Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 79. szám

79. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 715 lehet engedélyezni, ha az a közérdeket nem sérti, az örökbefogadott kiskorúsága esetén pedig ezenfelül csak akkor, ha a felbontás, a kiskorú érdekében áll és ahhoz a kiskorú életben levő vér szerinti szülei is hozzájárultak. A Csjt. 56. §-a tehát egyfelől meghatározza azokat a kizáró okokat, amelyek fennforgása esetén a gyámhatóság az örökbefogadás felbontását a felek kölcsönös kérelme esetén sem engedélyezheti, másrészt világosan kimondja, hogy e kizáró okok hiányában is a felbontás kérdésében való döntés a gyámhatóság mérlegelési jogkörébe tartozik, („felbonthatja"). Észlelhet ugyanis a közös'kérelem alapos vizsgálata során a gyámhatóság olyan körülményeket, amelyekre való tekintettel az örökbefogadás felbontását kizáró okok hiányában sem engedélyezi. ^ A mérlegelési jogkörben hozott e határozat ellen ügyészi intézkedésnek nincs helye. u) Élettársak által történő örökbefogadás törvénynél fogva kizárt. Az élettársak által akár együttesen, akár külön-külön történő örökbefogadást a jogszabály kifejezetten tiltja. Ilyen örökbefogadás tehát ezidcszerint nem engedélyezhető. v)Állami gondozási díj fizetésére a kiskorú gyermek tartására kötelezhető személy csak akkor köteles, ha állami gondozás költsége ténylegesen felmerül, örökbefogadás vagy az állami gondozott kiskorú nevelőszülőknek történő kiadása esetén az állami gondozási dij behajtását meg kell szüntetni. Az állami gondozás költségei fejében a kiskorú gyermek tartására köteles személy térítést (gondozási díjat) köteles fizetni. Az állami gondozási díjjal kapcsolatban az 51/1864. (VIII. 6.) M. T. sz. r. 7—10. §-ai, valamint a Gyut. 44—49. §-ai tartalmaznak részletes szabályozást. A Gyut. 44. § (2) bekezdése szerint a gyámhatóság á gondozási díjat az állami gondozásba vétellel egyidejűleg köteles megállapítani. Az 51/1954. (VIII. 6.) M. T. sz. r. 8. §-a és a Gyut. 45. §-a szerint gondozási díj címén általában olyan összeg állapítható meg, amely a kötelezett személy általános keresete (jövedelme) 20%-ának megfelel. A fenti rendelkezésekből nyilvánvaló, hegy az állami gondozás költségei fejében térítés (gondozási díj) csak annyiban állapítható meg, amennyiben állami gondozási költség ténylegesen felmerült. Az állami gyermekvédő otthonok azonban az esetek, többségében röviddel az állami gcndozásibavétel elrendelését követően a kiskorúakat megfelelő nevelőszülőkhöz helyezik ki, akik igen gyakran a gyermekek örökbefogadásának gondolatával is foglalkoznak és a kiskorúak neveléséért semmiféle költséget nem igényelnek és ilyen térítést nem is kapnak. Ennek ellenére a gyámhatóságok, illetve az illetékes tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztályai az állami gondozási díjakat változatlanul behajtják. Kivételesen előfordul ilyen eset még az örökbefogadást engedélyező határozat meghozatala után is. Az ilyen eljárás törvénysértő. y) örökbefogadást engedélyező határozatoknak alaki okokból hosszabb idő elteltével történő hatályon kívül helyezése és az örökbefogadás engedélyezésének a kiskorú érdekei ellenére történő megtagadása törvénysértő. Az ilyen határozat ellen ügyészi intézkedésnek van helye, Tapasztalat szerint a Művelődésügyi Minisztérium hosszú évek múltán hatályon kívül helyez örökbefogadást engedélyező határozatokat azon a címen, hogy