hó Zl. napja után történt, a tulajdonjog utólagos elismerésére az idézett jogszabályok alapján lehetőség nincs. Ilyen esetben az ingatlanra az állam tulajdonjogát kell megállapítani és hasznosításáról a 2. pontban szabályozott módon kell gondoskodni. Ha a tényleges birtokos a földreform és a telepítések során igénybevett ingatlanhoz fűződő tulajdonjogát a birvokvalösitas alkalmával igazolni nem tudja, a vonatkozó földrészletet — állami tulajdonba vételre történő javaslat heiyett — a 2. pont utolsó bekezdése szerinti kimutatásba kell felvenni és a jegyzetrovatban hivatkozni kell a 15.014,1049. (XU. 31.) FM számú rendeletre. Az érdekelt birtokost fel kell hívni a vonatkozó tanácsi igazolás beszerzésére és a beszerzett igazolást a kimutatáshoz kell csatolni. A földi észlet adatlapját, a kimutatás sorszámának feltüntetése után egyelőre külön kell kezelni, a többi földrészletre azonban a birtokvalósívást előírásszerűen le kell folytatni. 4. A földreform és telepítések során juttatott ingatlanokat — a terhelési és elidegenítési, valamint öröklési korlátozások miatt — az 19S7. évi 11. tvr.* hatálybalépéséig (1Ö57. február 3.) csak a földrendezési szervek előzetes engedélyével lehetett elidegeníteni. Ilyen engedély hiányában a jelenlegi tényleges birtokos tulajdonjoga nem ismerhető el addig, amíg az ingatlant terhelő megváltási árat a tényleges birtokos ki nem fizette és az ingatlanforgalmi szabályok szerint szükséges engedélyt a járási mezőgazdasági osztálytól meg nem szerezte. Ha a birtokvalósítás alkalmával a földreform vagy telepítés során kiosztott terület tulajdonjogát olyan személy kívánja bizonyítani, aki nem az eredeti juttatott, a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirat bemutatása mellett — amelynek a járási mezőgazdasági osztály fent említett engedélyezését is tartalmaznia kell — a megváltási ár kifizetésének megtörténtét is igazolni köteles. Engedélyezési záradékkal ellátott okirat, illetőleg a megváltási ár megfizetésének igazolása hiányában a földrészletet a 2. pont utolsó bekezdése szerinti kimutatásba kell felvenni és a jegyzet rovatban az 1957. évi íl. tvr-re hivatkozni. A kimutatás sorszámát a földrészlet adatlapjára fel kell jegyezni, az adatlapot külön kell kezelni és a birtokvalósítást a többi földrészlet!e le kell folytatni. 5. Az állami gazdaságok, mezegazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok gazdálkodási területének megfelelőbb kialakítása érdekében a 11/1953. (X. 9.) FM és a 7/19-55. (IV. 3.) FM számú rendeletek** alapján végrehajtott önkéntes földcserék során több helyen előfordult, hogy az érdekeltek a megállapodást nem foglalták írásba, de az ingatlanokat a cserének megfelelően vették birtokba. A földnyilvántartás rendezése alkalmával a nyilvántartott állapottól eltérő ilyen birtoklási állapotot tisztázni kell. A járási mezőgazdasági osztály köteles ezért utólag a 7,1955. (IV. 3.) FM. számú rendelet 1. és 2. §-ában meghatározott módon határozatot hozni a csere folytán beállott változások jóváhagyásáról. A most említett esetben — minthogy az elcserélt földrészlet tulajdonjogát a bii tokvalósítás során sem a szocialista gazdaság, sem az egyénileg gazdálkodó nem tudja igazolni, a szóbanforgó földrészleteket — tehát a cserébe kapott és a cserébe adott földrészleteket is — a 2. pont utolsó bekezdése szerinti kimutatásba kell felvenni. A kimutatás jegyzetrovatában a 7/1955. (IV. 3.) FM számú rendeletre kell hivatkozni. A vonatkozó adatlapot a kimutatás sorszámának feltüntetése után külön kell kezelixi és a birtokvalósítást a többi földrészletre le kell folytatni. 