Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 78. szám

710 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 78. szám. Vegyes rendelkezések Az Országos Választási Elnökség köaleménye. Az Országos Választási Elnökség — az előírt eskü letétele után — megtartotta alakuló ülését és ezen tagjai sorából elnöknek: Dr. Varga Andrást, elnökhelyettesnek: Filó Sámuelt, titkárnak: Bihari Lászlót választotta meg. Az Országos Választási Elnökség az egyes országgyűlési választókerületekben megválasztandó képviselők és pótképviselők számát az alábbiakban állapította meg: • á i > Országgyűlési választókerület: |^!oS ^'°'5c g ~ > w g™iím Budapest főváros, — — — 65 33 Baranya megye és Pécs megyei jogú város, — — — 14 7 Bács-Kiskún megye, — — — 19 10 Békés megye, — — — — 15 8 Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc megyei jogú város, — 24 12 Gsongrád megye és Szeged megyei jogú város, — — — 14 7 Fejér megye, — — — — 12 6 Győr-Sopron megye — — — 14 7 Hajdú-Bihar megye és Debrecen megyei jogú város, — — — 16 8 Heves megye, — — — — 12 6 Komárom megye, — — — — 10 5 Nógrád megye, — — — — 9 .5 Pest megye, — — — — 24 12 Somogy megye, — — — — 12 6 Szabolcs-Szatmár megye, — — 19 10 Szolnok megye, — — — — 15 8 10 5 10 5 Veszprém megye, — — — — 14 7 8 4 A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSA. Gyámügyi igazgatás. (Nem teljes szöveg.) b) Másodfokú gyámügyi határozatok ellen intézett panaszok tárgyában a Művelődésügyi Minisztérium főfelügyeleti és panaszintézési jogköre az 1957. évi IV. tv. 62—55. §-ának és az 1954. évi X. tv. 53. § (4) bekezdésének keretei között érvényesül. Az 1957. évi IV. tv. 65. § (2) bekezdésére figyelemmel a megyei szintű gyámhatóság által hozott határozat ellen benyújtott panasz elbírálására a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának van hatásköre. A 65. §-hoz fűződő indokolás szerint: „Nem kívánatos az ilyen panaszok elbírálását a különböző minisztériumok hatáskörébe utalni." Ez a rendelkezés — az indokolás szövege szerint — természetesen nem jelenti azt, hogy a minisztériumok, vagy országos hatáskörű szakigazgatási szervek a végrehajtó bizottság döntésének hiányában — akár főfelügyeleti jogkörükben, akár adott panaszügyek elbírálása során nem semmisíthetik vagy változtathatják meg az alájuk rendelt szakigazgatási szervek törvénysértő határozatait. A cél mindenesetre az, hogy az ilyen természetű panaszok rendszeres elbírálása ne a minisztériumok, hanem az illetékes végrehajtó bizottság hatáskörébe tartozzék." Az indokolásból kitűnően tehát, — bár a tv. 62., 63.* 64. §-a, valamint az 1954. évi X. tv. 53. § (4) bekezdése nem zárja ki, hogy a Művelődésügyi Minisztérium akár felügyelet során, akár panasz vagy közérdekű bejelentés alapján a tanácsok, mint gyámhatóságok törvénysértő határozatait megsemmisítse vagy megváltoztassa, — ezt csak akkor teheti, ha a végrehajtó bizottság egyidejűleg nem jár el, illetve — panasz esetén —, ha a konkrét panasz közvetlenül a minisztériumhoz érkezik. c) Állami gondozásbavétel elrendelésének a jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén is csak akkor van helye, ha a gyermek érdekének megóvására az 51/1954. (VIII. 6.) M. T. sz .r. 2. §-ában foglalt más intézkedés nem tehető, vagy a tett intézkedés eredményre nem vezet. A beavatkozás sürgőssége miatt a kötelező bírói út nem mellőzhető, az államigazgatási hatóság a kiskorú érdekében ilyenkor csak ideiglenes intézkedést tehet. Általános tapasztalat, hogy a gyámhatóságok a kiskorúak érdekében, a beavatkozás sürgősségére való hivatkozással a jogszabályokban előírt bírói utat mellőzik ós helyette az államigazgatási eljárást teszik folyamatba. Így a szülői felügyelet megszüntetése iránti vagy az örökbefogadás felbontása iránti perindítás helyett a kiskorúak állami gondozásbavételét rendelik el. Ez a gyakorlat az 51/1954 (VIII. 6.) M. T. sz. rend. 4. §-ának (2 bekezdésébe ütközik, ezért törvénysértő. Eszerint ugyanis, ha a környezet a kiskorú gyermek nevelését, fejlődését vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti és a gyermek érdekének megóvására más intézkedést (2. §) tenni nem lehet, vagy a tett intézkedés eredményre nem vezet, munkaképes szülők gyermekét is állami gondozásba lehet venni. A rendelet 2. § c) pontja viszont a gyámhatóság kötelességévé teszi ,hogy szükség esetén a szülői felügyelet megszüntetése, a gyermek elhelyezésének megváltoztatása, tartásdíj-követelés érvényesítése,stb. érdekében az eljárás megindítását kezdeményezze. A fenti jogszabályi rendelkezés tehát csak arra az' esetre teszi ilyen okokból lehetővé a gyámhatóság számára az állami gondozásbavétel elrendelését, ha a 2. § c) pontjában előírt eljárást lefolytatta és az eredményre nem vezetett. Elképzelhető természetesen, hogy a kiskorú érdekének' megóvása haladéktalan intézkedést tesz szükségessé. Ilyen esetben a bírói eljárás megindítása mellett, de semmi esetre sem ahelyett, az állami gondozásbavétel elrendelé-' sének — ideiglenes intézkedésként — átmenetileg vami helye. cl) Az örökbefogadó szülők nevének titokban tartására csak állami gondozás alatt álló kiskorú örökbefogadása esetén van jogi lehetőség. Szülői felügyelet alatt álló kiskorú örökbefogadása esetén az örökbefogadó szülők neve el nem titkolható. A 955—84/1954. (T. K. 78.) O. M. sz. utasítás (Gyut/57; és 58. §-a) ebben a vonatkozásban határozott különbséget tesz a szülői felügyelet alatt álló és az állami gondozásiban levő kiskorú örökbefogadása között. Az 57. § szerint a szülői felügyelet alatt álló kiskorú örökbefogadását engedélyező határozatnak tartalmaznia kell az örökbefogadók nevét, lakóhelyét, továbbá az örökbefogadott nevét, s a határozatot az örökbefogadott törvényes képviselőjének, valamint szülői felügyeletet nem gyakorló szülőjének is kézbesíteni kell. Ugyanakkor az 57. § (5) és (6) bekezdése kifejezetten tiltja az állami gondozásban levő kiskorú örökbefogadását engedélyező határozatban az örökbefogadó nevének és egyéb adatainak feltüntetését és előírja, hogy á szülőkkel az örökbefogadók nevét vagy egyéb adatait aá