az engedélyező határozat meghozatalakor nem a vérszerinti szülő lakhelye szerint [Gyut. 6. §. (8) bek.] illetékes gyámhatóság járt el, vagy mert a Gyut. 58. § (4) bekezdése ellenére az örökbefogadáshoz annak idején esetleg írásbeli nyilatkozattal is hozzájáruló vérszerinti szülő meghallgatása elmaradt. Az alaki jogszabálysértés észlelése törvényszerű, ilyen esetben azonban a Gyut, szerint illetékes gyámhatóság új eljárása és a vérszerinti szülők pótlólagos meghallgatása sem eredményezhet a kiskorú érdekeit sértő és a régen foganatba ment örökbefogadás engedélye zéisét megtagadó, tehát érdemben törvénysértő határozatot. Ilyen esetekben tehát ugyancsak ügyészi intézkedésnek van helye. z) A Gyut. 55. §-ában és az 1952. évi 19. tvr. 6. §-ában foglalt kivételektől eltekintve, az örökbefogadó szülők vérszerinti szülőként, az örökbefogadott családi neveként az örökbefogadó családi nevét kell anyakönyvezni. A Gyut. 55. §-a és az anyakönyvezésről szóló 1S52. évi 19. tvr. 6. §-a szerint az örökbefogadott családi neveként — a Csjt. 53. §-ában, valamint a Gyut. 56. §-ában foglalt kivételektől eltekintve — az örökbefogadó családi nevét kell megállapítani. Az örökbefogadó szülőket az anyakönyvbe vérszerinti szülőként kell bejegyezni, kivéve, ha kifejezetten kérték az örökbefogadás tényének az anyakönyvben való feltüntetését. (Feljegyzéssel történő örökbefogadás.) Azokat az eseteket, amikor az örökbefogadott nem az örökbefogadó családi nevét viseli (pl. nem az örökbefogadó férjes vagy özvegy nő férjének nevét vagy házastársak által történő örökbefogadás esetén nem a férj családi nevét, végül, amikor az örökbefogadott kivételesen régi családi nevét megtarthatja) a Gyut. 56. § (3)—(6) bekezdése részletesen szabályozza. Táj ékoztató a termelési előlegek folyósításáról egyes szerződéses gyógynövények termeléséhez. (Nem teljes szöveg.) Az elmúlt években a szerződéses gyógynövények termeléséhez még nem volt folyósítható ún. kamatmentes termelési előleg. Az 1938/59. gazdasági évben azonban már egyes gyógynövények (bors és fodormenta, majoránna, eitb.) termeléséhez ilyen előlegeket is igénybe vehetnek a szerződött termelők. Előleget kizárólag a gépiszántás díjának és a felhasználásra kerülő műtrágya ellenértékének erejéig lehet igénybe venni a termelési szerződések vonatkozó előírásai szerint. 1. Szántási előleg kizárólag akkor folyósítható, ha a termelő a szántást gépáUomással kívánja elvégeztetni. Ilyen esetben a fölművesszövetkezet (továbbiakban: fimsz.) gépimunka szerződést köt a termelőkkel. 2. Ha a termelő műtrágya előleget igényel, annak a beszerzésiére a fmsz-nek szintén hiteit kell igényelnie; ez esetben a fmsz a termelőnek a műtrágyát kiszolgáltatja. Tekintettel arra, hogy a gyógynövények termeltetésénél az elmúlt gazdasági években előleg nyújtás rendszeresítve nem volt, az fmsz-ek ilyen előleget csak kifejezetten a szerződött termelők igénylése alapján folyósíthatnak. A termelők részére a termeléshez szükséges egyes anyagok (menta-gyökér, anyarozs, fertőző anyag, stb.) ellenszolgáltatás nélkül kiosztásra kerülnek. Amennyiben a mezőgazdasági termelőszövetkezet, vagy termelőszövetkezeti csoport termelési szerződést közvetlenül a«„HERBÁRIA" Országos Gyógynövény- és Selyemgubóforgalmi Szövetkezeti Központtal köt és termését közvetlenül a központnak adja át, ez esetben a termelési előleget is a központtól közvetlenül kell igényelnie.