6. Az ingatlanforgalmat szabályozó hatályos rendelkezések értelmében a tulajdonjog átruházásához a földrendezési szervek előzetes engedélye szükséges. Gyakran előfordul, hogy egyénileg gazdálkodók egymással történt megegyezés „szerint olyan mezőgazdasági ingatlanokat is tényleges birtokukban tariarak, amelyek tulajdonjogának átruházásához a földrendezői szervektől engedélyt nem kértek, vo~y amelvek átruM7á-át a földrendezési szervek nem hagyták jóvá. Ilyen esetben a tulajdonjog renTanácsok Közlönye 1957. évi 7. száma dezéséről az 1957. évi 10. számú tvr. 10. § (6) bekezdése alapján a járási mezőgazdasági osztálynak kell gondoskodnia. A birtokvalósítás során ilyen esetben a vonatkozó földrészletet a 2. pont harmadik bekezdésében ismer-? teteit kimutatásba kell foglalni és a jegyzet rovatban hivatkozni kell az 1957. évi 10. számú tvr. 10. g-ának (6) bekezdésére. A földrészlet adatlapjára a kimutatás sor-< számát kell feljegyezni és az adatlapot egyelőre külön kell kezelni, de a birtokvalésf ,i.ít a többi földrészletre le kell folytatni. 7. Az 1—<6. pontban fel nem sorolt esetekben is, amennyiben a tulajdon vagy használat tekintetében a törvényes birtoklási állapot tisztázásra szorul, a birtokvalósítási eljárás során az ÁFTH megyei földmérési ési földnyilvántartási felügyelősége (a továbbiakban: megyei felügyelőség) esetenként kérje a járási mezegazdasági osztály közreműködését. 8. A birtokvalósítás befejezése után a földnyilvántartó köteles a tulajdoni és a használati viszonyokban észlelt eltérésekről a 2. pont utolsó bekezdése szerint készített kimutatást — a hozzátartozó esetleges mellékletekkel együtt (községi igazolás a teherviselésről, megváltási ár megfizetésének igazolása stb.) — soron kívül az illetékes járási mezegazdasági osztálynak megküldeni és erről a kimutatásba foglalt tételek számának megjelölésével a megyei felügyelőségnek jelentést tenni. A járási mezőgazdasági osztály a kimutatásban foglaltak alapján 30 napon belül köteles az érvényben levő jogszabályoknak megfelelően dönteni. A határozat egyegy példányát az érdekelt birtokosnak, az illetékes telekkönyvi hatóságnak és a kimutatással együtt a megyei felügyelőségnek kell megküldeni. 9. A megyei felügyelőség a járási mezőgazdasági osztály határozata alapján a külön kezelt adatlapokon a tényleges birtokos vagy használó személyére vonalkozó adatokat megfelelően helyesbíti, a földrészleti jegyzéket kiigazítja és — amennyiben szükséges — a felmérendők jegyzékét kiegészíti. Ennek megtörténte után a földrészleti jegyzéket és a felmérendők jegyzékét a felmérést végző munkacsoportnak kiadja. 10. A 46/1957. (VII. 31.) Korm. számú rendelet végrehajtása során végzett helyszíni mérések, valamint birtokvalósítás alkalmával egyes esetekben észlelhető, hogy valamely mezőgazdasági termelőszövetkezet vagy termelőszövetkezeti csoport földterületét nem az alapszabály szerint használja. Az alapszabály ellenes használat legtöbbször abban nyilvánul meg, hogy a tagoknak a megengedettnél nagyobb háztáji területet adnak ki, eltűrik, hogy a tagok nem tesznek eleget földbeviteli kötelezettségüknek; a kialakított táblán továbbra is egyénileg gazdálkodnak. Az ilyen eseteket azonnal a járási mezőgazdasági osztály tudomására kell hozni, amely az 5/195*8. (I. 15.) Korm. számú rendelet* szerint köteles eljárni. A földnyilvántartás rendezésénél a fenti esetben a következőképpen kell eljárni: a) Amennyiben a háztáji terület az alapszabályban megengedett területnél nagyobb, a tényleges állapotot kell figyelembe venni és a háztáji területet a tény .eges területtel kell fevenni. b) A mezőgazdasági termelőszövetkezetbe be nem vitt területnél a birtokvalósítási eljárás során a föidrészleü jegyzékbe tényleges birtokosként a mezőgazdasági termelőszövetkezetet, használóként pedig a földrészletet használó termelőszövetkezeti tag nevét kell bejegyezni. c) Amennyiben a termelőszövetkezeti csoport területén a taqok egyénileg gazdálkodnak, a tényleges állapotot nem szabad figyelembe venni, hanem a táblát egy földrészletként, a termelőszövetkezeti csoport nevén kell nyilvántartásba foglalni. Antos Zoltán s. k., Keresztes Mihály s. k., az Állami Földmérési és földművelésügyi Térképészeti Hivatal miniszterhelyettes, elnöke. ** Az idézett rendelet a Tanácsok Közlönye 1955. évi 25. számában jelent meg. * Az idézett rendeletet a Tanácsok Közlönye ezóvi 6. szarna közli.